Nagy szükség van az energiatárolás terjedésére

Tart-e ott a hazai energiatermelő, -tároló és -szabályozó technológia, hogy egyes egységek teljesen önellátók legyenek energiából, még csak kapcsolatuk se legyen az elosztóhálózattal?

A teljesen önellátó energiarendszereket, tehát amikor egy közösség saját maga termeli meg az igényeinek (a fogyasztásához) elegendő energiát, és nem szorul külső forrásból történő energiavásárlásra semmilyen formában, azt szigetüzemű működésnek nevezzük. Ekkor valóban nincs kapcsolat az elosztóhálózattal. Jelenleg ez nagy méretben csak elméletben létezik, de technológiailag, műszakilag teljes mértékben kivitelezhető, ezért mondhatni, csak pénz kérdése. Tehát ha például egy falu ma Magyarországon úgy dönt, hogy szigetszerűen szeretne működni, akkor ennek műszaki akadálya nem lenne. Ehhez a beruházáshoz először is gondoskodniuk kell saját energiaforrásról. Ez lehet például geotermia vagy napelem. A napenergia csak akkor tud folyamatos energiaellátást biztosítani, ha van mellette energiatároló. Mindezeken felül szükséges egy saját elosztóhálózat is, hogy azt használják. Habár ez a nagyon röviden kifejtett koncepció egyelőre jelentős pénzügyi forrásokat igényelne, a technológia fejlődésével egyre inkább elérhető távolságon belül lesznek ezek az energetikai megoldások, illetve az olyan hibrid megoldások is, amelyek teljes mértékben a helyi sajátosságokra épülve nyújtanak hosszan tartó megújuló energiaforrásra alapozott zöldáramtermelést és -ellátást.

Melyek ennek a fő műszaki feltételei, mekkora az ehhez szükséges minimális üzemméret?

Évekkel ezelőtt több körben is voltak olyan pályázati programok, amelyek a tanyák villamosítását célozták. Ezek nagyon fontos szerepet töltöttek be, mert nem csak gazdasági, de szociálpolitikai célokat is szolgáltak azzal, hogy ezek a közösségek is be tudtak kapcsolódni a villamosenergia-rendszerbe, hiszen árammal gyakorlatilag mindent lehet működtetni, üzemeltetni.

Talán akkor nem is gondolták, hogy most, 2022-ben milyen jelentősége lesz a korábbi villamosítási törekvéseknek: nemcsak a klímavédelemhez nyújt alapot (a modern infrastruktúrának kisebb vagy minimális a környezetterhelése), hanem ellátásbiztonsági szempontokat is betölt például a fogyasztást fedező napelem-kapacitás telepítésével, főleg, ha ezt a későbbiekben kiegészítik energiatárolóval is.

Ezeket a rendszereket minden esetben a fogyasztási igényekhez célszerű méretezni, amelyek tapasztalatok alapján jellemzően a 3 kilowattpeakes méretet jelentik, ám fontos, hogy az ott élők számára jelentős életminőség-javulást eredményeztek.

Mennyire jellemző ma Magyarországon a háztartási/ipari méretű energiatárolás?

Nemzetközileg egyelőre a háztartási és az ipari szegmens esetében is elég drága megoldásról beszélhetünk, ezért ma Magyarországon nem jellemző. A magas beruházási költségek miatt rendkívül hosszú megtérülési idővel számolhatunk, emiatt csak támogatásokkal tud működni minden ilyen projekt. A másik része, hogy még a működő energiapiacok is csak tanulják az energiatárolást, legyen szó Franciaországról vagy Németországról. Mindenhol csak most kísérletezik ki, hogy miként implementálható a rendszerbe az energiatároló, nemcsak műszaki, hanem szabályozói szempontból is. Magyarországon előremutató lépés, hogy a legutóbbi Metár-tenderen már a pályázat egyik feltétele volt az energiatároló építése is. Nagyon bízunk abban, hogy ez is elősegíti, hogy itthon is elterjedjen a technológia, mert erre elég nagy szükség van. Ha megnézzük a nemzetközi folyamatokat, minden szinten az ellátásbiztonság lett a legfontosabb stratégiai ügy, talán még a klímavédelemnél is kezd fontosabbá válni. Az ellátásbiztonság megteremtésében a napenergiának kulcsszerepe van és lesz is. Elég csak az uniós REPowerEU stratégiát megnézni, amely már ez év végére mintegy másfél millió tetőre telepített napelemet (rooftop solar) irányoz elő. 2030-ig már az 1 terawattnyi napelem-kapacitás elérése a cél. Ez hatalmas méretbeli/volumenbeli ugrás, ami azt is jelenti, hogy a mostani magyarországi napelemboom még magasabb fokozatba kapcsol. Ez számunkra remélhetőleg nemcsak több ügyfelet hoz, hanem újabb lehetőség is technológiánk fejlesztésére: a ma is piacvezető szoftveres megoldásunk, amelynek révén jelenleg az egyik legpontosabb menetrendet tudjuk adni a Mavirnak, szükségszerűen ki kell egészülnie az energiatárolás funkciójával. Amíg ugyanis ma az a feladat, hogy az éppen megtermelt és adott esetben túltermelt energiával gazdálkodjunk, addig a jövőben mindezt jóval nagyobb piacon és az energiatárolók kapacitását is figyelembe véve kell professzionálisan végeznünk. További jövőbeni feladat az is, hogy az ipari mellett a háztartási fogyasztók (HMKE) is bekapcsolódhassanak a rendszerbe.

