A csalások egyre nagyobb problémát jelentenek

A térfigyelő kamerák terjedése és a különböző nyomkövető megoldások fejlődése miatt számos hagyományos bűncselekmény egyre kevésbé kifizetődő, miközben a készpénz visszaszorulása miatt egyre kisebb a zsákmány. Az autók és az elektronikai eszközök gyakran rendelkeznek GPS-szel vagy más megoldással, amely megkönnyíti a bűnözők felkutatását, növelve ezzel a lebukás veszélyét. Mindez azonban az internetes csalásokra nem igaz.

A csalások virágoznak, hiszen ezeket névtelenül, a kibertérben is el lehet követni, és sokszor az áldozatok nem is sejtik, hogy bűncselekményt követnek el ellenük. A telefon vagy a számítógép túlsó oldaláról beszélők könnyen átverhetik áldozataikat, akiknek csak a bizalmát kell elnyerniük. A többek között az Enron, a Wirecard vagy épp a Beyond Meat elleni shorttámadásairól ismert befektető, Jim Chanos egyenesen a csalások aranykorának nevezte napjainkat. Bár ő a vállalati csalások ellen küzdött, míg ez a cikk főként a bűnözők által, magánszemélyek ellen elkövetett átveréseket taglalja, a befektető szavai nem tűnnek alaptalannak. 

A koronavírus-járvány idejét jellemző lezárások alatt az otthonukba szorult emberek és a bűnözés más fajtáinak nehezebbé válása miatt az online csalások száma megsokszorozódott, és a problémára a hatóságok is felfigyeltek, ezért indította el 2022 őszén a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Bankszövetség, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közösen a Kiberpajzs nevű kezdeményezését, amely az online szélhámosok elleni védelmet tűzte ki célul. A kezdeményezéshez később az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (ma Nemzetgazdasági Minisztérium) is csatlakozott.

de az is gyakori, amikor mások kapzsiságát használják ki. Nem véletlenül hívják angolul con-mannek a szélhámosokat, ami a confidence man, kifejezésből ered, tehát a bizalom már a csalók megnevezésében is szerepel.

A csalások fajtái

Az online vagy telefonos csalások között különösen gyakoriak az adathalász támadások, amikor e-mailen vagy telefonon próbálnak meg hozzájutni a bűnözők a banki adatainkhoz. Előfordul az is, hogy a szélhámosok online hirdetéseket vásárolnak, melyek létező banki és más pénzügyi szolgáltatók valódi oldalára kísértetiesen hasonlító felületekre vezetnek, majd a megszerzett adatokkal kiürítik a számlát.

Egyre gyakoribb az is, amikor banki ügyintézőt megszemélyesítve hívják fel célpontjaikat a bűnözők, és úgy próbálják megszerezni az érzékeny adatokat, melyek segítségével átveszik az uralmat számláink felett. A különböző cégek és bankok vagy épp a Google keresőjébe vetett bizalom is kiváló táptalaja lehet a bűnözőknek, így fordulhatott elő, hogy a Google keresőjében az OTP-re keresve olyan hirdetés volt az első találat, mely egy a bank netbankbelépő felületéhez hasonlító kamuoldal volt. A felhasználási adatok megadásával pedig a csalók már tudták is, hogyan képesek hozzáférni az áldozatok pénzéhez.

Ehhez persze az is kellett, hogy a keresőóriás ne nagyon foglalkozzon azzal, hogy kik és hogyan térítik el hirdetések segítségével az általa megjelenített találatokat. Bár ez idővel a Google-ba vetett bizalmat is aláássa ugyan, ám a cég ezt megteheti, miután gyakorlatilag monopolhelyzetet harcolt ki magának a területen. 

Létezik az átveréseknek az a fajtája is, amikor a bűnözők nem akarnak számláink felett kontrollt szerezni, csupán arra igyekeznek minket rávenni, hogy utaljuk át nekik a pénzünket. Ilyen lehet például, amikor különböző online piactereken hirdetnek nem létező termékeket, vagy amikor arról értesítenek minket, hogy csomagunk érkezett, amelyért fizetnünk kellene.

vagy épp a mesés gazdaságot ígérő hamis befektetések, piramisjátékok. Előfordul az is, hogy társkereső oldalakon férkőznek az áldozatok bizalmába a csalók, s ezután igyekeznek előbb kisebb, majd egyre nagyobb összegeket kicsikarni tőlük.

