Kongatják a vészharangot a szakértők: sürgősen kezdeni kell valamit a rozzant atomerőművekkel

Miközben globális konszenzus van születőben arról, hogy fel kell gyorsítani az atomerőművek telepítését, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) múlt évre vonatkozó friss adataiból az derül ki, hogy az iparág fejlődése messze nem zökkenőmentes.

Elöregedőben a reaktorflotta

Hiába nő ugyanis világszerte az érdeklődés a nukleáris technológia iránt, az iparág fejlődése válaszút elé került: a reaktorok több mint kétharmada legalább 30 éves. Pedig tavaly decemberben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) dubaji éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) született keretegyezményben 198 ország képviselői felszólítottak az alacsony kibocsátású energiatechnológiák, köztük az atomenergia használatának felgyorsítására. Ugyanott több mint húsz ország meg is ígérte, hogy törekedni fog a globális atomenergia-kapacitás megháromszorozására a 2050-es nettó nullás kibocsátás elérése érdekében.  

„A NAÜ adatai azt mutatják, hogy a globális atomreaktorpark továbbra is az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia jelentős és nélkülözhetetlen forrása” – idézi az elemzés Rafael Mariano Grossit, a NAÜ főigazgatóját. 

Magyarországon nyitott kapukat dönget a NAÜ főigazgatója

Már a Paksi Atomerőmű is benne van a korban. Az ország áramtermelésének mintegy felét adó létesítmény négy, orosz tervezésű blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. Az atomerőmű már túl van az első, húsz évre szóló üzemidő-hosszabbításon, szakemberei most a második hosszabbításon dolgoznak. Erre vonatkozó szándékát az erőműtársaságot ellenőrző MVM csoport a múlt évben jelentette be az Európai Uniónál. Tavaly decemberben a társaság vezérigazgatója, Horváth Péter János az előkészületek időigényét nagyjából egy évtizedben jelölte meg. A terv az, hogy további húsz évig működhessen a létesítmény. 

Vegyesek a globális tapasztalatok

Az atomenergia-kapacitás az elmúlt évtizedben állandó szinten maradt, 2013 eleje óta további 69,8 gigawattnyi nukleáris kapacitás csatlakozott a hálózathoz – mutatta ki a NAÜ. A kapacitásnövekedés több mint 79 százaléka Ázsiában történt. Még mindig Kína a világ leggyorsabban bővülő atomenergia-termelője: a távol-keleti országban 56 atomreaktor működik, és további 27 reaktor épül.

A múlt év végén világszerte 371,5 gigawatt nukleáris áramtermelő kapacitás szerepelt a nyilvántartásokban, ezt 31 ország 413 reaktora biztosította. A NAÜ-nek azonban csak 403 ország küldött adatot együtt 364,5 gigawattnyi áramtermelésről. 

Ez négy indiai és 21 japán reaktort jelent. Japán 2023-ban két reaktort indított újra, a Takahama 1-et és a Takahama 2-t.  

Az USA a nagy termelők sorának elején

Tavaly 2,6 százalékkal nőtt a nukleáris alapú áramtermelés, ez adta a globális áramtermelés csaknem 10 százalékát, egyben az összes alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energia negyedét. Továbbra is az USA a világ legnagyobb atomenergia-termelője, 2023-ban 742,4 terawattórányi áramot állított elő ezzel a technológiával. Mögötte Kína, Franciaország és Oroszország következik. Magyarország a 15,1 terawattórájával a huszadik helyen áll szervezet listáján. A nukleáris alapú áramtermelés súlya

• Franciaországban volt tavaly a legnagyobb, 65 százalékos,
• amelyet Szlovákia (61 százalék)
• és Magyarország (49 százalék) követett. 

Kína építi a legtöbb atomerőművet  

Az új atomerőművek építésében továbbra is Kína vezet, amely öt új reaktor telepítését kezdte meg. Az újonc Egyiptom már a második reaktorának építésébe fogott bele. Míg Fehéroroszországban, Kínában, a Koreai Köztársaságban, Szlovákiában és az Amerikai Egyesült Államokban új hálózati csatlakozásokat építettek ki atomerőműveknek, Belgiumban, Kínában és Németországban leállították a reaktorokat. Magyarország is e statisztikai javítói közé tartozik, bár külön nem tér rá ki a jelentés. A Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.