Mindenki hőszivattyút akar venni, nincs is már elég a piacon

Hárommillió fölé nőtt tavaly az Európában telepített hőszivattyúk száma, az európai növekedés 38 százalékos, a magyarországi 100 százalékos volt – erről Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára beszélt a Magyar Hőszivattyú Szövetség budapesti konferenciáján. 

Több hónapot kell várni egy-egy készülékre

Mint ismertette, az Európai Unióban telepített mintegy 20 millió hőszivattyú közel 15 százalékát tavaly értékesítették, az eladások 38 százalékos növekedése meghaladta a 2021-es, 34 százalékos adatot. Összességében az elmúlt két évben majdnem a duplájára emelkedett az eladott hőszivattyúk száma Európában. A berendezések mintegy felét Franciaországban, Németországban és Olaszországban adták el. A nagy kereslet miatt számos helyen már nem lehet azonnal készülékhez jutni, akár több hónapot is kell várni egy-egy berendezésre. A legnagyobb, 124 százalékos értékesítésnövekedést Belgium érte el, Csehországban 106 százalékkal, Lengyelországban pedig 94 százalékkal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban. A legtöbb készüléket – mintegy 600 ezer hőszivattyút – Franciaországban értékesítették.

A tavaly eladott 3 millió hőszivattyú becslések szerint mintegy 40 terawattóra fosszilisenergia-megtakarítást eredményez, és közel 8 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesíti a légkört. 

Meglepő adatot ismertetett Thomas Nowak: az ezer háztartásra jutó eladott hőszivattyúk száma Finnországban (69), Norvégiában (62) és Svédországban (39) a legmagasabb, míg a kontinens többi országában ez az szám inkább 10 és 20 közé esik. „Ha a legészakibb országokban ilyen magas a hőszivattyúk elterjedése, akkor az erős bizonyíték arra, hogy a délebbi fekvésű országokban is hatékonyan lehet alkalmazni ezt a technológiát” – mondta.

Sok országban már tiltják a gázkazánt

A RepowerEU programmal kapcsolatban elhangzott: az Európai Unióban a hőszivattyúk biztosítják az ingatlanok 15 százalékának fűtését. A főtitkár szerint az unió céljainak eléréséhez 2025-ig meg kell duplázni a hőszivattyúk számát, majd 2029-ig ismét kétszeresére kell növelni a hőszivattyúk állományát – ebbe pedig beletartoznak a levegő-levegő hőszivattyúk, vagyis a hűtő-fűtő klímák is. A RepowerEU céljainak elérése érdekében 2030-ra a szövetség szerint 60 millióra kellene növelni a kontinensen működő hőszivattyúk számát. A fosszilis energiahordozóktól történő elszakadás máris több uniós országban a gázkazánok tiltásához vezetett. 

Thomas Nowak szerint az iparági becslések szerint az ingatlanállomány 20 százalékát kitevő új építések esetében már tervezéskor hőszivattyú alkalmazásával lehet számolni, másik 40 százalékot kitevő ingatlanok esetében felújításkor gyakorlatilag nagyobb átalakítás nélkül lehet telepíteni a hőszivattyút. A technológia fejlődésével – a mai hőszivattyúk könnyen tudnak 55 Celsius-fokos fűtési vizet előállítani – az épületállomány maradék 40 százalékánál is egyre több helyen komolyabb felújítás nélkül lehet hőszivattyút beépíteni – például a radiátoros rendszereknél.

Másfél milliárd eurós az európai piac

A hőszivattyúk gazdaságilag is jelentős lehetőséget képviselnek. Thomas Nowak szerint Európában 170 helyszínen folyik hőszivattyúgyártás, összesítve mintegy 14,5 milliárd euró értékű forgalmat generálva, ami 1,7 milliárd euró áfabevételt jelent az országok számára. A hőszivattyúgyártók  – például a Daikin, Viessmann, Stiebel-Eltron, Bosch, Panasonic – bejelentései alapján 2025-ig legalább 5 milliárd eurót fognak beruházásra – elsősorban a gyártási kapacitás bővítésére – fordítani.

