BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mobile,Phone,In,A,Woman's,Hand,,Night,,City,??of,Light

Digitális állampolgárság: mindent elintézhetünk majd a mobilunkkal

Mi az a digitális állampolgárság? Melyek a digitális állampolgárság alapelvei? Milyen előnyei vannak az e-állampolgárságnak? Miként kapcsolódik az általános digitalizáció a kormány digitalizációjához és a biztonsághoz a neten? Ezt járjuk körbe az alábbiakban, bemutatva a Digitális Állampolgárság Program múltját, jelenét és jövőjét, főként pedig azt, hogy miként intézhetünk majd el mindent a mobilunkról – már 2024-től kezdve.

Jövőre bárki a saját kezében, az okoseszköze képernyőjén láthatja majd a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) előnyét, például, hogy a fizikai személyi keresgélése helyett digitális azonosítással is válaszolhat az igazoltató rendőrnek vagy az életkor felől érdeklődő dohányboltosnak. Az e-személyi pedig csak a beugró egy összetett rendszerhez, amivel digitalizáció és e-kormányzás terén felzárkózunk majd Európa sokszor irigyelt országaihoz.

Mobile,Phone,In,A,Woman's,Hand,,Night,,City,??of,Light
Digitális állampolgárság: jövőre egyre többet halljuk majd.
Fotó: Shutterstock

Remek kiindulópontot nyújt a 2022-es Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP), illetve a 2023. november 17-i Infojegyzék, amit az Országgyűlés Hivatala készített éppen azért, hogy áttekintést adjon az elektronikus közigazgatás legújabb magyar és nemzetközi fejleményeiről.

Ezekben is áll, hogy a „digitális állampolgár” megfogalmazás nem új keletű, viszont napjainkban kicsit mást értünk alatta, mint a kezdetekben. Ez a kezdet több mint egy évtizeddel ezelőttre tehető: 

2013-ban Budapesten már tartottak konferenciát a témában. Akkor még olyan tartalommal töltötték meg a kifejezést, hogy „a digitális eszközökkel együtt élő, azokat használó ember”. 

Mára inkább már arra gondolunk a hallatán, hogy a digitális térben intézhetjük a hivatalos ügyeinket, és a hangsúly azon van, hogy az állam és az állampolgár elektronikusan kommunikál egymással.

Az utóbbi értelmezést alkalmazza az NDÁP is.

A digitális azonosítás az első lépés

A projektterv vázolja, hogy 2022-től 2026-ig ívelően miként alakul majd a program, amelynek az egyéni felhasználáson kívül további céljai is vannak. Az első az egyes állami szerveknél keletkező adatok hatékonyabb összekapcsolása, hogy tovább gyorsuljon az ügyintézés. A második, hogy kiépüljön egy nemzeti felhőtechnológia, amely a további digitális fejlesztéseket megkönnyítheti, ráadásul költségmérséklő hatása is lenne. A harmadik pedig az összes online állami ügyintézési felület egységes vizuális megjelenítése plusz nyelvi egyszerűsítése.

A gyakorlat felé közelítve a dokumentum rögzíti, hogy miként is szökik majd be az életünkbe a DÁP, miként találkozik majd vele az ember. Hivatalos megfogalmazásban „a program megvalósulásakor a digitális állampolgár rendelkezésére fog állni”:

  • az elektronikus tárcája, amely az összes okmány digitális változatát tartalmazza majd, s így lehetővé teszi a személyazonosság online ellenőrzését,
  • az elektronikus aláírása, amellyel az Európai Unió egész területén érvényes módon hitelesítheti online dokumentumait,
  • a digitális postaládája, ahol elérhetők lesznek az ügyintézés során érkező hivatalos levelek,
  • az elektronikus dokumentumtára,
  • az elektronikus fizetés lehetősége, amellyel elsősorban az államnak róhatja le fizetési kötelezettségeit.

Mindezeket foglalja össze a következő ábra, amely világosan mutatja, mi mindent lehet majd elintézni a DÁP-pal, és milyen felületeken.

Forrás: Digitális Állampolgárság Program

A platform elérhető lesz a legtöbb digitális eszközről, így számítógépről, táblagépről és okostelefonról is. Persze a kormányzat a mobilokat preferálja, amivel csak leköveti a lakossági szokásokat.

Meggyőződésem, hogy a következő évtizedben az emberek a mobilon keresztül akarnak hozzáférni mindenhez

– mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a DÁP-ról tartott november 11-i tájékoztatóján. Véleménye alátámasztására hozta, hogy okostelefon-ellátottság terén Magyarország az EU első három helyezettje közé tartozik, ezért például a DÁP-hoz kapcsolódóan nem lesz mobilvásárlási akció, mert nincs rá szükség, így is mindenkinél van mobil.

