Pozsonyban cseppfolyósföldgáz-terminál épülne

Szlovákia első cseppfolyósföldgáz- (LNG) terminálja a pozsonyi Kikötői híd szomszédságában épülhet meg, a Duna által körülölelt 5500 négyzetméteres területen – áll az Infostart pozsonyi jelentésében. A több mint 40 millió eurós projekthez uniós forrást is felhasználnának, a létesítményt 2026-ban adnák át.

Szankciók, kontra klímacélok

A teherkikötőben, a városközpont közelében tervezett építkezés megkapta Tomás Taraba környezetvédelmi minisztertől a környezetvédelmi engedélyt. A miniszter érvelése szerint a teherhajóval szállítható cseppfolyósított földgázzal kell majd pótolni az Oroszországot sújtó szankciók miatt kieső földgázt, ehhez pedig ki kell építeni az infrastruktúrát. „Engem csak az érdekel, hogy technikailag biztonságos legyen a tárolás. Nem én találtam ki azokat az oroszellenes szankciókat, amelyek ártottak nekünk” – közölte.

Csakhogy a szlovák környezetvédőknek éppen biztonsági aggályaik vannak. Azt mondják, hogy az építkezés veszélybe sodorhatja a párizsi megállapodásban vállalt klímacélok teljesítését. A hírben viszont nem esik szó a közvetlen környezeti kockázatról, azaz hogy a robbanásveszély miatt eleve nem túl jó ötlet egy fővárosba, lakott terület közelébe telepíteni LNG-terminált. Nem esik szó a szállítási nehézségről sem, márpedig a Dunán eléggé kihívásos feladat nagyobb tömegű rakományt továbbítani, kiváltképp a magyarországi szakaszán, amelyen át Szlovákiába vezet az út. 

Pedig, ha a teljes vízi út használható lenne, akkor belvízi hajóinkkal a Duna igénybevételével a Duna-delta, azaz a Fekete-tenger és a Rajna-torkolat, azaz az Északi-tenger kikötőibe lehetne szállítmányokat eljuttatni.

Magyar LNG-létesítmény is épülhet

A Duna hajózhatósága az esetleges magyar LNG-projektek szempontjából is fontos. A Világgazdaság korábbi cikke szerint ugyanis jogilag megnyílt az ilyen beruházások indításának a lehetősége. Az erről szóló rendelet csak LNG-létesítményről szól, arról nem, hogy pontosan milyenről. Igaz, eladandó, cseppfolyósítandó gáza nincs a gáztermelése csökkenését elszenvedő Magyarországnak, de LNG-fogadó és visszagázosító is tengeri kikötőkben épül, nem a szárazföld közepén.

A szlovákiai hír szerint a gázipar ottani képviselői üdvözlik a terminál építésének tervét, a beruházástól az import diverzifikálásán keresztül az ellátásbiztonság javulását várják. Egy hasonló projekt magyarországi lehetővé tételéről szóló rendeletről félhivatalos forrásból csak annyi tudott meg a Világgazdaság, hogy ez a terület Magyarországon eddig nem volt szabályozva, most már igen. Érdeklődésünkre Balogh József energiapiaci szakértő elsősorban a kételyeit fogalmazta meg: 

Már ez is nagyon megdrágítja a gázt, mi lesz akkor a folyami szállítás esetén? A Dunán gondot okozna (talán lehetetlen is) lenne a hidak alatti áthaladás.

Magyarországnak is több LNG kell 

Persze Magyarország is vásárol LNG-t, és többet is szeretne. Ám a megvásárolt cseppfolyós gáz csak a tengeri kikötőig (a Krk szigeti terminálig) utazik cseppfolyós formában, onnan már hagyományosan, vezetéken érkezik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly júliusban arról beszélt, hogy tárgyalások indulhatnak a katari földgáz vásárlásáról is az MVM és a QatarEnergy között. Ha megszületik az alku, az évtized közepétől fontos szerepet tölthet be a tervek szerint egyre kisebb gázigényű hazai ellátásban az esetleges ománi, algériai és türkmén forrásokkal együtt. Bár még nagyon sok a kérdőjel, mindez az egyéb piaci forrásokat is figyelembe véve akár azt is jelentheti, hogy a 2030-ra lényegében megszüntethető lenne Magyarország orosz gáztól való függése.