Európai élmezőnyben a szegmens hazai fejlődése

„Magyarországon tavaly 100 százalékkal nőtt a levegő-víz hőszivattyúk értékesítése, ami a becslések szerint mintegy 15 ezer készüléket jelent” – mondta nyitó előadásában Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke. A szövetség összesítése szerint Magyarországon mintegy ötven vállalat importál hőszivattyút, de több magyar cég is fejleszt. Tavaly a fogyasztók – a lakosság és a közületek is – egyszerre kerültek bajba a magas gázárak miatt, a megoldás pedig a hűtés-fűtés és a melegvíz-előállítás során az elektrifikáció lesz, amely nem csupán hatékony, hanem környezetbarát megoldás is, hiszen csökkenti a helyi szén-dioxid-kibocsátást. A mai vizes hőszivattyús készülékek nem csupán az új építéseknél jelenthetnek megoldást, hanem a felújításoknál is. „Az igényeket jól mutatja, hogy 37 ezer lakossági igénylés érkezett a hőszivattyúkra szabott H-tarifára 2021-ben, 2022-ben ez becslésünk szerint jelentősen nagyobb szám lesz” – tette hozzá az elnök.

Magyarországon bőven van lehetőség a hőszivattyúk elterjesztésében, hiszen még mindig csaknem 3 millió gázkonvektor üzemel az országban. Ez nem hatékony fűtési megoldás, és kiemelkedően magas a károsanyag-kibocsátása. „A piacon ma jelentős szakemberhiány tapasztalható. A képzés azért is fontos, hogy ezeket a modern készülékeket minőségi szolgáltatással lehessen telepíteni, illetve karbantartani” – tette hozzá Kiss Pál.

Háromszáztíz talajszonda a Mol Campus alatt

A rendezvényen több példát is bemutattak hazai hőszivattyú-telepítésekre. Az egyik látványos munkát a Geoconcept cég végezte, mégpedig a 28 emeletes és már 2500 főnek munkahelyet nyújtó Mol Campus energiaellátása érdekében. A cég képviseletében Gallai Márton elmondta, hogy az épület energiaigénye 6 megawatt, ebből 2 megawattot a föld hőjét hasznosító berendezés teremt elő. Szerencse, hogy a Mol Campus egy olyan törésvonal felett épült, ahol nagyon magas a felszín alatti víz induló hőmérséklete. Ugyanennek köszönheti a Rác, a Rudas és a Gellért fürdő is a meleg vizét. A kedvező adottságok miatt a campus alatt viszonylag kis területen lehetett elhelyezni a hőszondákat, ami azért is jól jött, mert egyébként sok, föld alatti közművezeték között kellett nekik helyet keresni.

A választott megoldással egyszerre fűthető és hűthető is az épület, amelynek a közbenső szintjein nincs hőcserélő. A geotermikus fűtéshez és hűtéshez 310 talajszondára, hat osztó gyűjtőaknára és egy darab, 1,1 megawattos Carrier hőszivattyúra volt szükség.

A gőzölgő csatornafedelek mutatják, hol vész kárba a hő

Későbbi előadásában Kiss Pál – már a Thermowatt cég képviseletében – a szennyvízből kinyert hő hasznosításáról beszélt. Azt, hogy a szennyvízben mennyi kárba vesző hő van, a gőzölgő csatornafedelek látványával illusztrálta. Igaz, mint elmondta, e hő kinyeréséhez sok szennyvízre van szükség: 1 megawatthoz 3500 köbméter, ennyi ezer lakos szennyvize. Tehát nagyvárosi technológiáról van szó, a megoldást is nagy épületekhez méretezték. A Thermowatt mostanáig 15 megawattnyi ilyen projektet indított, amelyből már 10 megawattnyi megvalósult 5 beruházás keretében. A Thermowatt úgy dolgozik, hogy először egy leágazást, bypasst készít a vezetékről, ezután következik a szennyvíz szűrése, a hőcserélés és a szivattyúzás. A szennyvíziszap visszakerül a csatornába. Mivel a hőt drága szállítani, célszerű a hőcserélőt az épületek közelébe telepíteni. 

A magyar fejlesztést már 37 országban szabadalmaztatták, jórészt uniós országokban, de Ukrajnában és Oroszországban is. A cég számításai szerint egy-egy nagyvárosban 100 megawattnyi energia nyerhető ki a szennyvízből. A Thermowatt referenciája a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) telephelye, amely hamarosan leválik a gázhálózatról. A Thermowatt készítette a Honvéd Kórház 3,8 megawattos, az FCSM ferencvárosi telephelyének 1,2 megawattos, a szegedi egyetem egyik épületének 1,4 megawattos szennyvízhőalapú energiaellátását. A további két munka újpesti: az ottani piac és a kormányablak energiaellátásához együtt 1,7 megawattal szintén ez a megoldás járul hozzá a cég kivitelezésében.

Kérdésre válaszolva Kiss Pál elmondta, hogy cége fizet az FCSM-nek a szennyvízhő elvonásáért. Ez az összeg a kinyert energia árának csak kis százaléka, de az FCSM-nek talált pénz.