A magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a dohányzás – ez az öt tényező felelős az elhalálozások mintegy háromnegyedéért (74 százalék). Közülük is kiemelkedik a dohányzás és az elhízás – hangzott el az első magyarországi ártalomcsökkentő konferencián, amelyet Budapesten rendezett a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület az EU Tanács magyar elnökségének égisze alatt. A rendezvényen záporoztak a lesújtó adatok.
Vagyis, ha az utóbbi két tényező tekintetében sikerülne előrehaladást elérni, lényegesen növelhető volna az egészségben eltöltött életévek száma, illetve valamelyest az elérhető átlagéletkor is, ezzel párhuzamosan pedig érezhetően csökkenteni lehetne az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő pluszterhet, amit ezek a faktorok okoznak – vonták le a következtetést a szakértők, akik abban is egyetértettek, hogy a legfőbb rizikókat, különösen a függőségekhez és az egészségtelen életmódhoz kötődőket az egészségügyi ellátórendszer önmagában képtelen kezelni. Dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője szerint ezeket legalább 80 százalékban társadalmi tényezők befolyásolják. (Az edukált, tanult emberek egészségesebben élnek, a felsőfokú végzettség a statisztikák szerint átlagosan 1 évvel növeli meg az egészségben eltöltött életévek számát.) Ezért van óriási jelentősége a prevenciónak és a társadalmi összefogásnak, amely a kormány által az Európai Uniónak benyújtott egészségpolitikai javaslatnak is a legfontosabb eleme.
Nemcsak a daganatos megbetegedések, de a Magyarországon népbetegségnek számító, és a korai elhalálozások egy harmadáért felelős szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére is kiemelt figyelmet kell fordítani, ebben pedig a dohányzáshoz, elhízáshoz, továbbá cukorbetegséghez kapcsolódó prevenció, valamint az aktív életmód támogatása is kulcskérdés
– ez az ártalomcsökkentés filozófiájának egyik kulcseleme is.
Az ártalomcsökkentést (és a megelőzést) előtérbe állító szemlélet a tudósok szerint az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást és annak költségeit is képes jelentősen mérsékelni. Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke szerint ehhez nem kizárólag többletpénz kell. Széles körben terjeszteni és alkalmazni kell az ártalomcsökkentésben és megelőzésben elért tudományos, illetve gyakorlati eredményeket, miután a tudásmegosztás, valamint a hiteles szemléletformálás legalább olyan kritikus tényező, mint a pénzügyi eszközök.
Az életmód és a függőségek – elsősorban a dohányzás meg az alkohol – hatásainak további vizsgálata éppolyan kulcskérdés, mint számolni az olyan ártalomfaktorokkal, így
Ezek mind-mind befolyásolják az életminőségünket és súlyos betegségek előidézői lehetnek.
A magas vérnyomással élők, a dohányosok és a koleszterinbetegek száma folyamatosan csökken Magyarországon, viszont az elhízással és a cukorbetegséggel küzdőké továbbra is nő.
Az említett eredmények ellenére a dohányosok aránya a magyar népességen belül még mindig 24,3 százalékos, a tüdőrákban elhunytak számát tekintve pedig továbbra is vezetjük az európai statisztikákat.
Éppen ezért elsőként a dohányzás okozta ártalmak voltak terítéken, rangos hazai és külföldi előadók szerepeltetésével. Statisztikák bizonyítják, hogy azok a dohányosok, akik leteszik a cigarettát, akár 10 évvel is meghosszabbíthatják az életüket – mondta prof. dr. Pécsvárady Zsolt, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház Osztályvezető főorvosa, aki előadásában adatokkal bizonyította, hogy a dohányzó terhes anyák gyakrabban szülnek elégtelen súlyú babákat, akik felnőve hajlamosabbak lesznek az elhízásra.
A dohányzás két-négyszeresére emeli a sztrók kockázatát, a koszorúér-megbetegedésekét pedig akár a tízszeresére – sorolta tovább az eredményeket Pécsvárady, hozzátéve: nyolcszáz-kilencszáz olyan kémiai anyag szabadul fel a dohány égése során, amely ártalmas az egészségünkre, vagyis nem önmagában a nikotin tehető felelőssé a káros hatásokért. Annak ellenére, hogy a Magyarországon egyre népszerűbb cigarettát pótló megoldások sem ártalmatlanok, tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a rizikófaktorokat akár 90 százalékkal is csökkenthetik ezek az alternatívák – magyarázta.
Majd azzal folytatta, hogy
Magyarországon jelenleg mintegy 2–2,5 millióan fogyasztanak valamilyen nikotintartalmú terméket.
Részükről egyre nagyobb az igény az ártalomcsökkentett alternatívák iránt, ezért sokkal nyitottabbnak és befogadóbbnak kellene lenni az ezzel kapcsolatos tudományos, szakmai és társadalmi vitákra.
Szerinte olyan nemzeti szintű stratégiákra van szükség, amely a teljes mértékű ártalomcsökkentés (a leszokás) mellett a leszokni nem tudókat sem hagyja magára. A leszokni nem tudó dohányosok lehetőségét nem szabad leegyszerűsíteni két lehetséges útra, hiszen az ártalomcsökkentett, égés nélkül működő, füstmentes, de nikotintartalmú, adott esetben dohányt is tartalmazó alternatívák hatásának elismerése a cigarettázásról való leszokásban éppúgy eszköz, mint a dohányzás negatív hatásait megjelenítő kommunikáció. Ezekre együttesen építhetők fel az átfogó, innovációra és tudományos eredményekre támaszkodó ártalomcsökkentési stratégiák.
