Több áram és kevesebb hulladék jön Paksról

Stabilan, nagy mennyiségben, olcsón, jól tervezhetően és minimális károsanyag-kibocsátással termel télen is a Paksi Atomerőmű 

– jelentette ki Kovács Antal, a létesítmény kommunikációs igazgatója, akit a hideg hónapok miatti kihívások, a magas európai áramárak és az ezzel kapcsolatos ellátási kockázatok miatt kérdezett a VG. Kovács Antal ismertette, hogy az atomerőmű rendre több mint 99 százalékban teljesíti a tervét, ami az előre nem tervezett események miatt nem 100 százalékos. Év közben előfordul egy-egy, a rendszerirányító Mavir Zrt. által elrendelt leterhelés, ami biztonsággal tehető meg. Az évi egy-két váratlan műszaki problémát pedig rövid idő alatt elhárítják. (Épp most zárul egy ilyen hiba felszámolása.)

Fontos, hogy a tél semmilyen módon nem nehezíti az erőmű működését, sőt a hűvösebb Duna még javítja is a kondenzátorok hatásfokát. 

Túljutott a folyó az általában októberre eső alacsony vízálláson, a vízszintje már emelkedik. Megfelelő mennyiségű üzemanyag áll rendelkezésre a blokkok biztonságos működtetéséhez, ugyanis a társaságnak két évre elegendő készlete van. A hatalmas energiasűrűségű fűtőelemek mindössze fél tanteremnyi helyet foglalnak el. Ezek Magyarországra eredendően vasúton érkeznek, de ha a vasúti szállítás esetleg akadályba ütközne, a cég engedélyt kapott a légi szállításra is. 

A Paksi Atomerőmű termelését a rendszeres karbantartások hosszai is befolyásolják. 

A legközelebbi ilyen karbantartásra tervezetten és a Mavirral előre egyeztetve, februárban kerül sor, de mint azt Kovács Antal hangsúlyozta, szükség esetén ezt a munkát kockázatmentesen a társaság néhány héttel el is halaszthatja. 

A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet a 2016-ban bevezetett C15 projekt jelentőségére, amely mára bizonyította létjogosultságát. 2015 végéig az üzemelés tizenkét hónapos ciklusokban történt, azaz nagyjából tizenegy hónapnyi üzem után szerelték szét a reaktort és a berendezések egy részét. A C15 bevezetését követően a karbantartási ciklusok tizenöt hónapossá váltak. Az a hosszabb üzemanyagciklus hozadéka, hogy az erőmű ugyanazon a bázison a nagyobb dúsítású üzemanyaggal évente annyival több villamos energiát tud előállítani, amennyi 300-400 ezer háztartás ellátáshoz elég. 

A leállások számának ritkulásával arányosan csökkennek a karbantartás költségei is, valamint nagyjából 3 százalékkal lett kisebb a kiégett fűtőelemek mennyisége, ez pedig mérsékli az atomerőmű egyébként is rendkívül alacsony környezeti terhelését. 

Már a csehországi és a szlovákiai atomerőmű-üzemeltetők is vizsgálják a magyarországi know-how alkalmazásának lehetőségét.

Az atomerőműben a nagyobb dúsítású fűtőanyag bevezetése után további, bár kisebb léptékű hatékonyságnövelés van tervben: a létesítmény átáll majd a karcsúsított, úgynevezett slim kazetták használatára. Ez a folyamat várhatóan három évig tart majd, mert még el kell használni a raktáron lévő fűtőelemet.

A nagy radioaktivitású anyagok tárolásának megoldatlanságát is fel szokták vetni az atomerőművek ellenzői. 

Ennek kapcsán éppen most vagyunk túl a fordulóponton, ugyanis Finnországban lezárul a nagy mélységben történő tárolásra indított, Onkalo projekt

– reagált a felvetésre az atomerőmű igazgatója. (A finnországi tárolót 2023-tól kívánják használni.) Magyarországon is zajlanak a tárolást érintő fejlesztések, ezek egyikének eredményeként például a korábbinál sokkal kisebb helyen férnének el a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok. Folyékony, nagy radioaktivitású hulladékból évente mindössze százötven liter, azaz másfél hordónyi keletkezik.

Az uniós illetékesek egyébként folyamatosan vizsgálják a nukleáris anyagok kezelésével, tárolásával kapcsolatos magyarországi gyakorlatot is. Nemrég pedig az Európai Unió egyik kutatóintézete, a Közös Kutató Központ (JRC-Joint Research Centre) összehasonlította a különböző energiatermelő berendezéseket számos szempont szerint. Megállapították, hogy egy atomerőmű karbonlábnyoma a teljes életciklusára vetítve – tehát a bányászattól az elbontásáig – nagyjából akkora, mint egy tengeri szélerőműé, hogy szinte minden mutatójában legalább egyenértékű a megújulókkal, és számos megközelítésben, például rendelkezésre állása alapján sokkal jobb azoknál. 

Az pedig az atomerőművek ismert előnye, hogy nincs károsanyag-kibocsátásuk, miközben a WHO szerint Európában évente négyszázezer, míg a világon nyolcmillió ember korai halálát okozza a szennyezett levegő. 

Nem véletlen – mondta Kovács Antal –, hogy az Európai Unió is foglalkozik a kérdéssel, az atomerőművek ismét erősítik pozíciójukat. Mára beigazolódni látszik, hogy elengedhetetlen szükség van a nukleáris energiára, melyet a jelenleg kialakuló nyugat-európai energiaválság és a tél is igazolni fog. 

Az atomerőművek fontos tulajdonsága a villamosenergia-fogyasztók számára, hogy a magas beruházási költség ellenére rendkívül alacsony áron termelik a villamos energiát, lehetővé téve ezzel többek között a magas megújuló árak kompenzációját – összegezte Kovács Antal.