Két magyar távhőtermelő is új piacon próbál szerencsét
A Greenergy-Power áramot és hőt is termel frissen kapott engedélyével Sárospatakon, a Geotherm Hungary csak hőt, azt viszont a föld mélyéből felhozott forró víz felhasználásával állítja elő.
Fotó: Shutterstock
Egy gázmotor, egy termelő és egy visszasajtoló kút
A sárospataki fűtőmű üzemeltetésére kapott távhőtermelői engedélyt a Greenergy-Power Kft., amely az előállított hőt a Patakhő Energiaszolgáltatónak adja el az erről már aláírt szerződés alapján. Az energiatermelő létesítmény beépített hő- és áramteljesítménye körülbelül 1,2-1,2 megawatt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott engedélyben olvashatók szerint. A kft. évi 2080 gigawattórányi villamos energiát 6823 gigajoule-nyi hőt kíván eladni, mindkettő kizárólag saját termelésű. A távhőtermelés egy Jenbacher gázmotorral történik, már több mint egy éve megkezdődik, és a gázmotor maradó élettartama alapján 2037 október 1-jéig tarthat.
Nyolcvanfokos termálvíz hője fűti majd az épületeket
A Geotherm Hungary Kft. mosonmagyaróvári távhőtermelésre kapott a MEKH-től engedélyt, de a tevékenysége számos lényegi ponton eltér a Greenergy-Powerétől.
- Az energiahordozója nem gáz, hanem geotermikus energia, termálvíz lesz.
- Az energiahordozó saját mélyfúrású kútból származik.
- Áramot nem fog termelni a kft.
- A berendezés beépített névleges hőteljesítmény 3,25 megawatt.
- Az évente eladni szánt hő mennyisége 45 ezer gigajoule.
A hőt a Geotherm a Városüzemeltető és Fenntartó Kft.-nek adja el. Termelő és visszasajtoló kútja is ez év áprilisában állt üzembe, és a mostani adatok alapján negyven évig, azaz 2063 végéig használható. A termelő kút óránként mintegy 100 köbméter 88 Celsius-fokos vizet hoz fel 2300 méter mélyről. Még a visszasajtolt víz is 28 fokos lesz. Arról, hogy a Geotherm 2,1 milliárd forintos állami támogatással mosonmagyaróvári geotermikus erőmű építésére készül, 2018-ban számolt be a Világgazdaság, de három évre rá arról is, hogy még 2021 őszére sem sikerült kiválasztani a kivitelezőt. Ám ez már a múlt.
A fúrások kockázatát csökkentő hatékony kockázati alapra lenne szükség
Engedélykérelméhez a Greenergy-Power és a Geotherm sok más mellett csatolta a távhőtermelése fenntarthatóságát alátámasztó, 5 évre szóló üzleti tervét is, ami azért is kiemelendő, mert e tevékenységük működési környezete gyorsan változik és kockázatokat rejt. A távhőtermelők beszűkült piaci mozgásteréről, a gáz- és áramárak várható alakulásáról a napokban Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak. Az interjúból egyebek mellett kiderül, hogy a távhő árszabályozása a 2022–2023-as időszakban kedvezően alakult, ám a távhőtermelők piaci mozgástere erősen beszűkült. Tisztán távhő céljára például gázt csak az MVM-től lehet vásárolni, áramkereskedői ajánlatból pedig tavaly elég kevés volt, az idén már kicsit több. A geotermia nagyobb arányú használata kapcsán Orbán Tibor arról is beszélt, hogy „a geotermikus energia távhő célú hasznosításához szükséges a fúrási kockázatok csökkentését lehetővé tevő kockázati tőkealap hatékony működtetése, valamint mihamarabb jóvá kell hagyni a korábban benyújtott kutatási engedélyeket és meg kell kezdeni a kutatási tervek kidolgozását.” Egyúttal több, sikeres földhőprojektről is beszámolt, de arról is, hogy a nem lakossági szektorban lelassultak a távhőrendszerekről való leválások.
A távhőpiacon is létrejöhetnének energiaközösségekA távfűtésnek le kell, és külföldi példák alapján nem is lehetetlen leválnia a földgáz használatról azon elemzés szerint, amelyet az ELTE Informatikai Karának geoinformatikus mesterszakos hallgatója, valamint egy környezetkutató geográfus készített. Mint írják, a hazai távhő szektorban egyelőre domináns, 70 százalékos a földgáz használata, míg a megújulókra (geotermia, nap, szél, biomassza), csak közel 24 százalék jut. Ugyanakkor osztrák és dán példák alapján is létrehozható olyan közösségi tulajdonú energiatermelési modell – energiaközösség –, amelyek nemcsak környezeti-éghajlati szempontból jók, de jelentős megtakarítást, sőt, anyagi hasznot is hoznak a helyi önkormányzatnak és közösségnek. Bár a magyar állam még a jog szintjén nem is ismeri a távhőtermelő energiaközösségek fogalmát, a helyi közösségek és önkormányzatok a jogszabályi környezet változására várva máris megismerkedhetnek a közösségi energia koncepciójával és azzal, hogy ez komoly lehetőség a lakosságnak a saját megoldások tervezésére, finanszírozására, megvalósítására kivitelezésére az energetika területén. A külföldi példák sorával gazdagított elemzés ezen a csütörtökön, 9 órakor élesedő linken olvasható. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.