Elsőként várhatóan a zombori önkormányzat rendeli meg a veszprémi Horge Technologies Kft. által kifejlesztett lakossági hulladékhasznosító telepítését.
A berendezés égetés helyett magas hőmérsékleten, 1000-1200 Celsius-fokon bontja szét a más módon már nem hasznosítható szemetet, majd abból villamos energiát, hőt és akár hidrogént is előállít. „A folyamathoz minimális oxigén szükséges, ezért is mondjuk azt, hogy mi kémény nélkül dolgozunk” – válaszolt a Világgazdaságnak Henger Károly, a társaság ügyvezető igazgatója. Az eljárás a 9 fokú Technology Rediness Level (TRL) skála szerinti 8-as készültségi fokon áll.
A technológia abban új a ma alkalmazott hulladékkezelő eljárásokhoz képest, hogy a meggyökerezett eljárásnak számító szemétégetéssel termelt, helyben felhasználható hőenergia helyett olyan energiahordozót állít elő, amely szállítható is, azaz nem helyhez kötött a felhasználása.
A zombori beruházásról a napokban írták alá a szándéknyilatkozat. A mintegy négymillió eurós projekt fő forrása az Európai Fejlesztési Banktól származna, a bank várhatóan jövő áprilisig dönt a környezetkímélő beruházások hitelezésére kiírt pályázatok sorsáról. A Horge Kft. addig sem tétlenkedik: tanácsadóként segítené a zombori önkormányzatot, és kiírja a megvalósításhoz szükséges tendereket, ő maga ugyanis a technológiának a tervezője, de nem a gyártója.
A zombori létesítmény több lépcsőben épülne meg.
Már az első ütem után évi 3500-4000 tonna háztartási hulladékot tud majd feldolgozni, ami azért fontos, mert körülbelül ekkora a technológia méretgazdaságossági határa.
A Zombor és térsége 170 ezer lakosa által „termelt” hulladék 30-40 százalékát hasznosíthatja majd a jelenlegi nullához képest. Javaslatuk szerint további lépésben az üzem bővíthető, ezáltal az összes hulladékot hasznosítani lehetne.
Az említett 3500-4000 tonnához körülbelül 500 kilowattnyi áramtermelő (és további hőtermelő is) kapacitás tartozik. Henger Károlynak ennél csak kisebb, 40-50-70 kilowattos, hasonló berendezésekről van tudomása, amelyek tehát fajlagosan drágábban termelhetnek. „Azért esett Zomborra, pontosabban Szerbiára a választásunk, mert az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országnak számos környezetvédelmi beruházást kell végrehajtania, és ezek egy részéhez uniós forrást is kap. Közvetlenül egyébként a Nyugat-Balkáni Zöld Központ hívta fel a szerbiai városokra a figyelmünket” – mondta az igazgató. Cége más exportpiacokon is keresi a lehetőségeket, és egy hazai mintaprojekten is dolgozik.
Ez utóbbi hamarabb is elkészülhet a szerbiainál. Az építkezés még ebben az évben indulna egy Hatvan-közeli (de nem a hatvani) ipari parkban. Az átadás 2023 márciusára, áprilisára várható. A létesítmény 2,2 millió euróba kerülne, és évi 1700-2000 tonna hulladékot tud majd feldolgozni. Demonstrációs céllal telepítenék, hiszen a lehetséges megrendelők és a befektetők is szeretnék működés közben látni, hogy mire adják ki a pénzüket. A Horge Technologies már tárgyal potenciális befektetőkkel, mert a beruházást a saját tőke és a pályázati források mellett kockázati tőkéből – esetleg kizárólag abból – finanszírozná.
Az említett méretgazdaságosság miatt a berendezés megrendelőjének érdemes lehet távolabbról is beszerezni, esetleg vásárolni a hulladékot a környezetkímélő módon működő eszközhöz.
Kínálat mindenesetre van, hiszen amióta az európai hulladék nem szállítható a Távol-Keletre az ottani importstop miatt, helyben kell gazdaságosan és környezetkímélő módon eltüntetni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.