Roham indulhat az olcsó gázért

A tegnapi 72 euróról ma reggel 62 euró körüli szintre esett a földgáz megawattóránkénti ára a hollandiai gáztőzsdén, és bár most sem olcsó, kétségtelenül a mélyben van a fél évvel ezelőtti 340 euróhoz képest. Az áresésben a piac szezonális jellemzői mellett szerepe van az enyhe időjárásnak és annak is, hogy hiába érkezik kevesebb orosz gáz a földrészre, a kiesést több ország is pótolni tudta más forrásból, és beértek a takarékoskodási intézkedések is.

Magyarországon a következő néhány évben már csak a jelenlegi újraiparosodó energiafelhasználás gáz- és áramigénye miatt sem várhatók a mostaninál alacsonyabb gázenergiaárak Turai József, a T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint, akit arról kérdezett a Világgazdaság, hogy a hazai piaci szereplők hogyan tudják kihasználni az európai gázjegyzések zuhanását.

Erős geopolitikai hatások 

Magyarázata szerint az európai árakat pillanatnyilag az időjárás, az LNG szűkössége és az orosz gáztól való függés határozza meg. Igaz, az utóbbi hatás az idén már minimális lesz, mert Ukrajna és Szerbia irányából együtt várhatóan körülbelül 26 milliárd köbméter gáz áramlik majd Európába, ellentétben az előző évek 150 milliárd köbméterével. Arra viszont még néhány évet várni kell, hogy annyi új cseppfolyósítottföldgáz- (LNG) kapacitás létesüljön a földrészen, amennyi már semlegesítheti az orosz gáz akár teljes hiányának hatását. Ha ez megtörténik, akkor már csak az időjárási és a keresleti tényezők alakítanák az árakat. 

 Véleménye szerint most az energetikában is a „soha ne mondd, hogy soha” szlogen az irányadó elemzői és előrejelzői magatartás. Egyébként – idézte fel – pont egy éve, az ukrajnai háború kitörése előtti januárban és februárban a mostanihoz hasonlóan nyomottak voltak az árak. Akkor az éves átlaghoz képest nagyon jól lehetett vásárolni erre az évre, gáz mellett áramot is. Aki akkor szerződött, jó áron jutott gázhoz a 2022–2023-as gázévre. Ha tehát most van olyan vevő, akinek ez beleillik az üzletpolitikájába (magyarán arra számít, hogy lesz piaca az értékesítendő termékének), annak érdemes megfontolnia, hogy most kössön szerződést a 2023–2024-es gázévre.

Kap-e most jó ajánlatot a vevő?

Kérdés persze, hogy hány olyan kereskedő van ma a hazai piacon, amely hajlandó fix áron ajánlatot adni a következő gáz-, illetve áramévre áramban vagy gázban. Sok múlik ugyanis a legnagyobb eladó, az MVM szándékán, amely, ha nem ad áramot, akkor a tőle vásárolni akaró kisebb áramkereskedő vagy felhasználó nem tud mit tenni. Márpedig Turai József és az iparági szereplők tapasztalatai szerint is ma az áram- és a gázpiacon monopolba hajló oligopol helyzet uralkodik. Vagyis a felhasználó nem tud mit tenni, hiszen már nincs annyi nagy hazai kereskedő, mint 10-15 éve. 

A mellettük aktív kisebbek maguk is a nagyobbaktól vásárolnak. Vagyis ma Magyarországon minden út e kisszámú stabil kereskedőhöz, de elsősorban az MVM-hez vagy maximum még egy-két komolyabb szereplőhöz vezet.

Látványosan nő az LNG súlya

Az LNG-import szerepére kitért a Concorde blogjában Gaál Gellért elemző is. Mint írja, két év alatt az EU gázimportján belül az LNG aránya durván 15 százalékról 40 százalékra nőtt – kissé emelkedett a norvégiai import is, az Oroszországból érkező mennyiség súlya viszont 50 százalékról 10 százalék körülire esett. Hozzáteszi, hogy az EU-nak nagy szerencséje is volt, mert Kína a lezárások hatására kevesebb LNG-kapacitást kötött le. Tegnap egyébként a Financial Times is arra következtetett az orosz gáz európai súlyának eséséből, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hiába vetette be fegyverként a gázszállítást, elveszítette az energiaháborút, mert elmaradt az európai hiány, az árak pedig esnek. A lap kijelenti, hogy a nyugati országok már kezelni tudják a gáz problémáját, de elismeri, hogy még beüthet a hideg, kifogyhatnak a gáztárolók, Oroszország pedig még további gázcsapokat is el tud zárni.