Megismerhettük a digitális államot az Ügyfélkapun keresztül

Ráadásul jól állunk Ügyfélkapu-hozzáféréssel is: 2023 júniusából tízből hat embernek volt profilja, amelyen keresztül 4400 ügyet lehet intézni. Ennek öt éve még csak a hatodát lehetett, 2019-re azonban 4 millióra nőtt az esetszám, 2022-ben pedig már több mint 20 millió ügyet intéztek ezen a felületen, amelynek havonta 8 millió látogatója van, ami látványosan jelzi, hogy van igény a digitális megoldásokra.

Side,View,Shot,Of,A,Man's,Hands,Using,Smart,Phone
DÁP-app: minden okos digitális eszközről elérhető lesz.
Fotó: Shutterstock

Elérhető az Ügyfélkapu az ország 378 Digitális Jólét Pontján keresztül is, amelyeket azok számára hoztak létre, akik nem rendelkeznek internetképes eszközzel. Ők egy ATM-szerű géphez járulhatnak, amelyen a személyi azonosítás után szintén elektronikusan intézhetik a tíz kiemelt, legtöbbet igényelt ügyformát, amilyen például a személyi igazolvány pótlása, az anyakönyvi kivonat és erkölcsi bizonyítvány, valamint a vezetői engedély. Ezeken az érintőképernyős terminálokon 2023 első felében 7 ezer ügyet intéztek.

Az Ügyfélkapu tehát a ma elérhető legmodernebb formája a hivatalos ügyintézésnek – viszont übereli majd a DÁP.

Mit kell tudni a Digitális Állampolgárság Program részleteiről?

Ennek a tudományos környezetét és mintáját természetesen már létező európai példák adták. A projekt eddig kizárólag a kormány belső erőforrásait használta, ám készített egy nemzetközi tanulmányt, amely megvizsgálta a nemzetközi viszonyokat. Miután a 2020-as éveket az Európai Unió a földrész digitális évtizedévé nyilvánította, az EU is felmérte a digitális ellátottságot a tagállamokban, sőt, az e-kormányzás kutatásakor bekerült a vizsgált országok körébe Albánia, Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is, azaz igen széles, kontinentális kép rajzolódott ki.

Az eGovernment Benchmark-jelentés szerint Málta áll a legjobban 96 pontos értékkel, a második Észtország, amely innováció és főleg az e-kormányzás terén az etalonnak számít, 

majd jön a kicsinysége és gazdagsága miatt is jó pozícióból induló Luxemburg. Magyarország a rangsor közepén, Szlovénia és Németország közé ékelődve 68 pontos értékkel végzett, ami picivel a 73 pontos EU-s és 70 pontos összeurópai átlag alatti érték, összességében pedig a 27 tagállam között a 17. helyre jó.

E-kormányzás tekintetében jelenleg még a középmezőny végéhez tartozik Magyarország.
Forrás: eGovernment Benchmark

A szomszédos és V4-es országok közül Ausztria végzett előttünk 78 ponttal, Csehország (64), Horvátország (63), Szlovákia és Lengyelország (egyaránt 62) valamivel, Szerbia (56) és főleg Románia (46) pedig már sokkal mögöttünk zárt. A sort a balkáni, jó esetben EU-tagjelölt országok zárják, az utolsó Észak-Macedónia 36 pontos eredménye például nagyjából a fele a miénknek, és harmada a legjobbnak. Mindez tehát jelzi: vannak még előttünk is távlatok, ugyanakkor jók az alapok a következő lépések megtételéhez.

Mobil azonosítás vs. hagyományos azonosítás 

A hazai program készítésekor áttekintették Ausztria, Csehország, Dánia, Finn- és Észtország már működő rendszereit. A „sógorok” most álltak át egy upgrade-elt mobilos alkalmazásra, ez az ID Austria, amely jó a személyi azonosításra, hozzá lehet férni a digitális szolgáltatásokhoz, és alá is lehet írni digitálisan. A csehek januárban érnek el ide, a dán, észt, finn hármas viszont jóval előrébb jár már.

