A zöldlogisztikában látja a jövőt a DHL

A szállítmányozási iparág a pandémia egyik nyertese volt, hiszen megugrott a kereslet az ágazat szolgáltatásai iránt. Mennyire tudták kihasználni ezt a növekedési lehetőséget?

Valóban óriási kihívás elé állított bennünket a Covid, és nagyon jó volt látni azt, ahogy a járvány hatásaival megbirkóztunk. A világ légiteherpiacát úgy kell elképzelni, hogy a légiteher fele „békeidőben” a személyszállító gépeknek a hasában megy, és a másik fele dedikált teherszállító gépeken, mint amilyeneket mi is használunk. A Covid alatt a személyszállító gépek egyik napról a másikra a földön maradtak, és ezzel kiesett a világ légiteher-szállítási kapacitásának a fele. Ennek nyomán óriási kereslet alakult ki, és nagyon gyorsan fel is szöktek az árak, annyi forgalmat, mint a járvány alatt, még sosem bonyolítottunk. Számunkra így nagy előny volt, hogy van saját, dedikált légitársaságunk mintegy 300 géppel: az ügyfeleink ezt nagyra értékelték, miközben mi is nagyon büszkék vagyunk arra, hogy hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy működjön tovább az egészségügy – például vakcinákat, lélegeztetőgépeket, védőfelszereléseket is vittünk, mikor azok elérhetővé váltak –, és a gazdaságot is életben tudtuk tartani, hiszen nyilvánvaló, hogy a logisztikai iparág nélkül a globális gazdaság is pillanatok alatt térdre kényszerült volna. 

Ezek a változások a számainkban is megmutatkoztak, viszont óriási kihívások elé is állítottak minket: például hangsúlyosan oda kellett figyelnünk a kollégáinkra – hogy a cégen belül ne terjedjen a fertőzés –, a pilótáink országok közötti mozgatására a változó hatósági elvárások közepette (ehhez magángépeket is be kellett vetnünk). Ebben az volt a legszebb, hogy a nehéz körülmények között kikristályosodott a logisztikának a világ működéséhez elengedhetetlenül szükséges szolgáltatás jellege, vagyis – akárcsak az egészségügynél – az, hogy rajtunk nagyon sok múlik a mindennapokban, még akkor is, ha legtöbbször a háttérben maradunk. Ez nagyon nagy büszkeséggel töltött el mindenkit a vállalatnál. 

Mennyire kedvez a jelenlegi gazdasági, üzleti környezet a DHL-nek, hogyan sikerült a tavalyi évük és milyenek az idei várakozásaik?

Nyilván a lassuló gazdaság, az inflációs nyomás nekünk is feladja a házi feladatot, egyértelműen érzékeljük, hogy sok ügyfelünk a gazdaságosabb küldésformákat keresi a piacon. Erre megvannak a válaszaink, például a közúti termékünk, amely sokkal olcsóbb, de lassabb megoldást jelenthet, mint a légi szállítás. A járvány alatt az volt a fő fókuszunk, hogy hogyan birkózzunk meg azzal az óriási megrendelésmennyiséggel, amit az ügyfeleink ránk bíznak, és hogyan priorizáljunk az egyes megbízások között. Ma már sokkal inkább értékesítési és piacfejlesztési fókusszal dolgozunk, szívügyünk, hogy fejlesszük a magyar vállalkozásokat abban az értelemben, hogy merjenek többet exportálni, a külpiacokon érvényesülni. Alapító tagja vagyunk egy Digitális Kereskedelmi Szövetség nevű szervezetnek, ahol annak az elősegítése a célunk, hogy elsősorban az e-kereskedők, de általában kkv-k is ki merjenek lépni a világpiacra, és profitáljanak azokból az óriási lehetőségekből, amelyeket a nemzetközi jelenlét hoz magával. Ennek keretében fut egy mentorprogramunk magyar cégeknek, exportakadémiákat szervezünk és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA) is együttműködünk e cél elérése érdekében. 

