Tíz év, százszoros növekedés a naperőművek termelésében

Dinamikusan fejlődött az utóbbi években a magyarországi napenergia-termelés: míg 2014-ben csupán 67 gigawattórányi áramot termeltek napelemek segítségével, addigra 2023-ban már több mint 6500-at. Ez azt jelenti, hogy 2014 és 2023 között majdnem százszorosára növekedett a naperőművek által előállított villamos energia, s immár a teljes villamosenergia-termelés mintegy ötödét (19 százalékát) naperőművek biztosítják. A magyar energiapiac diverzifikálásához a korszerű technológia elterjedése jelentősen hozzájárult – írja elemzésében a Nézőpont Intézet.

Tavaly Magyarországon 34 895 gigawattóra villamos energiát állítottak elő. Ebből a fosszilis tüzelőanyagok 28, a megújuló energiaforrások pedig közel 26 százalékot adtak. Összehasonlításképp: tíz évvel ezelőtt a megújuló energiaforrásokból előállított energia éppen csak meghaladta a 10 százalékot. Nukleáris energiával 2023-ban 46 százalékot termeltek, az egyéb energiahordozóból származó áram mennyisége kevesebb mint 1 százalék volt. A Nézőpont szerint ha a megújuló energiaforrásokat és az Európai Unió által a közelmúltban zöldalternatívának elfogadott nukleáris energiaforrást egy kategóriaként kezeljük, akkor elmondható, hogy a magyar áramtermelés több mint 71 százaléka valójában zöldenergia.

A magyarországi belföldi áramszükséglet az előállítottnál nagyobb, 41 870 gigawattóra volt. Ha hozzászámoljuk az önfogyasztást (amennyibe a rendszerek működtetése kerül), illetve a hálózati veszteséget, akkor a magyar áramszükséglet 45 994 gigawattórára rúg. 

A feltételes módot az indokolja, hogy év- és napszaktól függően változhat az áramtermelés mértéke, vagyis hiány esetén az ország importra szorul, többlettermelés esetén pedig még exportra is jut. 

Az elmúlt évek változása ezen a területen is érzékelhető: két évvel ezelőtt a hazai villamosenergia-igény 74 százalékát tudtuk volna a határainkon belül előállítani, tíz évvel ezelőtt pedig még csak 68 százalékát. Az energiafüggőséget ráadásul egy energiaéhes időszakban sikerült csökkenteni, mégpedig úgy, hogy a magyar energiatermelés növekedésének üteme évről évre meghaladta az energiaszükséglet növekedését.