Hatalmas háborús károk és óriási tervek az ukrán energiarendszerben

Megsérült vagy megsemmisült az ukrán energia-infrastruktúra jelentős része az orosz megszállás alatti területen az ukrán energiaminisztérium által közzétett összesítés szerint. A naperőművek 30 százaléka, a szélerőművek 90 százaléka, valamint a kogenerációs és a hőerőművek 30 százaléka szerepel a tárca veszteséglistáján. Megszűnt 6,2 millió felhasználó energiaellátása, de a helyreállítás folyamatos: 33 helyszínen megjavítottak különböző, 220 és 750 kilovoltos közötti távvezetékeket, életre keltettek tizenegy alállomást (220-230 voltosokat), így 5,6 millió háztartásban már visszaállították az áram- és 400 ezerben a gázellátást. Ám továbbra sincs villamos energia 620 ezer, és gáz 180 ezer lakásban. Ukrajna villamosenergia-felhasználása 30-35 százalékkal esett.

Arccal az energiabiztonság felé

Eközben folytatódik keleti szomszédunk energiagazdálkodásának fejlesztése, előtérben az energiabiztonsággal és a zöldátmenettel. A kis szén-dioxid-kibocsátású, a hidrogén-, a gáz és az olajprojekteket is tartalmazó tervek megvalósítása mintegy 128 milliárd dollárba kerülne, a határidők 2022 és 2032 között mozognak. A projektek mintegy fele energiabiztonság szempontjából kiemelt feladat. Idetartozik az európai villamosenergia-rendszerhez történő, épp a napokban beért csatlakozás és a nem hagyományos szerkezetben lévő gáz termelésének 2032-ig történő növelése. 2026 és 2032 közötti további munka a gázforrások és gáztároló kapacitások biztosítása Ukrajna és az EU számára, valamint a gázkészletek pótlása. Végül kulcsfontosságú teendő az olajfinomító kapacitások fejlesztése, bővítése, új olajvezetékek építése, illetve olajtermékvezeték-kapcsolatok kiépítése uniós finomítókig. Ez utóbbi beruházások 2022 és 2025 között zajlanak.

Karbonmentesebben

A zöld átmenet kapcsán 2030-ig szükséges beruházások 18,5 milliárd dollárt tesznek ki, ebből a legnagyobb, 10 milliárdos tétel 7,1 gigawattnyi megújuló alapú energiatermelő kapacitás létesítését célozza. 2032-ben már ezek adnák az ország energiatermelésének 45, 2050-ben pedig az 55 százalékát. Atomerőműveinek és zöldáram-termelésének köszönhetően egyébként Ukrajna energiatermelése már 2021-ben is 70 százalékban szén-dioxid-kibocsátás nélkül történt, igaz, az arány romolhatott a fenti háborús pusztítások miatt. A karbonmentes arány 2032-re 93 százalékra, 2050-re 96 százalékra nő, ha megvalósulnak az elképzelések. A további dollármilliárdok vízerőművekre, áramtárolók létesítésére, rugalmas áramtermelésre és a meglévő eszközök modernizálására mennének, összesen 5,7 gigawattnyi kapacitást képviselve.

Exportra mehet az áram

A szó szerinti utolsó békeévben Ukrajnában 156,6 milliárd kilowattóra áramot állítottak elő. Ennek 55 százaléka atomerőművekből, 25 százaléka villamos energiát is adó hőerőművekből, 8 százaléka nap- és szélerőművekből, 7 százaléka víz, illetve szivattyús-tározós vízerőművekből, végül 1 százaléka egyéb forrásból származott. Beépített erőművi kapacitásai alapján keleti szomszédunk egyike volt a tíz legnagyobb európai országnak, gáztermelése alapján benne volt az első háromban, nukleáris alapú termelésével pedig a második helyen állt. Hőerőművei azonban döntően szenet égettek, de a szén felhasználását 2032-re a 2021-es mennyiség tizede alá kívánja szorítani Ukrajna.

Jelenleg 1,69 gigawattos technikai áramexportkapacitását 2025-re 5 gigawattra növelné Ukrajna, ez két és fél paksi atomerőmű teljesítményének felel meg. Fő megcélzott vevőpiacai között szerepel Magyarország is, Lengyelország, Románia és Szlovákia mellett.

Kulcskérdés a gázellátás

Ukrajna az EU-val közös céljának tekinti az orosz „energiaagresszió” elleni küzdelmet, abban bízva, hogy a szankciók hatásaként Oroszországnak kevesebb pénze lesz a háborúzásra. Részben az Eurostat adataira alapozva úgy számol, hogy a szankciók miatt Oroszország olaj- és olajtermékexport-bevétele 22 milliárd dollárral, gázexportbevétele semennyivel, szénexportbevétele 4 milliárd dollárral esik. Nemzetközi statisztikákon alakuló diagramja szerint Európán belül a magyarországi energiamixben a legnagyobb az orosz gáz súlya – 25 százalékos –, míg az egyéb gázé 7 százalék. (Eszerint a gázfelhasználásunkon belül 78 százalék az orosz import. Lapunk emiatt írt róla többször is, hogy egyelőre Magyarországnak nincs érdemi lehetősége az orosz gázimport kiváltására.) Mögöttünk Szlovákia (22 százalék), Moldova (17 százalék) és Ausztria (15 százalék) áll.

Tesztvárosokban gondolkodnak

Ukrán városok sorát rombolták le az orosz haderők, e városok közül egyet, esetleg többet is már a fenntarthatóság jegyében kívánnak újjáépíteni. Ez öt szempont érvényesülését jelenti, a céldátum minden esetben 2030.

• A kiválasztott város energiaellátásának a fele megújuló forrásból származna, ennek érdekében bevetnének energiatároló eszközöket és okosmegoldásokat is.
• A város hőfelhasználását 15 százalékkal csökkentik, felújítják minden épület meleg vizes hőellátását, világítás- és szellőzőrendszerét, a házakat zöldtetővel látják el. Az új épületeket már optimalizált szempontok szerint – egyúttal madárbarátnak – tervezik, építőanyagaik újrahasznosíthatók lesznek.
• A város közlekedésének és szállításának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 20 százalékkal kisebb lesz, mint most. Hátszelet kap a közösségi és az elektromos közlekedés, kerékpárutakat is építenek.
• Húsz százalékkal a mostani szint alá kell csökkenteni a vízhálózatok vízveszteségét, optimalizálni a vízelvezető csatornák működését, víztárolókat és mesterséges tavakat kell kialakítani. Új szennyvíztisztítókra is szükség van. Meg kell oldani az újrahasznosítható hulladékok szétválasztását, feldolgozását.
• Végül a háború előtti szinthez képest 2 százalékkal kell csökkenteni a városi infrastruktúra energiafelhasználását. E célból egyebek között fejleszteni kell a közvilágítást, barnamezős projekteket kell indítani, növelni a város zöld területeit.