Dániában 2021 óta használják a második generációs elektromos személyiket, a MitID-kat, amely már a digitális bankoláshoz is jó. Finnországban 2019 óta zajlik az Aurora-program, amelyben már a mesterséges intelligenciát is bevetik a DigiFinland-projekthez. Észtország pedig az első érkező volt a buliba, hiszen már 2017-ben bevezette a ráadásul szinte teljes körű digitális rendszerét, csak azok az ügyintézések képeznek kivételt, amelyeknél tényleg nem árt személyesen lenni: ilyen például a házasságkötés. 

A baltiak már a következő probléma megoldásán dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a digitális átállás és üzemeltetés karbonlábnyoma: 

a célkitűzés szerint 2030-ra abban a tekintetben is világelsők akarnak lenni, hogy övék legyen a legzöldebb digitális kormány.

Gazdasági növekedés és IT-fejlesztések Magyarországon

Mi ott csatlakozunk be a folyamatokba, hogy miután november 8-án elfogadták el az Európai Unió eIDAS 2 irányelvét, ezt Magyarországon alkalmazhatják majd először. Ez arról szól, miként lehet a digitális szolgáltatásokat biztonságosan és egyszerűen használni, idehaza tehát előnyben részesítve a mobilos felhasználást.

Human,Hand,Holding,Digital,Identification,Card,,Technology,And,Business,Concept.
E-azonosítással kezdődik majd az egész projekt.
Fotó: Shutterstock

Rogán Antal a tájékoztatóján mosolyogva említette, hogy Magyarországon az igazolványok dobogóját a horgász- és a fegyvertartási engedély, valamint a hajóvezetői jogosítvány alkotja, ugyanakkor a DÁP előnyeiként kiemelte a következőket:

  • tudni fogja a felhasználó alapadatait, ami a korhatáros, például dohányvásárlásoknál jelzi a harmadik félnek, hogy a felhasználó jogosult a vásárlásra, ennél többet azonban nem árul el,
  • proaktív lesz: figyelmeztet például, ha közeleg egy határidő,
  • minden hivatalos dokumentum elérhető lesz benne, így nem kell PDF-eket küldözgetni sehova, ráadásul az időbélyegző véd a félreértésektől is.

Abban a tekintetben nem lesz alsó korhatár, hogy mindenkinek alanyi jogon generálnak azonosító számot, és az appot is bárki leöltheti, sőt, igazoltatásnál alkalmazható is az adatok prezentálására kis- vagy fiatalkorúak számára is. Ellenben olyan ügyekben, amelyekhez 14 vagy 18 éves korú jogkorlátozás társul, a szülők járhatnak majd el a gyermekeik nevében.

A projekt a jogi környezet kialakításánál tart, a vonatkozó jogszabályokat már elfogadták, jövőre kezdődhet a lényeg. 

A DÁP-app két szálon fut majd: lesznek benne életesemény-alapú ügyek, illetve az eddigi e-Papír továbbfejlesztett változata. A tesztüzem 2024 szeptemberében indulhat az alábbi tételekkel:

  • saját adatok összegyűjtve és hitelesítve,
  • rendőri igazoltatás adatellenőrzése már mehet így,
  • leggyakoribb ügyek intézése (kormányablak-időpontigénylés, erkölcsibizonyítvány-igénylés),
  • biztonságos digitális azonosítás és aláírás.

2025-től várható a teljes működés, 2026-ra pedig belép az e-posta: mindenki elektronikusan kaphat meg mindent a DÁP-alkalmazáson keresztül. Idetartoznak a közműszámlák is, amelyekhez már kapcsolódik majd a fizetési lehetőség. Továbbá az államigazgatási szervek is kötelesek a DÁP-appon keresztül válaszolni, ami egyidejűleg kézbesítettnek is minősül.

Mit jelent a személyes adatok védelme az interneten?

Elsődleges fontosságú a személyes adatok védelme, az internetes jogok és internetes adatvédelem, illetve a kiberbiztonság, másképpen digitális biztonság vagy online biztonság. Nem mindegy ugyanis, hogy online biztonságban keringenek-e majd az online személyes adatok, úgyhogy a digitális felelősség szellemében nyilvánvalóan szükséges a digitális infrastruktúra fejlesztése.

A fejlesztési szakaszban komplex szolgáltatói környezet alakul ki, már létező piaci szolgáltatásokat is terveznek használni, és akár EU-s forrásokra is pályáznak majd. A teljes fejlesztés a remények szerint jó hatással lesz a hazai innovációra általánosságban, továbbá élénkíti majd a magyar gazdaságot is.

Fontos kitétel ugyanakkor, hogy az egész DÁP-projektben a részvétel csak lehetőség, nem pedig kötelesség: ha valaki maradni akar a hagyományos ügyintézési formáknál, megteheti.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.