Messze áll még a hidrogéntermelés attól, hogy zöld legyen
Sokak szerint a hidrogén mint energiahordozó segíthet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, ami végső soron igaz is. Ám amíg eljutunk erre a pontra, sok víz lefolyik a Dunán. Ugyanis a hidrogéntermelés módszerén nagymértékben változtatni kell, ha szerepet szánunk neki az energetikai átállásban.
Fotó: Shutterstock
A hidrogént többségében fosszilis energiahordozók felhasználásával állítják elő. A Nemzetközi Energiaügynökség nyomon követési jelentése szerint
az alacsony kibocsátású hidrogéntermelés az összes előállítás 1 százalékát sem érte el 2021-ben.
A hidrogénben rengeteg potenciál rejlik a dekorbanizációhoz, azonban mivel alig létezik a természetben, elő kell állítani. Az előállítási módszereket különböző színekkel jelölik – magyarázta Rachael Rothman, a Sheffieldi Egyetem szakértője a CNBC-nek.
A hidrogén előállítási módjai, azaz a színei
Barnának nevezzük a szénnel előállított hidrogént, szürke hidrogénnek pedig azt a molekulát, amelyet földgázból vagy metánból, hatalmas szén-dioxid-kibocsátással állítanak elő. Napjainkban ezek az összes megtermelt hidrogén 95 százalékát teszik ki.
A kék hidrogént már földgáz vagy vízgőz felhasználásával állítják elő, ám ebben az eljárásban a keletkező szén-dioxid jelentős részét megkötik, és gyárak alapanyagként felhasználják. Németország 1800 kilométeres vezetéket tervez, amelyben ilyen energiahordozót szállítanának.
A zöld- vagy más néven megújuló hidrogént már megújuló forrásokból származó energia felhasználásával, elektrolízissel állítják elő. A folyamatban az elektromos áram a vizet oxigénre és hidrogénre bontja. Az elnevezés azt jelöli, hogy közben alig keletkezik káros anyag. A BP ennek a technológiának a fejlesztésére összpontosít.
A rózsaszín hidrogént is a víz összetevőjének elektrolízises szétválasztásával kapják, ám ehhez atomenergiát használnak, azaz a folyamatban alig keletkezik szén-dioxid.
A rózsaszín hidrogén előállítását és felhasználását vizsgálják az Egyesült Királyságba tervezett 3,2 gigawatt kapacitású Sizewell C atomerőműnél, mind az építésénél, mind a későbbi üzemeltetésénél.
Nem mindenki örül a rózsaszín hidrogénnek. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint az atomerőművek építése bonyolult és drága, ráadásul hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot is termelnek.
A jövő
Egyértelmű, hogy a jövőben a hangsúlyt a zöld- és a rózsaszín hidrogén előállítására kell helyezni, mivel mindkét folyamatban alig keletkezik szén-dioxid.
Alacsony károsanyag-kibocsátással hidrogént előállítani jelenleg még drága mulatság, akár megújuló, akár atomenergiát használunk hozzá. A legfontosabb kihívás az előállítási költségek csökkentése.
Ehhez a beruházások és a fogyasztás területein is támogató politikára van szükség. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén piacának növekedésével pedig kialakul a méretgazdaságosság és a tapasztalat, amelyek segítségével csökkenthetők az előállítási költségek.
Röviden: további fejlesztések után aknázhatjuk ki igazán a hidrogén adta lehetőségeket.
Hazánkban is indul kísérleti hidrogénprojekt tavasszal, a Magyar Földgáztároló Zrt. ülteti át tervét a gyakorlatba. Portugália, Spanyolország, Franciaország és Németország pedig összefogott egy hosszú, zöldhidrogént szállító, közös vezeték megépítésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.