BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Paksi bővítés: gördülhetnek még akadályok az új atomblokk építése elé – a német exportügynökségé a végső szó

Olyan akadály gördült el a napokban két új paksi atomblokk építése elől, amelyet valójában nem az Európai Unió, hanem Németország állított azzal, hogy nem járult hozzá a Siemens Energy által vállalt beszállítás teljesítéséhez. Így formálisan továbbra is a német exportügynökségnél van a labda, de ténylegesen már aligha pattog.

Megkönnyebbülést hozott a Paks II. projekten dolgozóknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi bejelentése, amely szerint az Oroszország elleni újabb uniós szankciós csomag sem érinti a magyarországi atomerőmű-beruházást. Igaz, az eddigi csomagok sem érintették az Oroszországgal való, polgári célú nukleáris együttműködés, most azonban ki is mondták a jogszabályban, hogy a beruházás „és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól”.

Folyik a munka a paksi építési területen / Fotó Paks II. Zrt.

Eddig sem volt uniós akadály, csak egyéb akadékoskodás

Ez azért is fontos a tárcavezető magyarázata szerint, mert mostantól a paksi projektben részt vevő uniós vállalatoknak nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem. E ponton azonban – meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva – egy orosz lap mégis lát aggályt. Először Jákli Gergelyt, a Paks II. Zrt. vezérigazgatóját idézi, aki a fentiekre hivatkozva azt tette közzé a társaság honlapján, hogy az uniós szankciók elmaradása garancia arra, hogy a Siemens Energy részt vesz az építkezésben. (A német cég az atomerőmű automatikus vezérlőrendszerét szállítaná.) Ezt a Siemens Energy (SE) németországi vezetése is megerősítette.

Pakson rendben zajlik az építkezés 

Csakhogy az említett aggály szerint az SE-nek ez esetben is engedélyt kell szereznie a német exportügynökségtől, márpedig eddig is éppen ez a szervezet, nem pedig valamely uniós tilalom állta útját a Magyarországra történő, orosz gyártótól rendelt, orosz kivitelezésben történő projekthez. A hatóság nem engedte azt sem, hogy a társaság integrált kapcsolóberendezést szállítson a szintén a Roszatomtól rendelt, törökországi Akkuyu atomerőműhöz. Mindazonáltal ez már a múlt. Az ügyben valódi súlya a Paks II-re vonatkozó uniós bekezdésnek és a Siemens Energy vezetősége nyilatkozatának van. 

Azt is érdemes felidézni, hogy eddig is minden érintett is azt valószínűsítette, hogy szállít majd a német cég. 

Maga a társaság is arról nyilatkozott, hogy kitart a Paks II. projekt mellett, és a kivitelező első számú magyarországi vezetője, Vitalij Poljanyin is azt mondta tavaly decemberben a Világgazdaságnak, hogy esélyes, hogy a Siemens Energy szállít a beruházáshoz. Ez a szállítás egyébként időben még odébb van: előbb fel kell építeni a két, egyenként 1200 megawattos blokkot. Lapunk nemrég beszámolt a projekt pillanatnyi állásáról.    

Hetven éve adták át a világ első atomreaktorát

Hetven éve az oroszországi Obnyinszk városában helyezték üzembe a világ első atomerőművét. Noha az 5 megawattos teljesítménye még az akkori mércével is kicsinek számított, elindítása korszakos jelentőségű volt. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen részt vett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója és Sama Bilbao y León a Nukleáris Világszövetség (WNA) főigazgatója is. Az eseményen Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója egyebek mellett elmondta: „most, a hetvenéves évforduló idején az akkorihoz hasonló áttörés küszöbén áll az atomenergetika: épül az első, negyedik generációs atomerőmű Oroszországban. A 2030-as évek elején átadandó létesítmény lehetővé teszi a nukleáris üzemanyagciklus zárását. Ennek köszönhetően a földi uránkészletek rendelkezésre állásának időtartama megsokszorozódik. A jövő másik, fejlesztés alatt álló energiaforrása a fúziós reaktor.”

A világ első atomerőművének építéséről 1949-ben döntött a szovjet kormány, az építkezés 1952-ben kezdődött. A grafit moderálású, csatorna típusú, 100 atmoszféra nyomás alatti víz hűtőközeggel működő reaktort a korábban plutónium termelésére használt reaktorokkal szerzett tapasztalatok alapján tervezték meg. A projekt tudományos vezetője Igor Kurcsatov akadémikus, a szovjet atombomba atyja, főkonstruktőre Nyikolaj Dollezsal volt.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.