Vannak hazai gyártású háztartási és ipari célú energiatárolók?

Az energiatároló megoldások között meg kell említeni az akkumulátort, az akkumulátorok szegmensében pedig Magyarország lassan nagyhatalom lehet. Egy tavalyi elemzés szerint akár a top 5-be is bekerülhetünk, elsősorban a távol-keleti beruházások által. Jelenleg tizennégy vállalat foglalkozik ezzel hazánkban. Ez mindenképpen nagyon pozitív fejlemény, főként most az ellátásbiztonság felértékelődése kapcsán.

Az akkumulátoros energiatárolás és egyáltalán az energiatárolás az energetika fejlődésének következő nagy állomása, amely hihetetlen fordulatot hozhat el a ma létező energetikai rendszerek működésében. Egy energiatárolóval kiegészített napelempark áttörést hozhat a fenntarthatóság elérésében, az ellátásbiztonság és az energiafüggetlenség terén egyaránt. Tehát ez a jövő, és bízunk abban, hogy Magyarország minél nagyobb szerepet tud ebben vállalni.

Jelenleg hány energiaközösség van szerveződőben, ezek közül hány bízta meg a REG-et a menetrendezéssel?

A REG aggregátori szerepkörben tervez részt venni energiaközösségek munkájában. Az aggregátoroknak jelentős szerepük van a jövő villamosenergia-rendszerének kialakításában.

A megújulók fokozatos kapacitásbővülésével, az okostechnológiák terjedésével egyre több szereplő jelenik meg a villamosenergia-piacon: például egy családi ház, amelynek a tetején napelem – HMKE – van, szintén aktív villamosenergia-piaci szereplőnek számít. De az analógia ugyanaz egy társasház esetében, csak ott nagyobb a teljesítmény, vagy beszélhetünk akár a kis vállalatokról vagy akár a nagy energiaigényű vállalkozásokról. Saját megújuló energiaforrásuk révén ők már nemcsak fogyasztók, hanem termelők is. Az aggregátorok, mint amilyen a REG is, az ő piacra lépésüket segítheti azzal, hogy minden a villamosenergia-piacon történő működéshez szükséges feltételt biztosít: méri a termelést, összehangolja a keresletet és a kínálatot, okosmegoldásokat kínál a különböző energiatöbblet vagy -hiány okozta helyzetekre, összefogja a különböző szereplőket, ezzel egy önálló, adott esetben nagyobb portfóliót tud kezelni, amellyel hatékonyan vehet részt az energiakereskedelemben is.

Minderre azért van szükség, mert a közösségi energiakezdeményezések fontos elemei egy olyan fogyasztó- és klímabarát decentralizált villamosenergia-rendszernek, amely egyrészt hatékonyan tudja integrálni a különböző innovatív megoldásokat, másrészt a fogyasztókra alapozva új technológiákat is lehet fejleszteni, nem beszélve arról, hogy új fogyasztási minták elterjedését is segítik ezek a közösségi energiakezdeményezések. Ezért nagyon fontos, hogy továbbra is igénybe lehessen venni ilyen pályázatokat. A REG ezzel kapcsolatban jelentős erőfeszítéseket tervez és valósít meg, bízom benne, hogy a közeljövőben is jó hírekkel szolgálhatok ezzel kapcsolatban.

