Furcsa helyzet állt elő Ukrajna és az európai országok villamosenergia-kereskedelmében. Elhárult az ukrán áramexport és -import előtt álló eddigi akadály, amely abból fakadt, hogy keleti szomszédunk nem volt hajlandó közös határkeresztező-kapacitás aukciókra. Ez azt jelenti, hogy nem kívánt eleget tenni annak az uniós elvárásnak, hogy a rendszerirányítója ne egyedül, hanem a szomszédos rendszerirányítóval együtt ossza ki az áramnak a határon keresztüli továbbításához szükséges vezetéki kapacitásokat.
E téren egyébként Lengyelország, Románia és Szlovákia az elmúlt hónapokban „rugalmasabban” viszonyult az ukrán állásponthoz, a magyar Mavir viszont nem, amely tartotta magát az uniós előírásokhoz. Most tehát meggondolta magát Ukrajna. Rendszerirányítója, az Ukrenergo elsőként a romániai rendszerirányítóval, a Transelectricával tart közös aukciót november 2-án, de már megállapodott a magyar, a szlovák és a lengyel rendszerirányítóval is. E megállapodások lényege az, hogy a rendszerirányító-párosok csatlakoznak a JAO páneurópai aukciós platformhoz. Érdekesek azonban az előzmények is.
Az előálló helyzet azért lesz furcsa, mert bár november 3-tól az éles áramkereskedelem csak a román–ukrán határon keresztül indul el, de az európai villamosenergia-hálózatok és -piacok összekapcsolódása miatt (market coupling) már ennek a hatása is jelentkezni fog majd Magyarországon, mégpedig kedvezőtlenül. Azért kedvezőtlenül, mert elvben hiába örvendetes az ukrán áramkülkereskedelem startja,
jelen pillanatban Ukrajna nem eladni, hanem – az energiarendszerét ért háborús károk miatt – vásárolni akar, ráadásul sokkoló mennyiséget.
Akár 1200 megawattnyi teljesítménnyel is importálna, erről az Ukrenergo első számú vezetője, Vlagyimir Kudrickij számolt be a Facebookon. „A tél átvészeléséhez kritikus fontosságú az Európából érkező áram akadálytalan importja. Technikailag rendszerirányítóként már megteremtettük a lehetőséget akár 1200 megawatt teljesítmény behozatalára, az aláírt megállapodások lehetővé teszik a teljesítmény növelését is. Ma azonban vannak olyan szabályozási akadályok, amelyek megakadályozzák, hogy az importműveletek veszteségesek legyenek. Fontos, hogy ezeket az akadályokat még a hideg időjárás beköszönte előtt elhárítsák” – közölte.
Azt a hatalmas mennyiségű áramot, amelyet Ukrajna majd Romániából „átszív”, az említett piac-összekapcsolás miatt részben a bolgár, részben a magyar piacon, a magyar áramtőzsdén keresztül szerzi meg. Az extra kereslet alapértelmezésben is extra árakkal fenyeget. Arról, hogy mekkorával, a Világgazdaság Balogh József energiapiaci szakértőt kérdezte. A szakember a Magyarországnál sokkal nagyobb Ukrajna áramigényének a nagyságát érzékeltetve jelezte: „az 1200 megawatt a harmada a HUPX magyar áramtőzsde pillanatnyi, 2600-2800 megawattos terhelésének, de még nagyobb hányada a hajnali órákban jellemző 2000 megawattnak. A hatalmas kereslet – amely meg is duplázhatja a HUPX magyar áramtőzsde forgalmát – eleve felviszi az árakat. Ezeket pedig tovább emeli, hogy a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása miatt ilyenkor be kell hívni a rendszerbe a drágábban termelő erőműveket is.
Az érintett órában a magyar tőzsdei ár 100 euró helyett akár 180 euró is lehet.
Arról, hogy mire lehet számítani a magyar–ukrán áramkereskedelem újraindulása esetén, a szakember korábban már megosztotta a véleményét a Világgazdaságban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.