Lukoil-ügy: az EU nem rohan Magyarország és Szlovákia segítségére

Úgy tűnik, a Lukoil olajától elvágott országoknak maguknak kell megoldaniuk azt a helyzetet, amelybe amiatt kerültek, hogy Ukrajna júniusban leállította a társaságnak a Barátság olajvezeték déli ágán történő továbbítását.

A kérdést tegnap vitatták meg a brüsszeli bizottság illetékesei. Egyelőre nem tették közzé hivatalos álláspontjukat, de a Financial Times a tárgyaló diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy nem kívánnak lépni. Hétfőn Magyarország és Szlovákia kérte a brüsszeli illetékeseket arra, hogy próbálják meg Ukrajnát rábírni a Lukoil olajának továbbengedésére. Érvelésük szerint az EU-hoz csatlakozni kívánó Ukrajna megsértette társulási szerződésének azon passzusát, amely szerint nem állíthatja le a területén keresztüli tranzitot. Erre uniós döntés sem szorítaná keleti szomszédunkat, mert az Oroszország ellen hozott uniós szankciót csak a tengeri olajszállításokra vonatkoznak. A Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra útnak indított tételekre nem, addig, amíg ezen ország nem gondoskodnak megfelelő mennyiségű alternatív forrású olajról. A kivételezést az indokolja, hogy a tengeri kikötőktől elzárt országok nehezebben váltják ki az orosz szénhidrogént. 

Ugyanakkor a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a Reuters hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy „az egyik diplomata szerint Ukrajna kereskedelmi megállapodása tartalmaz egy olyan záradékot, amely lehetővé teszi az olajtranzit felfüggesztését.”

Egy orosz forrás szerint az uniós diplomaták megbeszélték a helyzetet Ukrajnával, de semmiben nem értettek egyet. Ezért a bizottság további információkat kért, és azt ígérte, hogy a konzultációk folytatódnak. Az újabb hírekben már az áll, hogy Olof Gill, Európai Bizottság illetékes szóvivője bejelentette: nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre. Kiemelte, hogy mindkét országnak kilencvennapos olajtartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően. Az Európai Bizottság most olyan megoldást keres, amely minden félnek megfelelő.

Az EU már jelezte, hogy szerinte nincs nagy baj

Lehetett rá számítani, hogy az EU nem áll azonnal a két panaszos ország mellé. Előzőleg ugyanis már közölte, hogy az ukrán lépés miatt nem lát azonnali kockázatot az uniós olajellátásban. Tény, hogy Ukrajna nem állította le teljesen az érintett tranzitot, két másik orosz olajcég olaját továbbra is átengedi. Ám nem tudni, hogy e két exportőr mennyi olajat küld a közép-európai finomítókba. Nem kizárt, hogy teljesen pótolják a Lukoil mennyiségét. A Reuters úgy tudja, hogy a Barátság déli ágán napi 300 ezer hordó orosz olaj érkezik.

Gyenge B tervek

Magyarország importálhat Horvátország felől is, ezen az útvonalon tavaly mintegy havi 500 ezer tonnát (napi 120 ezer hordót) hozott be. Igaz jelzése szerint ez az alternatív útvonal nem pótolhatja az orosz vezetékest, és gondot okozna az orosztól eltérő olajminőség érdemben nagyobb felhasználása is. Szlovákia csak Magyarországon át jut vezetékes olajhoz. Csehország a Transalpine vezetéken szerezhet be orosztól eltérő olajat, a cső az olasz trieszti kikötő és a német IKL cső között halad. Állítólag jövőre már nem orosz olajat fog szállítani.  

Lépések a Lukoil olaja visszaszerzése érdekében 

A nemzetközi média magyar és a szlovák kérés jogossága helyett a két ország által kilátásba hozott ellenlépésekre összpontosít. Ezek szerint

• Magyarország addig nem támogatja az Ukrajnának szánt 6,5 milliárd eurós katonai segítséget, amíg nem kapja meg ismét a Lukoil olaját;
• Szlovákia a gázolaj szállításának leállításával fenyegeti Ukrajnát, később szóba került a gáz- és az áramkivitel stopja is;
• Magyarország és Szlovákia is bírósággal fenyegeti Ukrajnát.

Magyarország nem zsarolja vissza Ukrajnát

Ha a helyzet nem oldódik meg, üzemanyaghiány lehet, de pánikra semmi ok – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón a Lukoil-ügy kapcsán. Közölte, hogy a kérdést szeptemberig meg kell oldani. Emlékeztetett, hogy Ukrajna Magyarországon keresztül kap Ukrajna földgázt és villamos energiát. Éppen ezért Magyarország nem akarja viszont zsarolni Ukrajnát, de az nem járja, hogy bennünket zsarolnak – jelentette ki. 

Nyilvános adatok szerint Magyarország jelenleg is exportál gázt és áramot Ukrajnában, és valószínűleg Szlovákia is. Bulgária tegnap olajterméket kínált Magyarországnak.

A Reuters felidézi, hogy a vezetéken rövid időre tavaly többször leállt a szállítás, mert az orosz Transznyefty nem tudta kifizetni a tranzitdíjat. Az Ukrtransznafta  2022-ben és 2023-ban többször is díjat emelt a vezetékhálózat javítási költségeinek növekedésére hivatkozva. Orosz ipari források szerint (erre is a Reuters hivatkozik) már olyan magasak a díjak, hogy a Barátság használata az egyik legkevésbé nyereséges megoldás. Az ukrán vezetéki társaság vezérigazgatója ezzel szemben úgy látja, hogy indokolt lenne a tranzitdíj további emelése.