Hol a legnagyobb most a bővülési potenciál az egyes üzletágaknál?

A legnagyobb lehetőségeket a B2C-ben látjuk: ugyan a Covid okozta óriási megugrás után most érezhető némi konszolidáció, és a kínai versenyzők is erőteljesen piacot hódítanak, de hosszú távon továbbra is nagyon erős növekedést látok ezen a piacon, főként a határokon átívelő e-kereskedelem területén. Ez a piac ugyanis dupla olyan gyorsan nő, mint a határon belüli e-kereskedelem, és ha egy vállalatnak van egy differenciált üzleti modellje, egy márka, amit felépít – akár egy kis piaci szegmensben is –, és ezt jó ügyfélszolgálattal, kiszolgálással és gyors logisztikával is képes támogatni, akkor még most is lehet hasítani ezen a piacon. A második tényező – amelyről már korábban beszéltem – az a kkv-k fejlődése: utóbbi lehet akár digitalizációs irányultságú is, például fontos lenne, hogy ne csak a B2C kereskedők, hanem a kisvállalkozások is merjenek webshopokat üzemeltetni, és ne csak e-mailen fogadjanak megrendeléseket. A harmadik nagy lehetőség, amit látok, az a gigaberuházásoké, amelyek továbbra is folynak Magyarországon: ezek kiszolgálása, az alkatrészek szállítása, illetve a kész termékek terítése szintén nagyon jelentős potenciált hordoz magában. Azzal együtt viszont, hogy a B2C területen most inkább a kiszállítási időn kötnek kompromisszumot az ügyfelek, és a B2B-nél is igyekeznek faragni a költségeken a cégek, a gyorsaságra – amiben mi nagyon erősek vagyunk – változatlanul jelentős az igény: 

Milyen fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években, és melyek lehetnek a további irányok?

Három nagy témát látok a logisztikán belül: az első a globalizáció, a második a digitalizáció, a harmadik pedig a fenntarthatóság. Ami a globalizációt illeti, egy nagyon összekötött világban élünk, és az ember a hírekből azt hiheti, hogy a globális kereskedelem, a tőke- és információáramlás – konnektivitás – csökken. Ebben a témában van ugyanakkor egy jelentésünk, és egy ahhoz kapcsolódó index (DHL Global Connectedness Index), amely azt mutatja, hogy az ukrajnai háború kitörésekor – a gazdaság lassulása miatt – ugyan tényleg volt egy megtorpanás, de ma már a 2019 feletti szinteken dübörög tovább ez a konnektivitás, ami nagyon jó hír. A korábbi állapotokhoz képest ugyanakkor nagy különbség, hogy Európa kereskedelmi szempontból izolálódott Oroszországtól, miközben átalakult a világkereskedelem: Ázsiának és Kínának a kontinensen belüli, és a fejlődő országokkal, illetve Afrikával folytatott kereskedelme intenzívebb lett. A három legjobban összekötött ország ebben a tanulmányban Szingapúr, Hollandia és Írország, 

Sokat beszélünk tehát a blokkosodásról, de a tények azt mutatják, hogy a globalizáció folytatódik tovább. Személy szerint hiszek abban, hogy nagyon fontos, hogy ez a konnektivitás, globalizáció folytatódjon, hiszen lényeges a béke szempontjából: az ugyanis, hogy mindenki kereskedik egymással, és azt teszi bele a globális értékláncokba, amihez a legjobban ért, együttműködési lehetőséget teremt az egyes országok között.

