Elhízás: nem kell feltétlenül lefogyasztani a gyermeket – az orvos szerint van más megoldás

Az ország minden vármegyéjében van már olyan gyermekorvos, aki komplex segítséget nyújthat az elhízott gyermekek életmódváltásához, miután 25-en elvégezték a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Életmód Ambulanciája által kidolgozott képzést. Ráadásul hamarosan a könyvesboltokba kerül az ambulancia szakemberei által kidolgozott, gyermekeknek szánt önsegítő könyv, a Túl súlyos füzet is – közölte a Semmelweis Egyetem. Ennek apropóján kérdezte a Világgazdaság Gács Zsófia gyermekgyógyászt, Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegének endokrinológus szakorvosát.

Ki lehet mondani, hogy a gyermekek elhízása népegészségügyi probléma?

Igen, ki lehet mondani.  Az elhízás nem csak a felnőttek, a gyerekek esetében is komoly probléma. A felnőttkori elhízás egy már most is látható terhet jelent, a gyerekek elhízása csak számolható. Ha nem tudunk hatékonyan változtatni, az hosszabb távon lesz komoly teher.

Gyermeket fogyásra bírni nagyon nehéz feladat mentálisan a szülőknek. Mivel tudja felvértezni őket a gyermekorvos?

Először is egy nagyon jó hírrel, mert az esetek nagy részében nem kell feltétlenül lefogyasztani a gyereket ahhoz, hogy az egészségét hosszú távon támogatni tudjuk. Még akkor sem biztos, hogy le kell fogyasztani a gyereket, ha extrém túlsúlya van, mondjuk nyolcévesen 60 kilogramm. Elegendő, ha olyan súlygyarapodási ütemet sikerül elérni, amely az egészséges testalkat felé tart.

Az legyen a cél, hogy nőjön, de ne hízzon, ha leegyszerűsítjük?

Fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt évek súlygyarapodását le kell fékezni. Kicsi gyermekkorban semmiképpen nem kell lefogyasztani, de kamaszkorban, amikor egy 13-14 éves gyerek 100 kilogramm feletti súlyt ér el, akkor már egyes esetekben ez a megoldás.

Miként lehet életmódot váltani egy gyerekkel? Diétás étrendre van szüksége?

Az életmódváltásban benne van az étrend megváltoztatása, de ezt sem nevezném diétásnak vagy nagyon korlátozó jellegű étrendnek. A cél az, hogy olyan étrendet, életvezetést, menüt tanítsunk a gyereknek és a családnak, amellyel hosszú távon képesek fenntartani az egészségüket. Ebben a hosszú táv nagyon lényeges tényező. Mert nem arról van szó, hogy végigcsinálnak egy negyvennapos diétát, hanem olyan megoldást kell mutatni, amely az elkövetkező években segíteni tud nekik.

Hogyan indul a tanácsadás, mit kell változtatni a családnak?

Nagyon fontos beszélni arról, hogy vannak nulladik lépések a tanácsadásban. Nem biztos, hogy célra vezet, ha azzal kezdi a beszélgetést az orvos, mit kellene másképp csinálnuk a családoknak. 

Az természetesen célja az orvosnak, hogy a gyermek egészséges felnőtté váljon, de ennek lépéseiről, az épp számukra is elfogadható változásokról részleteiben is érdemes a családot és a gyereket kérdezni. Lényeges, hogy az orvos felismerje, az életmódváltás nem egy igen/nem típusú kérdés, hanem soklépcsős út. Érdemes megnézni és kideríteni, hogy a gyerek és család abban a pillanatban melyik lépcsőfokon áll. Olyan kérdéseket célszerű feltenni, amelyek a következő lépcsőfokra való lépésben segítik őket. Mondok példát: az életmódváltásnak van olyan szakasza, amikor az érintett nem is fontolgatja, hogy életmódot vált. Ezen a lépcsőfokon nem érdemes főzési tanácsokat adni, mert nem akar megváltoztatni semmit. Ezen a ponton arról lehet beszélgetni, hogy a család szerint milyen előnye lenne egy megváltozott testalkatnak. Arról is lehet beszélgetni, miért nem szeretnének változtatni, mi a vonzó a mostani életmódjukban. Így sokkal pontosabban lehet látni az életmódjukat, és azt, hogy mivel lehetne befolyásolni.

A túlsúly a gyermek életében súlyos lelki teher lehet. Milyen mentális állapotban vannak azok a gyerekek, akik megjelennek a klinikán? Tisztában vannak azzal, hogy durván fogalmazva: nem néznek ki jól?

Nagyon sokféle lelkiállapotban vannak. Épp ezért például fontos, hogy az orvosi ellátás során mi ne arra hivatkozzunk, hogy a beteg hogy néz ki. Orvosként nekem ehhez semmi közöm, nekem az egészségéhez van közöm. Ez nagyon fontos az orvosi és egészségügyi szemléletváltásban. Viszont azt tudni kell, hogy a gyerekek nagyon sok csúfolásnak lehetnek kitéve a túlsúlyuk miatt. Az erre adott reakcióikat is figyelembe kell venni, amikor tanácsot akarunk nekik adni. Ismert adat – nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is –, hogy a túlsúllyal élő gyerekek között viszonylag magasabb a szorongásnak és a depressziónak az aránya. Ez ok is és következmény is lehet. Mert azt is tudjuk, hogy az evésnek nagyon sok funkciója van. Ez mindenkinek az életében így van, gondoljunk az ünneplésekre, a születésnapokra, a családi eseményekre. Van egy fontos funkciója: sokan az érzelmek kezelését is az étkezéshez kötik, de nem mindenki, és nem mindenki azonos mértékben.

A képzés során milyen tudást kaptak a gyermekorvosok?

Ez a képzés a Richter Anna-díjból valósult meg, amelyet a Házi Gyermekorvosok Egyesülete a Semmelweis Egyetem gyermekklinikájával közösen pályázott meg. Az előadók között pszichológus, gyógypedagógus, dietetikus, gyógytornász is volt, hogy valóban komplex, sok praktikus, gyakorlati tudást és a legfrissebb szakmai irányelveknek megfelelő ismereteket tudjunk átadni. A képzésben részt vevő háziorvosok hatékonyabban tudják támogatni a túlsúllyal élő gyerekek életmódváltását. Volt szó szemléletváltásról, nagyok sok pszichológiai háttérről, hogy milyen fontos szűrni az evészavarokat, volt arról is szó, hogy milyen fontos az egész család lelki hátterét, mentális állapotát figyelembe venni, hogy megfelelő tanácsokat tudjanak adni. Arról is beszéltünk, hogy milyen célokat érdemes magunk, illetve a családok elé állítani annak érdekében, hogy az elért változások a gyermekek egészséges fejlődését szolgálják.