A szilveszter, amikor mindenki élete megváltozott

Ma pontosan öt éve jelent meg Vuhanban a koronavírus. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye felidézte, hogy a vuhaniak tájékoztatása után azonnal munkába álltak a munkatársai. Már 2020. január 1-jén aktiválták a segélyhívó rendszereket, majd január 4-én tájékoztatták a világot.

Egy hét múlva közzétették az első átfogó útmutatót az országok számára, január 13-án pedig összehívták a partnereket, hogy közzétegyék az első SARS-CoV-2 laboratóriumi teszt protokollját. 

A WHO szakértőket hívott össze a világ minden tájáról, gyűjtötték és elemezték az adatokat, mert a szakemberek már tudták, amit a laikusok csak később, hogy eljött a járványok kora, és hogy ez lehet a régóta prognosztizált világjárvány. 

• Január 13-án Thaiföldön is igazoltak egy megbetegedést, ez volt ez első eset Kínán kívül.
• Január 24-én Franciaország három új koronavírus-fertőzésről tájékoztatta a WHO-t, mindegyik Vuhanból érkezett.

Ezek voltak az első európai esetek. 

A koronavírus maradt, és nem szabad elfelejteni

A vírus azóta is itt van velünk, legyengült, megtanultunk együtt élni vele, nem hír ma már, csak legyintünk. Azt is megtanultuk, hogy mutálódik, hogy a vakcina életet ment, sőt azt is: a konteók mindig a tények előtt járnak. Az utóbbi fontos tanulság, az egészségügyi információk és kommunikáció hitelességének megőrzése létfontosságú lesz az elkövetkezendő években, ha esetleg újra járvány törne ki.

Mert ebben a pillanatban könnyen elképzelhető, hogy sokan nem vennék komolyan. Márpedig ez baj, hiszen a koronavírus hosszú távú tüneteitől jelenleg is sokan szenvednek. A bergamói képeket pedig nem lehet elfelejteni. 

Visszafordíthatatlan hatást gyakorolt a gazdaságra, még mindig sokszor hivatkozási alap 2019 mint a járvány előtti utolsó békeév. 

Iparágakat gyalult le, alakított át, az ellátási láncok elakadása megmutatta a nyugati országok sérülékenységét. Mert még maszkunk sem volt elég, senkinek sem Európában. Megváltozott az, amit az önellátásról gondoltak az államok. De átalakult a munka világa is, a home office végérvényesen átrajzolta a korábbi szokásokat, mára az egyik legerősebb hívószóvá és versenyelőnnyé vált a munkaerőpiacon.

Miközben felidézzük ezt a mérföldkövet, arra hív fel a WHO, hogy szánjunk egy percet a megváltozott és elvesztett életek tiszteletére, fejezzük ki köszönetünket az egészségügyi dolgozóknak, akik hatalmas áldozatot hoztak a betegekért azokban az időkben.

Egyúttal a szervezet továbbra is arra szólítja fel Kínát, hogy ossza meg a saját adatait, hogy megérthesse a világ a Covid–19 eredetét. „Ez erkölcsi és tudományos kényszer” – hangsúlyozza közleményében a szervezet. Mert együttműködés nélkül a világ nem tud megfelelően felkészülni a jövőbeli járványokra és világjárványokra.