A második elem, a digitalizáció nagyon fontos mind az ügyfélélmény, mind a munkavállalóink körülményei, mind a hatékonyságunk – és ezzel a jövedelemtermelő képességünk – szempontjából. A digitalizáció hozzájárult ahhoz, hogy jelentős fejlődés történjen a kiszállítások szervezésénél – például az ügyfél meghatározhatja, hogy tartsuk-e a csomagot, más címre szállítsuk-e ki –, de amire különösen büszkék vagyunk, az a vámterületeken folyó ügymenetben látható előrelépés. Három éve már csak digitális vámadatokat kérünk az ügyfelektől, ami azért nagyon fontos, mert amíg a küldemény még a levegőben van úton Magyarországra, mi már el tudjuk készíteni az árunyilatkozatot, amelynek révén a küldemények döntő többsége a hajnali beérkezést követően már aznap kiszállításra tud kerülni az ügyfelekhez. Arról nem is beszélve, hogy a kockázati felmérések – amelyek a jogi, pénzügyi és biztonsági kockázatok feltárását szolgálják – már a mesterséges intelligencia segítségével működnek, és a rendszer megbízhatóan ismeri fel és különíti el az érintett küldeményeket.

A fenntarthatóság pedig abszolút szívügyünk, 2007-ben mi voltunk az első logisztikai vállalat, amely fenntarthatósági célt fogalmazott meg: akkor azt a célt állítottuk magunk elé, hogy 2021-ig 30 százalékkal fogjuk javítani a karbonhatékonysági mutatónkat. (Utóbbi gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy egy tonna áru légi szállítása során hány tonna szén-dioxid használódik el.) Ezt már 2017-ben elértük, most is él egy új célkitűzésünk, amely az mondja, hogy 2050-ig teljesen karbonsemlegesek szeretnénk lenni. Ennek több elme van: az első, hogy minden új épületünk karbonsemlegesen épül, a második, hogy a kiszállítások 60 százalékát 2030-ig karbonsemleges autókkal fogjuk végezni – ezt a célkitűzést persze Európában sokkal egyszerűbb elérni, mint a világ más területein –, a harmadik pedig, hogy a karbonsemleges üzemanyagok felhasználási aránya 2030-ra érje el a 30 százalékot. Ez viszont nemcsak a teherautókra igaz: már most mi vagyunk a világ legnagyobb fenntartható repülőgép-üzemanyag (Substainable Aviation Fuel, SAF) vásárlói. Utóbbi lényege, hogy a kerozinhoz kőolajmentes alapanyagokat – például már felhasznált sütőolaj-származékot – keverünk, ami jelentősen csökkenti a repülés karbonlábnyomát. 

Ezt bírják a repülőgépek is?

Igen, a most forgalomban lévő repülőgépek szinte mindegyike üzemeltethető ezzel az üzemanyaggal. Azt azért látni kell, hogy ez még egyértelműen csak egy résnyi szelete az üzemanyagpiacnak: az összes elérhető készlet 14 százalékát mi vásároltuk meg 2023-ban, de így is az összfogyasztásunk kevesebb, mint egy százalékát adja a karbonsemleges üzemanyag. Az is világos, hogy átmeneti technológiáról van szó, amit majd felvált a teljesen elektromos és a hidrogénhajtás a repülőgépeknél. Persze ehhez még egy kis időnek el kell telnie, és sok fejlesztésnek meg kell valósulnia.

A zöldátállás szempontjából egyébként az is nagyon fontos, hogy mi a szolgáltatási területen működünk, és ebben az iparágban is az embereken múlik sok minden. Éppen ezért az összes kollégánknak tréningeket tartunk arról, hogy miért akarunk zöldek lenni, és ehhez ők személyesen hogyan tudnak hozzájárulni. Például a futárainknak vezetéstechnikai tréningeket tartunk, de az irodai dolgozóknak is megvannak a saját témáik.

A zöldcélok megvalósítása viszont egy sor beruházási igénnyel is együtt jár, ami nyilván nem használ az eredményességnek.

