Hiába szeretnénk, nem fogunk sokkal tovább élni

Az orvosi technológia és a genetikai kutatások fejlődése, valamint az a tény, hogy egyre többen érik meg a százéves kort, kutatók szerint nem vezet az élettartam jelentős megugrásához. Azt tapasztalták ugyanis, hogy lassabban növekszik a sokáig élők száma az ezen a téren élen járó országokban.

„El kell fogadnunk, hogy van egy határa” az emberi életnek, és át kell értékelnünk, hogy az embereknek mikor kellene nyugdíjba vonulniuk, és mennyi pénzre lesz szükségük életük végéig – hangsúlyozta S. Jay Olshansky, az Illinois-Chicagói Egyetem kutatója, a Nature Aging című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kutatás eredményét „a halandósági szakirodalom értékes kiegészítésének” nevezte Mark Hayward, a Texasi Egyetem kutatója, aki nem vett részt a munkában.

Ő is egyetért azzal, hogy a várható élettartam tekintetében „elérjük lassan a csúcsot”. 

 nyilatkozta az AP amerikai hírügynökségnek.

Mi a várható élettartam?

A várható élettartam annak becslése, hogy egy adott évben született csecsemő átlagosan hány évig fog élni, feltételezve, hogy a halálozási arány változatlan marad.

Ez az egyik legfontosabb egészségügyi mutató a világon, de tökéletlen is: csupán egy pillanatnyi becslés, amelyik nem számolhat halálos járványokkal, csodagyógyszerek feltalálásával vagy más előre nem látható fejleményekkel, amelyek emberek millióit ölhetik meg vagy menthetik meg.

A kutatás során Olshansky és társai a németországi Max Planck Demográfiai Kutatóintézet által kezelt adatbázisból származó, 1990 és 2019 közötti időszakra vonatkozó várható élettartam becsléseket követték nyomon. A világ nyolc olyan országára összpontosítottak, ahol az emberek a leghosszabb ideig élnek: Ausztráliára, Franciaországra, Hongkongra, Olaszországra, Japánra, Dél-Koreára, Spanyolországra és Svájcra.

Az Egyesült Államok ugyan még a legjobb 40 ország közé sem került be, de bevonták a kutatásba, egyrészt azért, mert a résztvevők valamennyien amerikaiak.

Ki él a legtovább?

A nők változatlanul tovább élnek, mint a férfiak, és még mindig emelkedik a várható élettartam, de lassuló ütemben, állapították meg a kutatók. 1990-ben a javulás átlagos mértéke évtizedenként körülbelül 2,5 év volt, a 2010-es években viszont már csak másfél – 

Az Egyesült Államokban azért problémásabb a helyzet, mert ott több olyan jelenség is általánosan elterjedtebb és gyakoribb a világ többi részéhez képest, ami már az öregkor elérése előtt megöli az embereket. Ilyen például a kábítószer-túladagolás, a tömeglövöldözések, az elhízás és a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek miatt egyesek nehezen jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz, valamint az öngyilkosságok, amelyek számában 2022-ben történelmi rekordot döntöttek

A kutatók azonban megbecsülték, hogy mi történne mind a kilenc országban, ha valamilyen módon sikerülne kiküszöbölni az 50 éves kor előtti összes halálesetet. Kiderült, hogy a várható élettartam növekedése a legjobb esetben akkor is csak másfél év lenne.

Miért nem emelkedhet örökké a várható élettartam?

A tanulmány azt sugallja, hogy van egy határ, ameddig a legtöbb ember elélhet, és ezt a határt már majdnem elértük. „Egyre kevesebb és kevesebb előrehaladást préselünk ki az életet meghosszabbító technológiákból. Ennek pedig az az oka, hogy az öregedést nem lehet megállítani” – magyarázta Olshansky.

Bár gyakran hallani róla, hogy valaki száz évig él – Jimmy Carter volt amerikai elnök például a minap ért el ehhez a mérföldkőhöz –, 2019-ben az amerikaiak alig több mint kettő, a japánoknak öt, a hongkongiaknak pedig a kilenc százaléka érte meg ezt a kort.

 A 100 éves kort elérők aránya továbbra is korlátozott marad, a legtöbb országban valószínűleg a nők kevesebb mint 15, a férfiak öt százaléka éri meg ezt a kort.

Egy korábbi kutatás szerint a várható élettartam globálisan majdnem öt évvel nő 2025-re, 76 évre a férfiak és 80,5 évre a nők esetében, a legnagyobb javulásra pedig azokban az országokban számítanak, ahol jelenleg rövidebb ideig élnek az emberek.