Lendületet adhat az energetikai pályázatoknak az uniós pénzek megindulása – íme hol landolhatnak a pénzek

A jelenleginél érdemben környezetkímélőbb és hatékonyabb lesz Magyarország energiatermelése és -felhasználása a döntően az uniós költségvetésből származó forrásból induló beruházások megvalósításával. A pénz már érkezik, csak jól kell felhasználni, hatalmas összegről van szó. A megcélzott átalakulás kiolvasható a források felhasználásáról szóló kormányrendeletekből. 

A Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervéhez kapcsolódó pályázati rendszerben végrehajtandó, 2023. december 28-án közzétett intézkedési listán 424,48 milliárd forintnyi zöldátállást szolgáló, energetikai célú beruházás szerepel. Ebből a villamosenergia-hálózatok fejlesztésére 161,77 milliárd forintnyi uniós pénz költhető. Mind a nyolc érintett projekt kiemelt, és egyikhez sem használható fel hazai forrás.

Ugyanezzel a céllal fejleszt a saját ellátási területén a hat hálózati társaság is, az általuk felhasználható uniós támogatás nagysága projektenként 12,13 milliárd és 42,92 milliárd forint között mozog.

A zöldátállást szolgáló projektek között négy további energetikai beruházás szerepel. Ezek közül a legnagyobb értékű a lakossági napelemes rendszerek támogatása és a fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva. E célra 158,75 milliárd forint uniós támogatás használható fel, 42,86 milliárdos hazai forrással kiegészítve, összesen tehát 201,61 milliárd forint. Erre a forrásra a lakosság, a magánszemélyek pályázhatnak.

Piaci szereplőknek – energiakereskedőknek, aggregátorcégeknek, erőműveknek és ipari fogyasztóknak – írják ki azt a 62 milliárd forintos uniós és nullaforintos hazai forrású pályázatot, amellyel hálózati energiatárolók telepítésére nyílik mód.

A harmadik pályázaton, amelyen 20 milliárd forint uniós támogatás és 108 millió forint hazai forrás osztható el – minden elosztótársaság ringbe szállhat a pénzért, szükség esetén a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. is – az okosmérés terjesztésére.

Végül a zöldátálláshoz kapcsolódóan lesz egy pályázat a középületek energiahatékonysági beruházásainak összesen 21,96 milliárd forint uniós és 9,03 millió forint hazai forrás terhére. E pénzért önkormányzatok, nonprofit gazdasági társaságok és egyházak szállhatnak ringbe. Az épületek energiahatékonyságának javítása mellett rendszeresen síkra száll a Magyar Energiahatékonysági Intézet, amely legutóbb arra hívta fel a figyelmet, hogy megtérülő beruházás a Kádár-kockák energiaigényének csökkentése is.

Energiatárolót létesít a Mavir

A 2023-as és a küszöbön álló hálózatfejlesztésekről a Világgazdaság a napokban az Energiaügyi Minisztérium közleménye alapján többek között azt írta, hogy az idén tömegessé válnak a korszerűsítések, például új alállomások épülnek, a meglévőket felújítják, bővítik és távvezetéki fejlesztések is lesznek. Új alállomás létesül például Debrecenben, Füzesabonyban, Gödön, Jászfényszaruban, Lepsénynél, Nyíregyházán, Pécelen, Sajókeresztúron, Soltvadkerten, Szombathelyen, Várpalotán és Zalaszentgróton. Megújul a létesítmény például Albertfalván, Békéscsabán, Győrött, Hévízen, Kisvárdán, Vecsésen, Zircen és Zuglóban. A munkálatok több száz kilométert érintenek. Továbbá:  

• a Mavir a nagy forgalmú autópályák feletti távvezetéki keresztezések átépítésére is készül.
• Szintén a Mavir létesít egy 20 megawattos energiatárolót Szolnok térségében a környéken jelentkező naperőművi csatlakozási igények kielégítése céljából,
• Az elosztók több százezer okosmérőt telepítenek.  

Az állam a nemzeti helyreállítási terv forrásait a hazai költségvetés terhére megelőlegezve, több mint 160 milliárd forinttal támogatja az áramhálózati beruházásokat a kormány döntése szerint.  

Jogszabályi téren is sok a tennivaló

Születtek energetikai feladatok a helyreállítási és ellenálló-képességi tervhez kapcsolódóan, pályázati rendszeren kívül is. A listán szereplő tizenhárom kormányzati intézkedés – jórészt jogszabályalkotás – közül tíznek már lejárt a határideje, vagyis jó eséllyel mostanra megvalósultak. Ezek közé tartozik a szélerőművek telepítésére vonatkozó szükségtelen korlátozás megszüntetése, vagy a kis kapacitású megújuló erőműveket érintő szabályozás frissítése, ideértve a hálózati csatlakozásukat is. 

2026 második negyedévére kell képessé tenni az átvitelirendszer-üzemeltető (Mavir) és az elosztórendszer-üzemeltetők informatikai rendszerét a telepített okosmérőkből származó adatok összegyűjtésére és felhasználására. Ugyanekkorra kell kiadni legalább 10 ezer megawatt időjárásfüggő megújuló – nap- és szélerőművi – kapacitás hálózati csatlakozási engedélyét.

Nyolcvanmilliárdot kaphat az elektromos autózás

Megjelent a múlt év utolsó napjain egy olyan rendelet is, amely a helyreállítási és ellenálló-képességi terv REPowerEU-fejezetéhez kapcsolódó pályázatok intézkedési listáját tartalmazza. Összesen 649,17 milliárd forintra lehet majd pályázni hat beruházás keretében, hazai forrás felhasználása nélkül.  

• Elektromos jármű vásárlásához pályázhatnak összesen 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra hazai vagy EGT-s székhelyű, de magyarországi fiókteleppel és adószámmal rendelkező gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások a flottaszolgáltatók kivételével.
• A flottaszolgáltatók együtt 20 milliárd forint kedvezményes kölcsönre pályázhatnak elektromos jármű beszerzésére.
• Hazai vagy EGT-s székhelyű, de magyarországi fiókteleppel rendelkező vállalkozások együtt 20,1 milliárd forintért szállhatnak versenybe elektromos töltőhálózat létesítésére.
• A vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit segítő pályázat kerete 175,49 milliárd forint.
• A földhő hasznosításához a megfelelő engedéllyel rendelkező és a pályázatokon befutó vállalkozások együtt 159,58 milliárd forintot használhatnak fel.
• Végül a lakossági energiahatékonysági beruházásokra 224 milliárd forint áll a természetes személyek, a lakásszövetkezetek és a társasházak rendelkezésére.