Már természetes: ismét a hazai áram- és gáztarifák voltak a legalacsonyabbak

Decemberben a budapesti – lényegében a magyarországi – lakossági bruttó áramárak voltak az európai uniós országokon belül a legalacsonyabbak azon rendszeres elemzés alapján, amelyet a finnországi VaasaETT készít két meghatározó európai energiahatóság, az Energie-Control Austria, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából. 

Mint a 33 európai országra kiterjedő vizsgálatból kiderül, a kilowattóránként 9,02 eurócentes budapesti egységárnál az EU-n kívüli belgrádi és a kijevi volt alacsonyabb: a szerb fővárosé 8,47, az ukráné 4,1 eurócent. Az uniós 31,74 eurócentes és a 33 fővárosra számolt 29,38 eurócentes átlagár is a hazai több mint háromszorosa volt. A vizsgálat szigorúan véve a fővárosokra összpontosít, mert adott országokon belül régiónként és településenként is jelentős eltérések lehetnek, de mivel Magyarországon hatósági árszabályozás érvényesül, a budapesti adatok hajszálnyi eltéréssel azonosak az országos átlaggal.

Több kormány is beavatkozott

A legtöbbet, bruttó 54,44 eurócentet a brüsszeli lakosság fizette a villamos energia egységéért, de majdnem ugyanolyan mélyen kellett a zsebükbe nyúlniuk a 50 centes tarifánál magasabbat fizető prágaiaknak, koppenhágaiaknak, rómaiaknak, berlinieknek, amszterdamiaknak és dublinieknek is. Az elemzés rámutat, hogy a kelet-közép-európai országok többségében az európai átlagnál alacsonyabbak a lakossági végfelhasználói áramárak, ez alól csak az említett Prága, valamint Tallinn kivétel.

A fővárosok többségében november után decemberben is csökkentek a vizsgált árak, sok helyen pedig stagnáltak amiatt, hogy a kormányok beavatkoztak az európai energiaválság hatásainak csökkentése érdekében. Ám volt növekedés is. A legnagyobb, 23 százalékos mértékben Helsinkiben emelkedett a háztartási tarifa az ár energia-összetevőjének növekedése miatt, a madridi drágulás 20, a stockholmi pedig 18 százalékos volt. 

Budapestet annak kapcsán emeli ki az összefoglaló, hogy itt a legkisebb a tarifán belül az energiaár-összetevő súlya, mindössze 14 százalék.

A tizenkettedét fizettük a stockholmi gázárnak

A kilowattóránként bruttó 2,48 eurócentes decemberi budapesti gáztarifánál csak a 21,5 eurócentes kijevi volt alacsonyabb. A 15,09 eurócentes uniós átlag a budapestinél hatszor nagyobb volt, és több mint 10 euróval a 33 ország 14,28 eurócentes átlaga is. Ezen a listán is a stockholmiak kerültek a legkedvezőtlenebb helyre a 30,02 eurócentes átlagárukkal, de az amszterdamiak és a bécsiek sem fizettek sokkal kevesebbet. A fővárosok kétharmadában 10 eurócentnél magasabb volt a tarifa, vagyis majdnem négyszer nagyobb, mint Budapesten. A VaasaETT is kiemeli, hogy a stockholmi tarifa a budapestinek a 12-szerese, a kijevinek a 14-szerese volt. Térségünkre a gázárakra is igaz – Prága kivételével –, hogy azok alacsonyabbak az európai átlagnál. Stockholm mellett (31 százalék) a szófiai és az athéni gázárak nőttek a legnagyobb mértékben, míg Rómából 25 százalékos, Brüsszelből pedig 8 százalékos csökkenésről érkezett hír. Tavaly az európai fővárosok bruttó lakossági áramárai 38, a gázárai 60 százalékkal nőttek.