BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ennyi rákos megbetegedéshez lehet köze az elhízásnak

Az elhízás – ma már bizonyítottan – globális népbetegség. Ez az elhúzódó, alacsony fokú, az egész testre kiterjedő gyulladást okozó állapot állhat a cukorbetegség, és több ráktípus kialakulásának hátterében, noha az ok-okozati összefüggések még nem teljesen ismertek. Legutóbb a koronavírus-járvány idején is ilyen, súlyos rizikófaktornak minősült az elhízás. Ezen dolgoznak magyar kutatók, akik most új eredményekkel álltak elő.

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói az elhízásos folyamatoknak a pontosabb megértése érdekében egereken végeztek kísérleteket, eredményeik az International Journal of Obesity folyóiratban jelentek meg – közölte a szervezet.

elhízás, rák
Az elhízás 13 rákos megbetegedés hátterében állhat / Fotó: Shutterstock

Tóth Erzsébet Melinda, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Molekuláris Stresszbiológia Csoportjának tudományos munkatársa, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta: az elhízás mellé gyakran társul a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód, amelyek további fontos rizikófaktorok számos betegség kialakulásában. Legutóbb a koronavírus-járvány idején is ilyen, súlyos rizikófaktornak minősült az elhízás.

Túl sok zsírszövet gyulladásos állapotot okoz

„A zsírszövet nemcsak energiaraktárként funkcionál, hanem számos hormonszerű faktor (fehérje), citokin és adipokin termelődési helye is. A túl sok testzsír ezen fehérjék szintjének emelkedését okozhatja, ami a sejteket arra készteti, hogy gyakrabban osztódjanak. Ez növeli a rákos sejtek kialakulásának esélyét és elősegíti a tumor növekedését. Mindemellett az elhízás egy szisztémás, azaz az egész szervezetet érintő gyulladással is társul, a gyulladásos folyamatokat elősegítő immunsejtek felhalmozódnak a zsírszövetekben. A krónikus, hosszan fennálló gyulladás többek között a szabad gyökök túlzott termelődésével is együtt jár, amelyek károsíthatják a sejtek örökítőanyagát, mindez pedig tovább fokozza a rák kockázatát” ­– magyarázta a folyamat lényegét Szebeni Gábor, az SZBK Funkcionális Genomika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa, a tanulmány másik szerzője.

Az elhízást legalább tizenháromféle rákos megbetegedéssel hozták összefüggésbe, köztük az emlő-, a vastagbél-, a nyelőcső-, a vese-, az epehólyag-, a méh-, a hasnyálmirigy- és a májrákkal. Az elhízás növeli a rákban való elhalálozás kockázatát is, és befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket – közölték az SZBK kutatóitól.

Az összes rákos megbetegedés mintegy 4-8 százaléka az elhízásnak tulajdonítható. Annak megállapítására, hogy a fogyás miként csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát, csak kevés kutatás zajlott eddig, mégis egyre több bizonyíték van a pozitív összefügésre, azaz arra, hogy a fogyás csökkentheti egyes ráktípusok, például a mellrák (a menopauza után), a méhnyálkahártya-rák és a vastagbélrák kockázatát.

Az egerek kétféle étrenden éltek

Kísérleteik során a magyar kutatók kétféle „étrendet” alkalmaztak: Az egerek egyik csoportját magas zsírtartalmú táppal etették, ami gyakran használt kísérleti modell a diéta által kiváltott elhízás, különösen bizonyos kapcsolódó tünetek, mint például a hiperlipidémia vizsgálatára. Ez azonban nem feltétlenül megfelelő modellje az emberre jellemző egészségtelen táplálkozási szokásoknak, ugyanis például az úgynevezett nyugati típusú étrendre a magas zsírtartalom mellett többek között a finomított szénhidrátok túlzott bevitele is jellemző. 

A szénhidrátok közül a szóban forgó kísérletben a fruktóz hatásait vizsgálták, miután az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a napi fruktózbevitelünk, köszönhetően például a cukrozott üdítőitalok és édességek túlzott fogyasztásának.

Ezért a nyugati típusú étrend modellezéséhez a másik csoportban az egerek magas zsírtartalmú táp mellett fruktóz tartalmú ivóvizet kaptak.

Kísérleteikben egyes elváltozások, mint például a magas szérum koleszterinszint vagy a szisztémás gyulladásra utaló jelek mindkét fajta diétán tartott egerekre jellemzőek voltak. Ugyanakkor más tüneteket jelentősen súlyosbított a zsírdús és magas fruktóztartalmú táplálékok kombinálása, ilyenek voltak:

  • például a testsúlygyarapodás, 
  • a zsírmáj,
  • az inzulinrezisztencia mértéke. 

Ez az extra kalóriabevitel mellett, a fruktóz sajátosságaival is összefüggésbe hozható. Korábbi kutatási eredmények szerint a túlzott fruktózbevitel fokozott tápanyagfelvételhez vezethet, ezen kívül a feleslegből keletkező trigliceridek felhalmozódnak a májban, így növelve a nem-alkoholos zsírmáj, valamint az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát. Összességében elmondható, hogy a kiegyensúlyozott étrend, a kalóriabevitel és a finomított szénhidrátok fogyasztásának mérséklése (rendszeres testmozgással kiegészítve) számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát csökkentheti – foglalta össze az eredményeket Tóth Erzsébet Melinda.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.