Gázválság ide vagy oda, megépülnek a gázerőművek

Stabil eleme maradt az MVM csoport beruházási terveinek a gázüzemű energiatermelés bővítése annak ellenére, hogy a gáz – pillanatnyi áresése dacára – hónapok óta drága, és várhatóan az is marad, továbbá hogy az importjának geopolitikai kockázatai vannak. Ugyanakkor természetesen tükrözik az energiapiaci környezet változását az állami vállalat elképzelései is. Miközben például Kiss Csaba, az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatója nemrég a Tisza II. erőmű telephelyén tervezett két, egyenként 500 megawattos gázblokk építésére vonatkozó tenderkiírás közeledtéről beszélt, a mátrai erőmű telephelyén tervezett 500 megawattos gázblokk pályázati kiírását nem említette, holott korábbi közlések szerint annak is működnie kellene 2026-tól, mint a tiszaiaknak.

Még kell egy ideig a gázerőmű

„Gázra továbbra is szükség lesz, de a használatát azokra az esetekre kell minimalizálni, amikor az megkerülhetetlen. Ilyen a szabályozható erőművek működtetése, amelyek esetében középtávon nehéz lenne megkerülni a gázt. Külső szakértőkkel vizsgáljuk a gáztól való függetlenedés módját, hiszen 2050-ig az elektrifikációban lesz a legnagyobb növekedési potenciál” – magyarázta a szakember a Magyar Energetikai Társaság rendezvényén. 

Cikkünk szempontjából fontos, hogy az esemény óta két jelentős változás is történt. Az egyik, hogy Kiss Csaba a Magyar Energia Szimpóziumon még az MVM termelési vezérigazgató-helyetteseként beszélt, azóta már ő az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatója, egyben az MVM csoport gázüzemű erőműveiért felelős MVM Balance Zrt. első számú vezetője is. A másik, hogy egy a kormányinfón elhangzott, de rendeletben máig meg nem jelent közlés szerint stopot hirdetnek a naperőművek (PV) hálózatra való csatlakozásának. Márpedig éppen a naperőművek terjedése, ezzel a villamosenergia-rendszerre nehezedő nyomásuk a fő oka annak, hogy több szabályozható erőműre van szükség. Igaz, ez a teher már a jelenlegi PV-kapacitások mellett is hatalmas. Kiss Csaba szemléltette is, miért: 

E pótlásra az egyik kézenfekvő megoldás az eltárolt energia felhasználása, de egyelőre egész Európában is csak néhány tíz megawattnyi tárolókapacitás létezik. Egy másik út a hidrogénben tárolt energia bevetése, az MVM-nél bíznak is benne, hogy 2030-ra érettebb lesz ez a technológia is. Mindenesetre mindkettő bekerülne a magyar állami csoport eszköztárába, de „meggyőződésünk, hogy a növekvő energia- és rendszerszabályozási igényt egyelőre modern gázturbinákkal kell kielégíteni” – szögezte le Kiss Csaba.

Többféle tárolást is kipróbál az MVM

Az energiatárolásba a néhány éve megvett Tisza II. erőmű telephelyén fogott bele az MVM. Az ott telepített kisebb tároló részt vesz a rendszerszintű szolgáltatásban is, de a beruházás fő célja az volt, hogy építési és üzemeltetési tapasztalatokkal segítse a csoportot, amely több további tárolóprojekten dolgozik. A telephelyen a Balance Zrt. később egy 100 megawattos energiatárolót alakítana ki. (Az óriásakku tervéről Kiss Csaba 2020-ban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.)

Litéren mást próbálna ki a társaság: egy 5 megawattos lítiumionos és egy 0,6 megawattos nátrium-kén alapú energiatárolót. Azért két különböző fajtát Kiss Csaba magyarázata szerint, hogy tapasztalatot szerezhessenek a különböző típusú tárolók építéséről és párhuzamos működtetéséről, továbbá arról, hogy hogyan tudnak ezek a létesítmények együttműködni egy gázturbinával. 

Lesz saját hidrogén is

Az MVM a mátrai erőmű területén építendő, összesen 200 megawattnyi naperőmű áramával előállított hidrogént az új mátrai és tiszai gázblokkokban hasznosítaná. (Erről a tervről – és a mátrai erőmű térségben tervezett változásokról – tavaly decemberben nyilatkozott a Világgazdaságnak az MVM Mátra Energia akkori elnök-vezérigazgatója, Oravecz Zsolt.) Az MVM-nek 2017-ben csak két megújuló alapú energiatermelő bázisa volt, most csaknem 160 telephelyen működik naperőműve. Ezek mindegyike akkreditált, így részt vesz a rendszerszabályozásban. 

A jelenleg folyó 33 PV-projekt többségét még az év végéig át szeretnék adni.  

Az MVM adja a hazai bruttó energiatermelés mintegy 60 százalékát, amely még úgy is 81 százalékban karbonmentes, ha figyelembe vesszük a lignitüzemű mátrai termelést. Folyamatban van a meglévő erőműparkjának a modernizálása is. Tart például a portfólió fő eleme, a paksi atomerőmű üzemidejének újabb húsz évvel való meghosszabbítása, ha ez sikerül, nem kell leállítani az egyébként 2032–37 között nyugdíjazandó blokkokat. Kiss Csaba megemlítette, hogy meghosszabbítják a világ legtöbb atomerőművének működési engedélyét, nem ritka a 60-80 éves üzemidő sem. (A hazai energiaellátás, egyben a nukleáris technológia jövője szintén terítékre került a hivatkozott szimpóziumon.)

A vegyipar is használhatná a lignitet

Az említett Balance Zrt.-hez összesen 11 gázturbina tartozik, ezek télen többnyire távhőt termelnek, nyáron pedig a rendszerszabályozásban vesznek részt. Egyikük, a nyolc éven át parkolópályán várakozó miskolci kombinált ciklusú gázerőmű a felújítása és az átalakítása óta nagyobb hatékonysággal működik, és szintén részt vesz a rendszerszintű szabályozásban. A mátrai erőmű kapcsán a fő szempont az ellátásbiztonság fenntartása és az energiaimporttól való függés csökkentése. A meglévő blokkokon tervezett felújítások és a hozzájuk szükséges bányanyitások a jelenleginél évi 1 terawattórával több áram termelését hozhatják. 

Ennek érdekében már megkezdődtek a vizsgálatok. Megkezdődött annak a felmérése is, hogy milyen további módon, például vegyipari célra hasznosítható a lignit. A telephelyen épül az említett hulladékégető is, amelynek szintén hamarosan kiírják az építési pályázatát. E létesítmény venné át a jelenlegi mátrai biomassza-hasznosítást is.