Bernie Madoff áldozatai között különösen sokan voltak a Palm Beachbe települt New York-i zsidók, míg Sam Bankman-Fried a kriptorajongókat verte át. A módszer azonban működőképes más kisebbségi csoportok vagy érdeklődési körök esetében is.  

Ekkor a csalók igyekeznek elhitetni velünk, hogy azonos csoportba tartoznak, és ezzel altatják el a bizalmunkat, így játsszák ki az éberségünket.

Az utóbbi időben kezdett el terjedni az a csalástípus, amikor postán adnak fel csomagokat utánvéttel, amit aztán van, aki ki is fizet, hogy aztán a csomag kibontása után azzal szembesüljön, hogy nem kapott semmit.

Az azonos csoportba tartozás a csaló lebuktatását, hitelének aláásását is nehezítheti. Egy közösség ismert és elismert tagja – aki ráadásul szélhámos is – könnyen képes a leleplezésére törekvő erőfeszítéseket a csoport elleni támadásként feltüntetni, ezzel még inkább megszerezni az irányítást a neki hívő áldozatok felett.

A csalások egyes fajtái pedig nem egyes emberek, hanem különböző szervezetek, intézmények hiányosságait használják ki. Ilyenek a kilencvenes évek olajszőkítése vagy a 2000-es évek áfacsalásai. A nagy, bürokratikus módon működő rendszerek kiskapuinak megkeresése ugyanakkor sokszor – legalábbis kezdetben – még csak nem is illegális. 

Mit tehetünk a csalások ellen?

Van lehetőségünk védekezni a csalások ellen, érdemes például többfaktoros azonosítást használni számláinknál, és odafigyelni, hogy ne adjuk ki ismeretleneknek az adatainkat.

Nem árt például feltenni a kérdést, hogy miért éri meg vajon valakinek áron alul kínálni a portékáját az online piactereken, vagy épp azt, hogy aki mesés profitot tud keresni befektetéseivel, az miért osztaná meg ezen tudását aprópénzért boldog-boldogtalannal, illetve mi szüksége van a mi forrásainkra.

Ha nem rendeltünk online semmit, akkor kicsi az esélye, hogy valóban egy csomagküldő szolgálat akarja felvenni velünk a kapcsolatot, és a netbankunk jelszavát sem szokták telefonon megkérdezni a bankok. A legtöbb kémprogram telepítéséhez szükség van az áldozat közreműködésére, ezért csak olyan csatolmányokat nyissunk meg, amelyeket biztosan az küldte, akitől azt vártuk. Érdemes az e-mail-címek vagy weboldalak URL-jét is alaposan átnézni, illetve jelenteni az adathalász próbálkozásokat.

Angol nyelven például gyakori volt egy időben, hogy a romantikus csalók kiküldetésen lévő katonának vagy épp olajfúró tornyon dolgozó munkásnak adták ki magukat, lehetetlenné téve a találkozást. Az is előfordulhat, hogy laptopjuk meghibásodása miatt kérnek pénzt, hogy a kapcsolat folytatható legyen. Ha nincs lehetőség személyes találkozó segítségével elmélyíteni egy online románcot, viszont partnerünk csak véletlenül elejti, hogy milyen kiváló befektetési lehetőséget ismer, igen nagy valószínűséggel csalóval van dolgunk.

A lebukás ellen az is védelmet nyújthat a csalások elkövetőinek, hogy sokan szégyellik magukat, hogy a szélhámosok túljártak az eszükön, és nem tesznek feljelentést, sőt, akár barátaik, családtagjaik előtt is titkolják, hogy áldozatokká váltak. Ez azonban hiba, hiszen ezzel pont azt segítjük, hogy a bűnözők újabb csalásokat követhessenek el, 

Valamekkora védelmet az is nyújthat az adathalász támadásokkal szemben, ha jelszókezelőt használunk, és nem hasznosítjuk újra a belépési kódjainkat. Ellenkező esetben hiába vagyunk résen, ha a jelszavunkat egy kevésbé védett szolgáltató feltörésével megszerzik a kiberbűnözők. Márpedig az elmúlt években számos kifejezetten jelentős, vezető technológiai cégnél is történt adatszivárgás. Ha felhasználói adataink megegyeznek azzal, amit más szolgáltatóknak adtunk meg, akkor a hekkerek könnyen hozzáférhetnek azokhoz az oldalakhoz is.

Ez ellen az adatszivárgás utáni jelszóváltoztatás utólag is nyújthat némi védelmet, de jobban járunk, ha két- vagy többfaktoros azonosítást használunk, hiszen a kiszivárgott adatok önmagukban még nem elegendők a fiókunk átvételére.