Amíg nincs érdemi megoldás az évszakok közötti energiatárolásra, reális-e a hazai adottságok alapján az ország energiafüggetlenségéről beszélni?

Az ország energiafüggetlenségéről nemcsak lehet, hanem kell is beszélni. A hazai adottságok alapján, ha energiafüggetlenségről beszélünk, akkor az azt is jelenti, hogy karbonkibocsátásunkat is minimalizálhatjuk. Ahhoz, hogy függetlenedni tudjunk a fosszilis energiahordozóktól, napelem és geotermia kell, de nagy potenciál van a hidrogénalapú energetikai megoldásokban, valamint a teljes mértékben a helyi adottsághoz kialakított hibrid megoldásokban is. Mindezt ki kell hogy egészítsék a koncepcionálisan is nélkülözhetetlen energiatárolók. Arról kevesen beszélnek, de az energiafüggetlenség és ellátásbiztonság megteremtéséhez nem pusztán fejlett, hanem a legmodernebb informatikai háttér is szükséges. Mi ezen (is) dolgozunk. Enélkül nehezen lehet a villamosenergia-rendszert egyensúlyban tartani, a keresleti és kínálati oldalt hatékonyan menedzselni. Tehát nemcsak a meglévő erőmű-állományt kell modernizálni, hanem a mögöttük lévő informatikai rendszert is.

A REG melyik cégtől vásárolja az időjárás-előrejelzés adatait?

Több szolgáltatótól hazai, európai és Európán kívüli cégtől is vásárol adatot, egy részüket teszteli, egy részüket pedig felhasználja a termelés-előrejelzések készítésekor.

Vállal-e felelősséget a REG a menetrendezése pontatlansága esetére?

Igen, több elszámolási konstrukciónk is van, de mindegyiknek része valamilyen formában. Úgy gondoljuk, hogy enélkül nincs meg az ösztönző erő a szolgáltatást nyújtó felé a folyamatos innovációra, fejlődésre. Ennek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a REG az egyik legsikeresebb menetrendező cég: egyrészt pontos menetrendet tudunk adni, ezzel párhuzamosan pedig rendre alacsony pótdíjakat kapnak az ügyfeleink.

A mérlegkörök tagjai között ellenérdekeltség lehet annak kapcsán, hogy szükség esetén mely termelő berendezését terheljék vissza. Ezt kezeli valahogyan a REG?

Ezt ketté kell bontani. A Mavir a rendszerszintű szolgáltatás kapcsán leadott és elfogadott tenderárak alapján dönti el, hogy mely erőműveket utasít szabályzásra, ha az szükséges. A REG Zrt. is tud szabályozni szükség esetén erőműveket a csoportján belül, ennek alapja egy elszámolási megegyezés a termelői partnerekkel.

Nagyjából hány, a REG-hez hasonló profilú cég működik a magyar piacon?

Ha csak a menetrendadási szolgáltatásról beszélünk, akkor a piacon nagyjából öt-hat cég osztozik. De belőlünk csak egy van. A menetrendezés mellett mi monitoringot, létesítményüzemeltetést, karbantartást és szervizt is nyújtunk. A REG a versenytársaival ellentétben úgy működik, mint az egyablakos rendszer: nálunk minden kapható, amire az ügyfélnek szüksége van.

Fontos, hogy a REG szolgáltatásait határozott stratégia szerint építi: az Energy 4.0 szellemében olyan energetikai platformot, virtuális interfészt hozzon létre, amelyen a villamosenergia-piac keresleti és kínálati oldala könnyen, automatizáltan találkozik, ahol a most éledező szolgáltatások, mint például az aggregátor, az energiaközösség, a szabályozói szolgáltatások (például az FRR), a távfelügyelet, a menetrendezés, az energiakereskedelem és a mérlegkör-szolgáltatás könnyen hozzáférhetővé válnak az egyre energiatudatosabb tömegek számára.

Mekkorára tehető a REG piaci részesedése?

A piaci részesedésünk 20-25 százalékos.

A REG-hez tartozó több mint 350 erőműnek mekkora az együttes, névleges beépített teljesítménye?

Összteljesítményben már 300 megawatt felett tartunk.

Egyetlen menetrendcsoporthoz tartoznak?

Majdnem. Jelenleg 371 erőmű van a KÁT-os menetrendcsoportunkban, és egy komplex erőműre adunk menetrendet az MVM Partnernek.