Működik a rezsivédelem: a lakosság többsége csak hatósági árat fizetett a gázért és az áramért

Pontos számokat tett közzé az MVM Next arról, hogy a lakossági áram- és gázvásárlók mekkora hányada és milyen mértékben volt kénytelen az egyetemes díjon felül piaci árat is fizetni a rezsiszámlájában augusztustól november végéig.

A döntő többség átlag alatt fogyasztott és fizetett 

Mint kiderült, a kormány által bejelentett szándékkal, illetve várakozásokkal összhangban a háztartásoknak csak kis része használt több áramot, illetve gázt annál, amennyiért elég a hatósági tarifás, rezsicsökkentett árat fizetni. A földgázkeretből a háztartások bő ötöde csúszott ki, az áraméból az egyharmada. Eszerint az összesen 1,34 millió áramszámla-fizető 66,6 százalékát és a 822 ezer gázszámlafizető 78,2 százalékát kizárólag az egyetemes szolgáltatás tarifája terhelte. Ebben egyébként az átlagfelhasználásnak minősülő mennyiség meghatározásán felül annak is szerepe volt, hogy a lakosság a rezsiszabályok augusztus 1-jétől hatályos módosítására reagálva erőteljes takarékoskodásba fogott, aminek hatása meg is jelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi adataiban.

A túlfizetés sem lett drámai

Azokat sem vágta földhöz a piaci ár fizetése, akik kicsúsztak a kedvezményes sávból. Az a mindössze 4,5 százaléknyi áramfogyasztó például, akinél a legkisebb túllépés jelentkezett, csak 1-5 százalékban használt rezsicsökkentett sáv feletti mennyiséget. Innen az MVM Next diagramja szerint az összes számlának egyre kisebb arányú részei tartalmaztak piaci árat a vizsgált időszakban, de ezekhez egyre nagyobb arányú sáv feletti mennyiség tartozott. A sor végén már megjelenik a 66-70 százalékos túllépés is, ám ez a számláknak már csak a 0,8, illetve ennél is kisebb részére vonatkozik. 

A diagram lefutása hasonló a gáz esetében is: de ott már az öt legnagyobb sáv fölött fogyasztó csoport aránya is csak 0,1-0,1 százalékos az összesen belül.