Rejtett kincsek a magyar energiatervekben
Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek. A tervezett lépések és beruházások az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és az ország klímasemlegességéhez.
Fotó: Kuklis István / Délmagyarország
A Nemzeti energia- és klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátáscsökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és ellenállóképességi terv ma közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások – magyarázza a közlemény. Mint írja, az átdolgozott NETK a megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba. Az energiaszuverenitás növelése, az importkitettség mérséklése ma már nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is (az energiaimporttól való függés 2020-ban 56,63 százalékos volt a Statista adatai szerint).
Az energiafüggetlenség sokrétű technológiai mix megvalósításával, a hazai alternatív energiaforrások fokozott hasznosításával és az energiahatékonyság javításával erősíthető.
Megfelezzük a klímagázok bruttó kibocsátását
A klímasemlegesség elérése érdekében Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Energiahatékonysági célkitűzés, hogy Magyarország végsőenergia-felhasználása a korábban kitűzött 785 petajoule felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 petajoule legyen 2030-ban. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 29 százalékra tervezi emelni a felülvizsgált NEKT. A bővüléshez a továbbiakban is a napenergia járul hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás kétszeresére, 12 gigawattra nőhet 2030-ig. A kedvező hazai adottságokra építve teret kell nyerniük az időjárástól független megújulóknak, elsősorban a geotermikus energiának (a közlemény a szélenergiát nem említi). Az aktualizált Nemzeti energia- és klímatervet a brüsszeli visszajelzést követően, 2024. június végéig kell hivatalos formában benyújtani az Európai Bizottságnak.
A szaktárca lép az energiatárolás érdekében is
A REPowerEU fejezet szintén az energiaszuverenitás erősítése és a kiegyenlített energiaátmenet érdekében vázol fel stratégiai, szabályozási és több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztési terveket (ennek részleteiről a Világgazdaság itt számolt be nemrég). Az Energiaügyi Minisztérium intézkedéseket tesz a többi között az energiaközösségek kibővítésére, az energiatárolás elterjedésére, a biogáz, biometán szélesebb körű hasznosítására. A szabályozási eszközök mellett fejlesztési támogatás is élénkítheti a földhő és a hidrogén hazai alkalmazását.
A beruházások közül a legtöbb forrás az áramhálózat korszerűsítésére, kapacitásainak bővítésére és működési megbízhatóságának javítására jut.
A zöldgazdaság a gyártókapacitások megteremtésével, tiszta technológiák alkalmazásával, a szakemberek átképzésével járulhat hozzá egyszerre az energetikai-klímavédelmi és növekedési-versenyképességi törekvések valóra váltásához.
Az e-teherautók számára is átjárható lesz az ország
Az energetikai digitalizáció támogatása 35 ágazati cégnél növelheti a szolgáltatások biztonságát, erősítheti informatikai eszközellátottságukat, digitális megoldásokkal egyszerűsítheti, gyorsíthatja az ügyintézést. A tiszta és csendes e-autózás további térnyerése érdekében elektromos járművek beszerzéséhez kaphatnak támogatást hazai vállalkozások. Több mint száz új állomással gyarapodhat a magyarországi e-töltő-infrastruktúra, az elektromos nehézgépkocsik számára is megteremtve az átjárhatóság feltételeit. A magyar tervezetről szóló brüsszeli döntésnek az idei év végéig kell megszületnie.
Az összehangolt energetikai célrendszert rögzítő javaslatok hosszú időre meghatározhatják a hazai szakpolitika fő irányát. Elfogadásuk esetén nagyban hozzájárulhatnak az energiaátmenet sikeres végrehajtásához, Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez – szögezi le a közlemény. Elsősorban a megújuló energiaforrások terjedését és az energiahatékonyság javítását szolgáló programelemek hozhatnak előrelépést a klímasemlegesség felé vezető úton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.