Óriási naperőművel termelne hidrogént a Mol

A Mol most két kihívás előtt áll: meg kell fékeznie szénhidrogén-termelése csökkenését, és kezelnie kell költségeinek növekedését – mondta újságíróknak Kardos László, a társaság algyői termelési régió vezetője.

A termelés csökkenésének lassítása érdekében a Mol olyan 3D-s szeizmikus méréseket végez, amelyek révén új készletekre bukkanhat, továbbá bevetett kihozatalnövelő technológiákat is. A magas költségek ellen úgy lép fel, hogy leállította a túlméretezett berendezések használatát, és csak a szükségeseket működteti.

Alternatív projektek sora a csőben

A Mol jövője – az újságíróknak most bemutatott algyői térségben is – az olaj- és gáztermelés, azonban további, ígéretes lehetőségek is a terítéken vannak. Kardos László itt egy másfél megawattos naperőmű, egy 5 megawattos turbinás erőmű építését, geotermikus projekteket és a hidrogén előállítását sorolta fel a 2025 és 2030 között esetleg megvalósítandó beruházások között. „A már meglévő, illetve folyamatban lévő energiatermelésünk a saját, algyői térségi energiaigényünknek nagyjából a háromnegyedét fogjuk fedezni, egy egyelőre tervezett, 5 megawattos, saját gázt égető turbinás erőművel pedig lényegében az egészet” – mondta a Világgazdaságnak Kardos László.

A hidrogént betáplálnák az országos gázvezeték-hálózatba. A Mol beruházása független lenne az MFGT Zrt. Akvamarin projektjétől, amelynél a hidrogén tárolásában is gondolkodnak.

Önellátó lenne áramból az algyői egység

A fő irány azonban a szénhidrogén-termelés szinten tartása. A Mol (illetve elődje) az algyői térségben 1978 és 1990 között összesen 50 millió tonna olajat és 101 milliárd köbméter gázt hozott a felszínre. E gáz mennyiségét jól szemlélteti, hogy ennyivel Magyarország teljes gázigénye 10 éven át elégíthető ki.

Az algyői gáz nagyon jó minőségű

Az ország legnagyobb szénhidrogén-készlete éppen az algyői térség alatt található. Bár a létéről már a hatvanas évek óta tudtak a szakemberek, a beruházások az 1965-ös tápéi olajkitörés után indultak. A számottevő olaj- és gáztermelést lehetővé tévő infrastruktúra a hetvenes évek derekára épült ki. Azóta két látványos projekt valósult meg: telepítették az úgynevezett LTEX technológiát, amellyel a mínusz 80 fokra lehűtött gáz további, olyan összetevőkre választható szét, amelyekből saját gáztermék, például propán és bután állítható elő. Megépült ezenfelül a ma már állami kézben lévő szőregi gáztároló. A Mol épített egy saját célú, 9 megawattos, majd egy másfél megawattos erőművet is, amelyben saját gázt használt az áram termeléséhez.

Kinyerését a hetvenes évektől gáz-, a következő évtizedben vízbesajtolással, a közelmúltban már kémiai és baktériumos kezeléssel ösztönözték.