Olajársapka: itt az újabb uniós tömegboksz, baltiak a mediterránok ellen

December 5-ére kellene a kőolajra felhúzni az ársapkát az uniós menetrend szerint, ami már csak egy hét, de egyelőre még arról sincs megegyezés, mekkora legyen a fejfedő. A tagállamok jól összevesztek rajta, hordónként hány dollár legyen a korlát. A vehemensek szerint kicsit korlátozni nincs is értelme.

Az olajársapka kérdése már az energiaügyi miniszterek csütörtöki megbeszélésén is szóba került, de döntés nem született róla – amint a gázársapkáról és közös uniós gázbeszerzésekről sem –, és úgy volt, hogy a témában még pénteken este lesznek újabb uniós egyeztetések. Ez azonban nem volt esedékes, akkorának bizonyultak a véleménykülönbségek, és a hét végén sem, vagyis ezen a héten nagyon bele kell húzni, ha tartani akarják a menetrendet. 

Még az sem biztos, hogy hétfőn a folytatják, a Bloomberg jelentése szerint is csak esély van rá. A Politico forrásai szerint az informális egyeztetések folytatódnak, és az uniós nagykövetek abban az esetben ülnek össze hétfőn, ha reménysugarat látnak a megegyezésre az árról.

Az ársapka, amelyet a fejlett országok G7 csoportjának nyári csúcstalálkozóján határoztak el, az eredeti elképzelés szerint Oroszország bevételeit nyirbálná meg – hogy ne legyen pénze háborúzni –, anélkül, hogy sokkot okozó lyukat ütne a globális kínálatban.  

Az alapötlet, hogy megtiltják a szállító, biztosító és viszontbiztosító vállalatoknak a szolgáltatás nyújtását olyan szállítmányok esetében, ahol az ár a megszabott korlátnál magasabb. 

A fogas kérdés a sapka mérete. 

Kelet-Baltikum vs. Mediterráneum

A G7 hordónként 65-70 dolláros plafont javasolt, és ugyanez az Európai Bizottság múlt héten napvilágot látott javaslata is. 

A híradások szerint a tagállamok radikálisan oroszellenes szárnya, Lengyelország és a balti köztársaságok ezt a plafont túl magasnak tartják, hiszen az orosz Ural olaj körülbelül ezen az áron forog a piacon jelenleg is, hiszen a Brent olajhoz képest mintegy 20 dollárral olcsóbban adják.

A kelet-baltiakkal élesen szemben a mediterránok egy csoportja áll. Az olajszállítási bizniszben érintett Ciprus, Málta és Görögország a javasoltnál is kisebb sapkát szeretnének, vagy pedig valamiféle kompenzációt a szektort érő károkért.

– idézett a Politico egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomatát. 

Miközben a lengyelek, az észtek és a litvánok abban versenyeznek, melyikük a keményebb az árkorlátozásban, a déliek arra akarnak megoldást, hogy anyagilag ne járjanak rosszul, tehát a pozíciók még mindig nagyon távol vannak egymástól, és Amerika nincs a láthatáron sem hogy összebékítse a két felet – idézett a Reuters egy jó rálátással rendelkező uniós diplomatát.

Magyarország mentességet kaphat

A brüsszeli elképzelések a szankciós folyamatot illetően folyamatosan alakulnak és átalakulnak, eközben az uniós csúcsok állásfoglalásait sem mindig tekintik kőbe vésettnek.

A csütörtöki energiaminiszteri találkozóról a Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – aki hétfőn Londonban, tehát az unión kívül tárgyal – azt közölte: 

ami fontos az ellátás biztonsága szempontjából. Eközben a gázársapkáról és a közös európai beszerzésről is folynak az egyeztetések – és a heves viták – a december közepi EU-csúcs előtt.

Vitatott, van-e értelme az ársapkának

A kelet-baltiak álláspontja szerint egy magas áron megállapított árplafonnak nincs értelme. 

Ezt az álláspontot osztja például a korábbi Goldman Sachs-főstratégia Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) főközgazdásza is, aki szerint a mediterránok lobbizását félre kellene söpörnie az uniónak, mert egy 30 dolláros sapka egyenesen „pénzügyi válságba” küldhetné Oroszországot.

Senki meg nem mondja, mennyire tudnak ezek az intézkedések hatásosak lenni. A háború februári kitörése óta hozott szankciók eddig nemigen tudták megfogni  Oroszország olajexportját és olajbevételeit – írta a Financial Times. 

Az oroszok más piacokat találtak az olajuknak.