Megugrottak a lakossági tartozások az energiaszolgáltatónál

A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint egy olyan magyarországi háztartás, amely 20 százalékkal több áramot használt a tavaly augusztusban átlagosként meghatározott mennyiségnél, 11,26 eurócentet fizetett egy kilowattóra villamos energiáért. Az adat azért szerepel euróban, mert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a finnországi VaasaETT által havonta összeállított, euróban végzett nemzetközi ár-összehasonlítás kiegészítéseként számolta ki. Ebben az árban tehát 100 százaléknyi áram hatósági, 20 százaléknyi pedig szintén hatóságilag megállapított, de piacközeli tarifával szerepel. A hazai hatósági ár (9,77 eurócent) uniós összevetésben a legalacsonyabb volt, a „120 százalékos kevert ár” pedig a második legalacsonyabb. (Az Európai Unión kívüli Belgrádban még olcsóbb, 9,76 eurócent volt az áram.)

Megszaladtak a piaci árral kevert lakossági gáztarifák 

A földgáz esetében nagyobb a különbség a szimplán hatósági áras és a 120 százalékos fogyasztáshoz kapcsolódó hazai szeptemberi átlagárak között. A sima hatósági alapár 2,69 eurócent volt kilowattóránként, a kevert viszont több mint kétszerese, 5,46 eurócent. Így – miközben a normál, rezsicsökkentett magyar gáztarifa a legolcsóbb volt az unióban – a kevert áras már magasabb lett a zágrábinál és a nem uniós belgrádinál is.
Európai szinten persze a kijevi lakossági bruttó végfelhasználói átlagár volt a legalacsonyabb az áram és gáz esetében is, de ezt az adatot a MEKH nem közli, csak a VaasaETT.

Ugyanannyian, de többel tartoznak az MVM Nextnek

A hazai lakosság egy része mindig is késlekedett a rezsiszámlák kifizetésével. Az elmúlt években a tartozások mérséklését segítette a rezsicsökkentés, majd a tarifák befagyasztása. Ennek köszönhetően, miközben az évek során nőtt a háztartások jövedelme, abból – változatlan nagyságú fogyasztás esetén – a közüzemi számlák rendezése egyre kisebb hányadot vitt el. Ezt jól szemlélteti a MEKH ábrája, amely azt mutatja, hogy egy modellezett kétkeresős, átlagos jövedelmű és fogyasztású budapesti háztartás jövedelmének mekkora részét viszi el az áram- és gázszámla kifizetése. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét a MEKH európai vásárlóerő-egységben mérte.

Eszerint szeptemberben a magyar főváros lakossága a harmadik legjobb helyen állt Luxembourg (1,6 százalék) és a már nem uniós London (2,3 százalék) mögött, a maga 2,5 százalékával. A lista másik végére kényszerült Rigában viszont a modellezett háztartás jövedelmének a 7,4 százalékát tette ki a rezsi kifizetése. 

A Világgazdaság ezért megkérdezte a hazai lakossági egyetemes gázszolgáltatás egészét és az egyetemes áramszolgáltatást az E.ON Áramszolgáltató mellett ellátó MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-t egyebek között arról, hogy a piaci lakossági ár bevezetésével nőttek-e a társaság lakossági kinnlévőségei. Mint kiderül, igen, ám érdekesek a részletek is. Ezek szerint az MVM Nextnél:

• közel ugyanannyi ügyfélnek van tartozása, mint 2022. augusztus 1. előtt.
• A kintlévőségek összértéke azonban mintegy másfélszer magasabb.
• A földgáz esetében az elmúlt rezsiévben a fogyasztók mindössze 14 százaléka fizetett versenypiaci árat is.
• A villamos energia esetében ez az arány 21 százalék.
• Az elszámolási módok között az átvándorlás nem volt jelentős, nem haladta meg az elmúlt években megszokott szintet.
• A hőmérséklet-profilos ügyfelek mentek át diktálósba, ennek mértéke körülbelül 10 százalékos volt. (A hőmérsékletfüggő részszámlázást választó felhasználóknak a részszámlákban a tárgyhavi alapdíj, valamint az előző évi fogyasztás és a felhasználói profil alapján elosztott havi fogyasztásnak megfelelő gázmennyiséget számolja el a társaság.)
• Az egyenletes részszámlás (átalánydíjas) ügyfelek aránya a korábbi időszakhoz képest hasonlóan alakult.
• Kisebb a fűtés terhe, mint az EU-átlag.

Uniós összevetésben kedvező a fűtés hazai helyzete 

Az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő felfűtése, Magyarországon ez az arány az uniós átlagnál 50 százalékkal alacsonyabb – erről Gyürk András, a Fidesz–KDNP Európai parlamenti képviselője nyilatkozott közleményében. A politikus az adatokat az Európai Bizottság éves jelentéséből idézte, és kiemelte, hogy a 4,7 százalékos, kedvező magyarországi adat a rezsicsökkentésnek köszönhető, felidézve, hogy a mutató értéke 2002 és 2010 között 15-20 százalékos volt. A bizottság kimutatása szerint Németországban az energiaszegénység 6,6 százalékos, Franciaországban 10,9 százalékos, Romániában pedig 15,2 százalékos. Mint írja: „A jelentésben ennek ellenére Brüsszel újfent a rezsicsökkentés felszámolását kéri Magyarországtól. (…) A lakosság védelme a magas energiaáraktól és ezek következményeitől a nemzeti szuverenitás szerves része. Ezért határozottan nemet mondunk Brüsszel újabb, tagállami szuverenitást semmibe vevő törekvéseire.”