Olyanra készül a magyar E.ON, hogy csak nézünk

Az E.ON Hungária csoport teljesen meg kívánja újítani a Dunántúl és Pest vármegye áramhálózatát. A következő években indítandó hálózatfejlesztési és építési beruházásai ezért a korábbiakat jelentősen meghaladják.

„A villamos hálózat olyan mértékű fejlesztésére van szükség, amelyet a rendszer kialakítása, azaz évtizedek óta nem láttunk” – szemléltette válaszában a csoport. Hálózati fejlesztésekre tavaly 120 milliárd forintot költött, az idén pedig minden korábbinál többet szán, 160 milliárdot. A következő években ez a tendencia folytatódik: 2025 és 2028 között évi 150-180 milliárd forintot tervez elkölteni e célra a vállalatcsoport.

Megbízható beruházási feltételekre van szükség

Ehhez azonban európai szinten összevethető, fair tarifákra van szükség. A nemzetközi E.ON csoport nemrég jelentette be, hogy a következő években a tervezett 33 milliárd eurónál többet, 42 milliárd eurónyi beruházást hajt végre nemzetközi szinten, és ennek egy részét Magyarországra szánja. (A Világgazdaság éppen ennek részletei miatt kérdezte az E.ON Hungáriát a terveiről.) Mint a válaszban hangsúlyozták, 

Ezek az országok hasonló hálózati kihívásokkal küzdenek, így a források elnyeréséhez megbízható beruházási feltételekre van szükség. A társaság Magyarországon 2028-ig többek között

• 20 új zöldmezős alállomás létesítését tervezi,
• megindítja legalább 42 meglévő alállomás
• és 3000 kilométernyi nagyfeszültségű hálózat rekonstrukcióját,
• 230 kilométer új (nagyfeszültségű) főelosztó-hálózatot fejleszt,
• és 430 kilométer nagyfeszültségű hálózat kapacitását bővíti.  

Okosmérő okosmérő hátán az E.ON-nál

A hazai energiaigény drasztikus növekedése nyomán a hagyományos hálózatfejlesztés és -építés mellett hálózati flexibilitást biztosító okoseszközöket is telepít a társaság két szakaszban. 2024 végéig 530 ezer okosmérőt telepít. 2026-ra az összes felszerelt mérő (4,5 millió) 15 százaléka már okosmérő lesz.

Néhány, időben közelebbi (már futó vagy az idén induló) beruházásra is hozott példát az E.ON.

• Új alállomásokat létesít például Budapesten és környékén, Szombathely, Lepsény, Zalaszentgrót és Várpalota térségében.
• Meglévő alállomásait bővíti a növekvő igények szerint Vecsés, Zugló, Dunavarsány és Csepreg területén.
• Zirc, Veszprémvarsány, Répcelak, Lábatlan, Kaposfüred területén teljesen átépíti a már üzemelő alállomásokat.
• A már meglévő és üzemelő nagyfeszültségű távvezetékek magasabb terhelhetőségre való szabványosítása mellett 126 kilométer új nagyfeszültségű távvezetéket vagy leágazást létesít.

Jön uniós pénz is

Az E.ON Hungária csoport nagyarányú hálózatfejlesztéseit a saját források mellett támogatások is segítik. Húszezer beruházást valósít meg a Dunántúlon és Pest megyében a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) forrásaival. Ezek összesen 115 milliárd forintba kerülnek, amiből 50 százalék a támogatás, és 50 százalék az önerő. A csoport az RRF projekt keretében 2020 óta 540 megawatt kapacitástöbbletet hozott létre, 2026 tavaszáig pedig további 1300 megawatt kapacitástöbblet létrehozását tervezi az RRF és a RepowerEU (104 milliárd forint) támogatásai segítségével. A megvalósítandó projektek kiemelt célja a megújuló energia részarányának növelése Magyarországon és annak elősegítése, hogy ezeket az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat a már meglévő elosztóhálózathoz lehessen illeszteni.

Van, amit Szlovákiával összefogva érdemes   

A magyar–szlovák együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében az Észak-Dunántúl (és Szlovákia nyugati részének egyik) legnagyobb villamosenergia-hálózati fejlesztése valósul meg. A 2020-van indult projekt intelligens hálózati technológiák használatával segíti elő a modern energia-infrastruktúra fejlődését. Célja az egyre növekvő mértékű megújuló alapú villamosenergia-termelés hálózati integrációjának elősegítése, valamint az ellátásbiztonság garantálása intelligens hálózat kiépítésével és működtetésével. 

A projekt keretében már több megépült és működő új létesítmény és kibővített alállomás működik, többek között Gyermelyen, Öttevényben, Székesfehérváron és Kisbéren. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.