Pozsonyban cseppfolyósföldgáz-terminál épülne
Szlovákia első cseppfolyósföldgáz- (LNG) terminálja a pozsonyi Kikötői híd szomszédságában épülhet meg, a Duna által körülölelt 5500 négyzetméteres területen – áll az Infostart pozsonyi jelentésében. A több mint 40 millió eurós projekthez uniós forrást is felhasználnának, a létesítményt 2026-ban adnák át.
Fotó: AFP
Szankciók, kontra klímacélok
A teherkikötőben, a városközpont közelében tervezett építkezés megkapta Tomás Taraba környezetvédelmi minisztertől a környezetvédelmi engedélyt. A miniszter érvelése szerint a teherhajóval szállítható cseppfolyósított földgázzal kell majd pótolni az Oroszországot sújtó szankciók miatt kieső földgázt, ehhez pedig ki kell építeni az infrastruktúrát. „Engem csak az érdekel, hogy technikailag biztonságos legyen a tárolás. Nem én találtam ki azokat az oroszellenes szankciókat, amelyek ártottak nekünk” – közölte.
Csakhogy a szlovák környezetvédőknek éppen biztonsági aggályaik vannak. Azt mondják, hogy az építkezés veszélybe sodorhatja a párizsi megállapodásban vállalt klímacélok teljesítését. A hírben viszont nem esik szó a közvetlen környezeti kockázatról, azaz hogy a robbanásveszély miatt eleve nem túl jó ötlet egy fővárosba, lakott terület közelébe telepíteni LNG-terminált. Nem esik szó a szállítási nehézségről sem, márpedig a Dunán eléggé kihívásos feladat nagyobb tömegű rakományt továbbítani, kiváltképp a magyarországi szakaszán, amelyen át Szlovákiába vezet az út.
Nem véletlen, hogy tavaly júliusban a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a „kiszámíthatatlan vízállású” folyó hajózhatóságának javítása érdekében részletes fejlesztési koncepció kialakítását és megvalósítását sürgette.
Pedig, ha a teljes vízi út használható lenne, akkor belvízi hajóinkkal a Duna igénybevételével a Duna-delta, azaz a Fekete-tenger és a Rajna-torkolat, azaz az Északi-tenger kikötőibe lehetne szállítmányokat eljuttatni.
Magyar LNG-létesítmény is épülhet
A Duna hajózhatósága az esetleges magyar LNG-projektek szempontjából is fontos. A Világgazdaság korábbi cikke szerint ugyanis jogilag megnyílt az ilyen beruházások indításának a lehetősége. Az erről szóló rendelet csak LNG-létesítményről szól, arról nem, hogy pontosan milyenről. Igaz, eladandó, cseppfolyósítandó gáza nincs a gáztermelése csökkenését elszenvedő Magyarországnak, de LNG-fogadó és visszagázosító is tengeri kikötőkben épül, nem a szárazföld közepén.
A szlovákiai hír szerint a gázipar ottani képviselői üdvözlik a terminál építésének tervét, a beruházástól az import diverzifikálásán keresztül az ellátásbiztonság javulását várják. Egy hasonló projekt magyarországi lehetővé tételéről szóló rendeletről félhivatalos forrásból csak annyi tudott meg a Világgazdaság, hogy ez a terület Magyarországon eddig nem volt szabályozva, most már igen. Érdeklődésünkre Balogh József energiapiaci szakértő elsősorban a kételyeit fogalmazta meg:
A közel harminc európai LNG-terminál mindegyike tengerparton létesült, de még e kikötők mindegyike sem képes fogadni a legnagyobb LNG-tankereket. Márpedig a szállíttatónak akkor is ki kell fizetnie a tartályhajó teljes bérleti díját, ha azt csak félig tölti meg az adott, például görögországi kikötőben érvényes merülési korlátok miatt.
Már ez is nagyon megdrágítja a gázt, mi lesz akkor a folyami szállítás esetén? A Dunán gondot okozna (talán lehetetlen is) lenne a hidak alatti áthaladás.
Magyarországnak is több LNG kell
Persze Magyarország is vásárol LNG-t, és többet is szeretne. Ám a megvásárolt cseppfolyós gáz csak a tengeri kikötőig (a Krk szigeti terminálig) utazik cseppfolyós formában, onnan már hagyományosan, vezetéken érkezik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly júliusban arról beszélt, hogy tárgyalások indulhatnak a katari földgáz vásárlásáról is az MVM és a QatarEnergy között. Ha megszületik az alku, az évtized közepétől fontos szerepet tölthet be a tervek szerint egyre kisebb gázigényű hazai ellátásban az esetleges ománi, algériai és türkmén forrásokkal együtt. Bár még nagyon sok a kérdőjel, mindez az egyéb piaci forrásokat is figyelembe véve akár azt is jelentheti, hogy a 2030-ra lényegében megszüntethető lenne Magyarország orosz gáztól való függése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.