Célzott finanszírozási megoldásokra van szükség a zöldátmenethez
Öt olyan ajánlást fogadtak el az Energia21 kezdeményezés tagjai a közelmúltban tartott megbeszélésükön, amelyekre nagy hangsúlyt kell fektetni a megújuló alapú energiatermelés térhódítása érdekében.
Ezek
- a hálózatfejlesztés,
- az energiaközösségek létrehozásának, működésének segítése,
- a zöldenergia felértékelődése a nap és a szél elsőbbségével, kiegészülve a nukleáris energiával, a biomasszával és a biogázzal,
- az energia tárolása feltétele a zöldátmenetnek
- és a célzott finanszírozási megoldások.
Arról, hogy miért éppen ezekre került a hangsúly, ifj. Chikán Attila, a kezdeményezés egyik alapító tagja, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak. Elsőként a hálózatfejlesztések jelentőségére mutatott rá.
Azért ilyen fontos világviszonylatban is a hálózatfejlesztés, mert a hálózatok fokozott igénybevételnek vannak kitéve, ugyanis nagy kihívás a megtermelt energia betáplálása és a mennyiségének összehangolása a felhasznált energiával. Mivel a hálózatoknak egyre több, kis erőműből érkező villamos energiát kell kezelniük, éppen a fejlesztésük sikerességén múlik a szén- és a gázalapú energiatermelés kivezetése. Ha ez a korlát nem lenne, 2050-re eltűnhetne a szén. De a korlát létezik.
Ezért, ha nem történik jelentős fejlesztés, akkor 2050-re jó eséllyel megmarad a jelenlegi szénalapú energiatermelés harmada, a gázalapú pedig még nőni is fog.
Tehát a zöldenergia-termelő kapacitások bővítésének talán legfőbb akadálya a hálózatfejlesztés, aminek persze komoly műszaki és finanszírozási feltételei vannak.
Az optimális energiahordozó-mixen belül miért éppen a nap-szél zöldkombináció mellett érvel?
A naperőművek nyáron, vagyis akkor adják a legtöbb áramot, amikor a szélerőművek éppen a legkevesebbet, és fordítva. Vagyis az energiatermelés görbéjén belül a napos időszakok éves szinten jól kiszabályozhatják egymást, persze, megfelelő nap-szén arányban. A portfólió kiegyensúlyozottsága terén naperőművekkel már jól állunk, de a szélerőmű-kapacitásokat még bővíteni kell. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hő előállításában kicsit más a helyzet, ott nagyobb a biomassza, a gáz és a geotermikus energia súlya. A nukleáris és a gázalapú energiatermelés egyenlőre még a rendszer része marad. Gázra ugyanis még hosszú ideig szükség lesz a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához, a klímaváltozás miatti problémák pedig nagyobbak azoknál, mint amekkorákat az atomenergiával kapcsolatos aggodalmak generálnak.
Az energiatárolás valós lehetőségei nem maradnak el nagyon a hazai szükségletektől?
Ha van energiatárolásunk és jól szabályozható okoshálózatunk, az már egy jó mix. Ilyen esetben, bár nő az energiatermelés volatilitása, de nő a rendszer kiszámíthatósága, az anomáliákra való reagálóképessége is.
Folyamatosan érkeznek a támogatások az energiaágazatba, miért emelték ki mégis a finanszírozás fontosságát?
Célzott finanszírozási megoldásokra lenne szükség. A KÁT jól működött: a termelő az állammal szerződött az áramának adott áron történő eladásáról, de ez már többségében kifutott.
A megújuló alapú energiatermelés most piaci alapon történik, amit nem biztos, hogy a bankok szívesen meghiteleznek.
Erre a területre ki kellene dolgozni új finanszírozási konstrukciókat, például az energiaközösségek számára.
Nem túl kevés az a szélenergia-kapacitás, amelynek létesítését a jogszabály megengedi?
A Nemzeti Energia és Klímaterv frissítésekor jelentős kapacitás került a szélenergia mellé is, első lépésként az teljesen rendben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.