Az online csalók is fejlődnek

A különböző csalások, adathalász támadások és átverések idővel egyre kevésbé lesznek hatékonyak, ahogy egyre ismertebbé válnak. Azonban a csalások elképesztően jövedelmezők is, így például a Peters & Peters ügyvédi iroda jelentése szerint csak a brit gazdaságnak évi 219 milliárd fontnyi kárt okoznak.

Nem meglepő tehát, hogy a bűnözők módszerei is fejlődnek, az átverések is módosulnak. Ma már a legtöbb nigériai csalás típusú üzenetet kiszűrik az e-mail-szolgáltatók spamszűrői, de ami átjut, az is valószínűleg kevesebb áldozatot szed, mint a korábbi változatok. Az átverések lehetőségei azonban szinte végtelenek, és az emberi pszichológia sem változik jelentősen, így a csalók továbbra is bízhatnak abban, hogy mindig találnak olyanokat, akik kellően hiszékenyek.

ami segítheti az emberek éberségének elaltatását is.

A bizalom elnyerése érdekében a csalók sokszor az időt és az energiát sem kímélik, hiszen a várható nyereség is jelentős lehet. Ráadásul sokszor az átverések mögött szervezett bűnözői csoportok állnak, amelyek gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztatnak embereket, akik hamis személyiség álarcát öltve egyszerre több célponton is dolgoznak. A különösen Délkelet-Ázsiában elterjedt disznóvágáscsalásokkal az áldozatot először közösségi oldalakon keresztül keresik meg, és a pénz kérdése eleinte fel sem merül. Azonban amikor az áldozat bizalmát sikerült elnyerni, felmerül egy befektetési lehetőség, amely kezdetben gyors profitot is jelez. A sikerek aztán újabb, nagyobb befektetésre ösztönzik az áldozatot, ám amikor a csalók úgy vélik, sikerült kellően felhizlalni a számlát, eltűnnek a pénzzel. A technológiai fejlődést kihasználva a csalók gyakran használnak különböző kriptoeszközöket a bűncselekmények elkövetésére, annak ugyanis megvan az az előnye a sima átutalással szemben, hogy a tranzakciók nem visszafordíthatók. Ugyanez az oka annak is, hogy a prominens kriptobefektetők miért kerülnek sokszor az adathalász támadások célpontjába. 

Az aktuális történések is ötletet adhatnak a csalóknak akár online, akár offline. Elég arra emlékezni, hogy a koronavírus-járvány idején a bűnözők orvosnak vagy más egészségügyi hatóságok képviselőinek adták ki magukat, hogy bejussanak áldozataik otthonába. De valószínűleg az orosz–ukrán háború vagy Izrael és a Hamász háborúja kapcsán is gyűjtöttek forrásokat szélhámosok mindegyik fél számára. Hasonló átverések természeti katasztrófák után is gyakran megjelennek. Ekkor a csalók nem csupán az átvert emberek pénzét veszik el, de a segítségnyújtást is nehezítik, hiszen a bizalmatlanság miatt sokan inkább nem nyitják ki a pénztárcájukat. A csalók számára a nemzeti vagy vallási ünnepek sem szentek, azokat is szívesen ürügyként használják, ha arról van szó, hogyan tömhetnék meg a zsebüket.

Bár a csalók szövege folyamatosan frissül, hogy az mindig naprakész legyen, a csalások alapvető működése évezredek óta változatlan. A csalók gyógyulást, biztonságot, gazdagságot vagy más, az áldozatok által igencsak vágyott dolgot ígérnek a pénzükért cserébe, hogy aztán lelépjenek a tőlük kicsalt értékekkel. 

így azt is el tudják érni, hogy újabb összegeket húzzanak le azokról az áldozataikról, akiknek a megszégyenülés és ezzel az átvertség tudata vagy a csalók által kínált megnyugtató magyarázatok – melyek sokszor további befizetésekkel járnak – között kell választaniuk.

A szélhámosok ezen módszereiről Erwing Goffman szociológus 1952-es esszéjében ír részletesebben. Ez a módszer különösen akkor működik jól, ha az áldozat nem hajlandó elfogadni, hogy veszteséget szenvedett, így továbbra is a csalók hálójában marad. A bűnözők ugyanis már akkor is tudták, hogy hogyan kell az áldozatokat a horgon tartani.

