Már töltötték volna a hidrogént a gázcsőbe, de még nem szabad

Az FGSZ Zrt. márciustól szeretett volna hidrogént adagolni az által üzemeltetett országos gázvezeték-hálózatba. Ezzel egyelőre azonban várnia kell, mert – mint arról a partnereit tájékoztatta – nem kapta meg a lépéshez szükséges hatósági engedélyt.

Így aztán a partnerek azt is megtudhatták, miért látnak nullát az FGSZ informatikai platformján és az onnan elérhető dokumentumokban, és azt is, hogy most nem egy pillanatnyi értékről van szó, hanem arról, hogy 

 A méréssel ugyanis ütemterv szerint haladt a társaság: mivel korábban felkészült a gázrendszerébe kerülő hidrogén informatikai rendszerekben való kezelésére, február 28-án élesítette is az ezzel kapcsolatos fejlesztést a közös iparági teszt után. A mérés februári indulásáráról tavaly decemberben értesítette a partnereit, abban bízva, hogy a fejlesztések által elősegíti a hidrogén bekeverésének elterjedését.

Jó lenne tudni, mennyi hidrogénalapú energia kell az iparnak 

A hidrogén bekeverésére és az ezzel kapcsolatos teendőkre regionális együttműködés keretében készül a társaság. Tavaly áprilisban állapodott meg a térség három gázrendszer-üzemeltetőjével, a romániai Transgazzal, a lengyelországi Gaz-Systemmel és a szlovákiai Eustreammel, hogy együtt vizsgálják meg a működésük dekarbonizációját, valamint a zöldgázok és szén-dioxid-szállítás, illetve a hidrogén előállításának lehetőségeit. Fel kívánják térképezni a hidrogénpiacokat, azaz felmérnék, hogy mely iparágakban milyen mértékben használható a hidrogén energiahordozóként. Együtt munkálkodnak a szabályozási környezet kialakításán is. Mindezek végeztével készítenének egy megvalósíthatósági tanulmányt. 

 „A szándéknyilatkozat támogat minden olyan kezdeményezést, amely a hidrogén értékláncfejlesztését tűzi ki célul a kelet-közép európai régióban, és rámutat a hidrogénhálózat egységes fejlődésének régiós jellegzetességeire az Európai Unión belül” – írta áprilisban az FGSZ.

A tízszázalékos arányt vizsgálják

A társaság egy éve olyan kutatást és fejlesztést indított a Miskolci Egyetemmel, amely az akár 10 százalékos hidrogéntartalmú földgáz szállítására is alkalmas földgázszállító rendszerelemek építésére és tesztelésére irányul. A projekt az akkori bejelentés szerint előreláthatóan két évig tart, tehát most félidőnél járhatunk. A két szakaszból álló Flumen projekt jelentős állami támogatást is elnyert első fázisa a bekevert hidrogén mérését, elszámolhatóságát és nyomon követhetőségét teszi lehetővé, amelyet kiegészít a helyi infrastruktúra építése és speciális mérőeszközök beszerzése. Ha a hidrogéntermelés gazdaságilag kifizetődővé válik, akkor a Flumen keretében vizsgált 10 százalékos bekeverési arány elérése az FGSZ számítása szerint évente mintegy 607 ezer tonnával csökkentené az ország szén-dioxid-kibocsátását. Persze ehhez az kell, hogy a bekevert hidrogén karbonmentes forrásból származzon.

A Miskolci Egyetem részt vesz a zöldhidrogén előállítását és föld alatti tárolását célzó Akvamarin projektben is.