Rövid távon ez kétségtelenül így van, de mi előre mentünk, és azt tapasztaljuk, hogy ezekkel a célkiűzésekkel az ügyfeleink egyre inkább azonosulni tudnak és igénylik is a fejlesztéseket. Az is célunk egyébként, hogy legyenek olyan szolgáltatásaink, amelyek vagy teljesen karbonsemlegesek, vagy szén-dioxid-kibocsátás-csökkentettek. Ez a GoGreen Plus szolgáltatás, amelynek igénybe vételével az ügyfeleink hozzájárulhatnak az elektromos flotta üzemeltetéséhez, fenntartható repülőgép-üzemanyag vásárlásához és további szén-dioxid-kibocsátást csökkentő megoldásokhoz. Mi egy független auditor cég segítségével ezt tanúsítjuk is az ügyfélnek, aki ezt a tanúsítványt fel tudja használni a saját értékláncában is. A zöldátállás kérdésköre a B2C üzletágban is nagyon fontos: ezeknek a szolgáltatásoknak ugyanis meghatározó használója a fiatalabb korosztály, akik számára a fenntarthatóság minden területen kiemelt szempont. Részben ennek is köszönhető, hogy már több éve egyáltalán nem használunk műanyag csomagolóanyagokat, megújuló anyagokkal dolgozunk.

Milyen további fejlesztési irányok lehetnek a fenntarthatóság területén?

Amerikában ugyan, de jövőre már jön elektromos repülőgépünk: az első példányokat jelenleg ott teszteljük. Ezek nyilván nem bírnak el akkora terhet, mint mondjuk egy A300-as Airbus, de rövidebb távolságokon lehetnek hatékonyak, és további fejlesztésekkel a kapacitásuk is növekedhet majd. Biztos vagyok abban, hogy a jövő évtizedben egy sor új elektromos és hidrogénhajtású megoldást fogunk alkalmazni, hiszen a gyorsaságra mindig igény lesz, és ezeket az igényeket mind kisebb környezetterhelés mellett kell kiszolgálnunk. 

A munkaerőhiány általános probléma Magyarországon is. Ez mennyiben érinti önöket, a munkavállalóikkal kapcsolatban mi a stratégia?

Az egyik legnagyobb kihívás a motivált munkatársak megtalálása és megtartása: a stratégiánk első pillérét egyébként pont a motivált munkatársak jelentik. Ami nagy erősségünk, hogy mi biztos munkahely vagyunk: a logisztika ciklikus iparág, de nálunk több mint tíz éve nem volt leépítés. Amiben még nagyon erősek vagyunk, az a tréningek és a fejlesztés: mindenki, aki csatlakozik a céghez, kap egy útlevelet, amelyben feltüntetjük, hogy milyen fejlesztőtréningeken, oktatásokon vett részt. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az, aki tudja, mit csinál és miért csinálja, motivált munkavállalója lesz a vállalatnak. Az pedig, hogy mi a logisztikán belül nagyon gyors és nagyon minőségi szolgáltatást nyújtunk, ami egyben nagyon nemzetközi is, sokakat vonz: az sem véletlen, hogy nem ritkán adunk át 25-30 éves évfordulós okleveleket. Ezeknek is köszönhető, hogy az utóbbi években számos munkáltatói díjat tudtunk megszerezni, legutóbb például a Megbízható Munkaadó 2024/2026 minősítés, amelyet a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától vehettünk át idén májusban.

Milyennek látja a szállítmányozási iparág jövőjét, melyek lehetnek a szektort érintő legnagyobb kihívások?

Kicsit vissza kell utaljak a már említett digitalizációra és fenntarthatóságra: személy szerint nagyon hiszek abban, hogy Magyarország konnektivitása továbbra is magas tud maradni, amit nyilván ki kell szolgálni logisztikai szempontból is, ami pedig a mi feladatunk. Hiszek tehát abban, hogy tovább nő ez a piac, és lehetőségeket nyújt. 

Úgy gondolom, hogy ha nem történik sokkszerű változás a a világgazdaságban, a DHL Express továbbra is sikeres tud lenni: ehhez adott a motivált munkaerő, az országokon átívelő és azokat összekötő infrastruktúránk, és az ehhez szükséges képességeink is.