Megindult a hidrogéntermelés Kardoskúton – egyelőre tesztüzemben

A próbaüzem megkezdésével újabb mérföldkőhöz ért a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) hidrogéntermelő és -tároló beruházása. A munka az Akvamarin-projekt keretében folyik, amelyhez a társaság a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán nyert támogatást 2020. október 21-én. A felhívás olyan fejlesztésre szól, amelyben karbonmentes, többlet-villamosenergiát használnak fel innovatív módon gázenergia (hidrogén, biometán) előállítására.

Az MFGT 2021. február 1-jén indította el az Akvamarin-projektet. Ennek során a kardoskúti föld alatti gáztároló-kiegyensúlyozó szolgáltatással a nagyfeszültségű villamosenergia-ellátó rendszerben lévő többletenergiával, egy 2 megawattos elektrolizálóval, vízbontással hidrogént állít elő a társaságtól kapott tájékoztatás szerint. Az előállított hidrogént – földgázzal keverve – a tárolótechnológia földgázzal működő berendezéseiben használják fel, ezáltal közvetlenül csökken a berendezés szén-dioxid-kibocsátása. A minőségi előírások betartása mellett a hidrogén később a földgázhálózaton keresztül eljuthat a végfogyasztókhoz is, illetve tiszta hidrogénként eladhatóvá válik, tartályautós elszállítással.

A kutatási és fejlesztési jellegű projekt ugyanis azt vizsgálja, hogy

• a létesítmény és a kardoskúti tároló felszíni berendezései hogyan tudják kezelni a jelenleg is üzemeltetett infrastruktúrán a hidrogén megjelenését,
• a villamos és földgázellátó rendszer összekapcsolásával a létesítmény milyen energiatárolási megoldást nyújt az energiaszektorban, illetve
• a hidrogén-földgáz keverék megjelenhet-e a kardoskúti tároló technológiai rendszerében.

Kutatásdömping indult, egyetemek sorával

Ezekhez az MFGT alkalmazott ipari kutatási és kísérleti fejlesztési programot alakított. E program hozzájárul az MFGT azon célkitűzéseihez, hogy 2025-ig a hidrogén előállításához kapcsolódó k+f-tudásközpont vezetője és 2030-ig az egyik legnagyobb kapacitású föld alatti hidrogéntárolója lehessen a régióban – írja a társaság. 

Az alkalmazott ipari kutatási program is 2021 tavaszán indult. Egyik fontos célja, hogy előkészítsék az új berendezések optimális telepíthetőségét a földgáztároló technológiai rendszerébe, egy további, hogy megvizsgálják a hidrogénnel kevert földgáz megjelenését a meglévő tárolói infrastruktúrában. 

A program keretében indult kutatások során az MFGT vizsgálja a hidrogén-földgáz elegy áramlását, tárolását, az eleggyel érintkező szerkezeti anyagokat. E munka során együttműködött a kiválasztott felsőoktatási intézményekkel, a megjelölt témákban:

• Pannon Egyetem: LOHC (Liquid Organic Hydrogen Carriers – folyadékba oltott hidrogén tárolásának kutatása és fejlesztése)
• Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet – hidrogén-földgáz keverékek áramlástani folyamatainak modellezése
• Miskolci Egyetem Elektronikai és Informatikai Kutatóintézet – folyamatirányítási rendszer modellezése létesülő hidrogén-földgáz hálózaton
• Debreceni Egyetem – hidrogén-földgáz elegyek hatása a szénacélok fizikai tulajdonságaira
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – anyagszerkezeti és technológiai kutatás

Továbbá külső kutatók bevonásával:

• Technológiai pufferrendszer fejlesztése
• Robbanásbiztonsági tanulmány készítése
• Termelt oxigén hasznosításának lehetőségei
• Víztisztító eljárások vizsgálata az elektrolizálóberendezés vízellátása céljából

A kutatási program a pályázati anyagban tervezett feladatok sikeres megvalósításával 2022. december 31-én zárult le.

Szabályozási oldalon maradt még feladat

Központi kérdés volt a projekt során annak szabályozása, hogy hogyan kerülhet ki a gázellátó rendszerbe a földgázba kevert hidrogén. Ennek részeként 2021. decemberben sikerült az illetékes bányászati hatóságokkal egyeztetve a létesítéshez kapcsolódóan módosítani a bányatörvényt. Az MFGT folyamatos és szoros együttműködést alakított ki a Földgázszállító Zrt.-vel és az iparági szereplőkkel, hogy a kérdéskör a projekt zárásához közeledve rendeződjön, és szabályozási oldalról is rendezetten megjelenhessen az ellátórendszerben a hidrogén. A próbaüzem alatt várhatóan ez nem teljesül, mivel ehhez a MEKH koordinálásával további egyeztetések szükségesek – a tervek szerint 2023 év végéig – az iparági szereplők bevonásával.