Új veszély a mesterséges intelligencia is

Az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI) ugyancsak segítik a bűnözők munkáját, hiszen így a csalások nagymértékben automatizálhatók és személyre szabhatók, amivel még inkább felkelthetik az áldozatok bizalmát, akik könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, hogy futhatnak a pénzük után. Arra is volt példa, hogy egy az Egyesült Arab Emírségekben élő bankárt azzal vertek át, hogy a fiókvezető hangját utánozták le a mesterséges intelligencia segítségével.

Mivel számos csalás mennyiségi alapon működik, a különböző csetrobotok és képgenerálók által előállított tartalom mennyisége is új lehetőségeket nyit a csalók előtt. Az Egyesült Államokban is egyre több magánszemélyt és vállalkozást ér fenyegetés a csalók részéről, akik eszközök széles skáláját vetik be áldozataik becsapására. Az FBI Internetes Bűnügyi Panaszközpontjához 2023-ban több mint 880 ezer panasz érkezett, az ezekben szereplő, potenciális veszteség meghaladta a 12,5 milliárd dollárt, ami 22 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Nemcsak az amerikaiak vannak azonban veszélyben, például egy hongkongi székhelyű multinacionális cégtől 26 millió dollárt csaltak ki a mesterséges intelligencia felhasználásával. A bűnözők egy olyan videót készítettek, amelyen látszólag a cég pénzügyi igazgatója látható, amint több pénzátutalást rendel el. A technológia további fejlődésével az ehhez hasonló átverések bekövetkeztének valószínűsége tovább növekszik. Ha a csalás elkövetője egy MI-modell, mely a pénzt egy általa létrehozott anonim tárcára kéri, akár annak a kérdése is felmerülhet, hogy ki a valódi felelős a bűncselekményért. Ha a program létrehozásában sokan vettek részt, úgy még nehezebb eldönteni, hogy ki az elkövető.

A mesterséges intelligencia és az azáltal létrehozott egyre jobb fordítóprogramok a szöveges csalások esetében a nyelvi korlátokat is eltüntethetik, tovább növelve a bűnözők hatótávolságát. 

Bizalom nélkül nincs társadalom

Amíg vannak balekok, addig a csalók is nyilván velünk maradnak, ám mivel a szélhámosok az alapvető emberi igényekre és érzelmekre játszanak rá, és mivel bizalom nélkül a társadalmak sem működőképesek, a balekok megújuló erőforrásokat jelentenek a csalók számára. 

Ahol a különböző sémák és gyors pénzszerzési lehetőségek a leggyakoribbak, ott az országok szigorú szabályokat vezettek be, ebből nőtt ki világszerte a tőzsdéket és más tőkepiacokat kordában tartó szabályozás is. A hagyományos pénzügyi rendszer szabályait kikerülni igyekvő kriptopiac részéről árulkodó, hogy nem kíván a régi, több nagy botrány eredményeként létrejött szabályoknak megfelelni.

Noha elméletileg a blokkláncok lehetővé teszik, hogy az emberek kizárják a bizalmat a rendszerből, ez a gyakorlatban mégsem valósítható meg. Azt talán egy laikus képes ellenőrizni, hogy egy-egy tárcában mekkora összeg van, ám már ehhez is a legtöbb embernek közvetítőkre van szüksége. A különböző projektek kódjában található sérülékenységeket azonban már gyakorlott programozók sem mindig fedezik fel, így nem véletlen, hogy a közvetítő- és bizalommentes cserét ígérő piac is egyre inkább visszatért a központi szereplők által irányított működéshez. Hiába volt a bitcoin jelszava az, hogy ne higgy, győződj meg, a gyakorlatban rendkívül sok szereplő bízta a pénzét szélhámosokra a szektorban, elég, ha a Celsius nevű kvázi kriptobankra vagy az FTX-re gondolunk.

A túlzott, sokszor mégoly jogos bizalmatlanság pedig gyakran vezet ahhoz, hogy valaki pont azért váljon balekká, mert a hagyományos szereplőkkel szembeni óvatosságát nem terjeszti ki az általa kedvelt újakra is. A Celsius vezetője, Alex Mashinsky azzal indokolta a cége által kínált irreálisan magas kamatot, hogy azt mondta:

A biztonság, az igaz szerelem, a megértés, a közösséghez tartozás, a gyors meggazdagodás vagy épp a népszerűség iránti igény azonban része az emberi tudatnak, és ezzel a csalók is tisztában vannak, számukra ez lehetőség és nem veszély, még ha sokszor válnak maguk a csalók is átverések áldozataivá.