Dr. Karl Fagerström, a Society for Research on Nicotine and Tobacco (SRNT) alapító tagja előadásában az agyról készült CT-felvételekkel igazolta látványosan a nikotin hatását a neurális receptorokra. Ezek idővel egyre erősebb ingert követelnek, mellyel növelik a nikotinbevitel intenzitását. A cigaretta ráadásul még a vénásan beadott drogoknál is gyorsabban és hatékonyabban juttatja be a függőséget okozó szert az emberi szervezetbe. A függőséget erősítik tovább az olyan jelenségek, mint az érzékszervi stimuláció, a rituálékhoz és tárgyakhoz való ragaszkodás, a másokkal való együttlét öröme.
A professzor hazájában, Svédországban mégis a világon egyedülálló eredményeket sikerült elérni a dohányzás terén: a svéd felnőtt férfi lakosság mindössze 4,9 százaléka fogyaszt cigarettát napi rendszerességgel. „Svédországban a legkevesebb Európában a dohányzással összefüggő halálesetek és a tüdőrákos megbetegedések száma” – fűzte hozzá.
A svéd titok abban áll – ahogy erre honfitársa, dr. Anders Milton is rámutatott –, hogy Svédországban 17 százalék az aránya a snüssz fogyasztóinak. Vagyis szerinte a svédek – leginkább saját elhatározásból, de a kormány által támogatott szabályozásnak is köszönhetően – a cigaretta helyett egy füstmentes alternatívát részesítenek előnyben. A nikotin fogyasztásától nem tudták eltántorítani, ám az ennél jóval kártékonyabb füst nincs jelen az életükben. Mivel az ártalomcsökkentés terén nyilvánvaló előnyökkel jár a snüssz fogyasztása, a svéd kormány a közelmúltban 20 százalékkal mérsékelte annak jövedéki adóját, miközben a cigarettáét 10 százalékkal megemelte – mutatott rá.
Mindezek ellenére – Svédországot kivéve – az egész Európai Unióban tiltott a snüssz forgalmazása, ami kapcsán a két svéd előadó egyaránt értetlenségének adott hangot.
„Számításaink szerint – és ismerve a dohányzás okozta korai elhalálozásra vonatkozó számadatokat – amennyiben az Európai Unió a svéd megközelítést alkalmazná, évente 350 ezer életet lehetne megmenteni vele”
– nyomatékosította dr. Karl Fagerström, kiegészítve azzal, hogy a nikotin fogyasztása függőséget okoz, a dohányzásba viszont bele lehet halni.
Dr. Anders Milton, World Medical Association elnöke ugyancsak a snüssz szerepét méltatta a dohányzásról való leszokásban. Szerinte hagyni kellene, hogy az emberek döntsék el, mit szeretnének fogyasztani.
Dr. Szentiványi Mátyás, a Budapesti Szent Ferenc Kórház orvosigazgatója az elektromos cigarettákat vette górcső alá előadásában. „Nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy hosszú távon miként hat az e-cigaretta az emberi szervezetre, ezért indokolt az óvatosság ezzel a cigaretta-alternatívával szemben” – tudatta, elismerve, hogy az ártalmas anyagoknak való kitettséget ezzel együtt is jelentősen mérsékli az e-cigaretta fogyasztása.
Szentiványi méltatta a hazai szabályozást, amely 20 milligrammban maximalizálja azt a nikotinmennyiséget, amelyet egy e-cigaretta-patron tartalmazhat, továbbá tiltja a több kutatás szerint is ártalmas aromák alkalmazását. Fontosnak tartotta, hogy a törvény az e-cigaretták gyártóit adatbázisépítésre, piackutatásra is kötelezi. Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy feltétlenül el kell kerülni, hogy a fiatalok körében elterjedjen az elektromos-cigaretta használata.
Elképesztő adatsorok: ennyit drágult a cigaretta Magyarországon, mégis rágyújtanak
A dohányzás világszerte visszaszorulóban van. A cigaretta ára visszatartó erő lehet, gondolnánk, de a dohánytermékek drágítása sem vezet feltétlenül eredményre.
A konferencián az is kiderült, a 2022-es adatok alapján világszerte két és félmilliárd ember túlsúlyos, közülük 890 millióan vannak kórosan elhízva, vagyis nagyságrendekkel csökken a várható élettartamuk. Ugyanakkor hetente öt óra közepes vagy 2,5 óra erőteljes intenzitású mozgás jelentősen csökkenti a mozgásszervi és kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.
Az sem elhanyagolható, hogy
az EU lakosságának 32–36 százaléka elhízott, az elhízás problémája pedig, egyes kutatások szerint az elkövetkező évtizedben csak tovább fog súlyosbodni.
A mai gyerekek 57 százaléka 35 éves korára valószínűleg túlsúlyos lesz, a mostani serdülők 80 százaléka nem éri el az ajánlott fizikai aktivitási szintet.
Az is megdöbbentő, hogy az egyetemeken a hallgatók manapság mindössze 4 percen át képesek intenzíven odafigyelni egy előadásra, és az is, hogy a 8–14 évesek naponta átlagosan 4 órát töltenek a mobileszközük használatával, amelyből 2 óra esik a közösségi platformok böngészésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.