Ezt még megúsztuk: a brutális meleg miatt veszélyben volt a magyar áramellátás

A hazai villamosenergia-rendszer vette az akadályokat a legmelegebb nyári napokon is, a háttérben jelentkező nehézségekből pedig semmit nem érzékelt a hatósági árak kényelmét élvező lakosság. Az energiapiaci szereplőknek viszont bőven volt okuk aggódni.

Napenergiában már túl jók vagyunk

Az egyik kihívás éppen Magyarország büszkeségére, a kiemelkedően nagy súlyú napenergia-termelésére vezethető vissza. A megújuló alapú energiatermelés e formájával az a probléma, hogy nagysága a napszakok változása mellett az időjárás alakulásától is függ, így nehéz vele tervezni. Hirtelen nagy mennyiségben való megjelenése vagy eltűnése „rángatja” az áramrendszert. Emiatt a rendszerirányító, a Mavir – annak érdekében, hogy folyamatosan a kereslethez igazított árammennyiség álljon rendelkezésre – rendre kénytelen a naperőműveknél olcsóbban termelő erőműveket kisebb teljesítményre utasítani, illetve drágán kénytelen úgynevezett kiegyenlítő energiát vásárolni. A nyáron több alkalommal kellett csökkenteni a legolcsóbban termelő Paksi Atomerőmű teljesítményét is, holott az atomerőműveket – mint alaperőműveket – úgy gazdaságos üzemeltetni, ha azok folyamatosan és egyenletesen magas teljesítménnyel dolgoznak. A működő nukleáris blokkoknál még inkább szabályozható lesz az 5. és a 6. paksi blokkok működése. Ez műszakilag nagy előny, de nem árt felidézni, hogy a beruházás megtérülését az ideális, magas teljesítménykihasználásra kalkulálták. 

Igaz, a szabályozás által háttérben tartott szélerőművek is ingadozva termelnek, de a naperőművekkel együtt működtetve már valamelyest kiegyenlíthetnék egymás kilengéseit. Hasonlóan fontos lenne a hazai geotermikus adottságok jobb kihasználása, erre viszont van is komoly kormányzati szándék.  

Az árak is tükrözték a probléma nagyságát

Válaszában a minisztérium is azt írja, hogy a júliusi hőhullám egész Európát komoly kihívások elé állította. Az országonként eltérő árakat a villamosenergia-rendszerek különböző erőművi és strukturális felépítésére lehet visszavezetni, amelyek hatása a múlt hónapban tapasztalt időjárási és környezeti viszonyok között hangsúlyosabban jelent meg az árazásban. Az ellátás és a költségek alakulását nagyban befolyásolják a hazai és külföldi hálózatépítések, korszerűsítések is. (Korábbi cikkünk szerint Magyarországon is volt példa negatív áramárra a tőzsdén.)

Mint a tárca leszögezte, a jövő a zöldenergiáé, Magyarország élenjáró szerepre törekszik a termelésében és a tárolásában is. A napenergia aránya az elmúlt években kiépült óriási kapacitásoknak köszönhetően tavaly a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt az áramtermelésben. A kánikula következtében megnövekedett fogyasztói igények nagy része e gyors ütemű fejlődésnek és a paksi atomerőmű kapacitásainak is köszönhetően a nappali órákban hazai forrásból, környezetbarát módon fedezhető.

A késő délutáni, kora esti időszakokban azonban már nincs vagy minimális a napelemes termelés, miközben a fogyasztás nem csökken. A villamosenergia-igények ekkor tapasztalható megugrása elsősorban behozatalból és a hagyományos erőművek termeléséből fedezhető. Az importforrások rendelkezésre állásához szükséges átviteli kapacitás biztosított.

Az augusztus már szelídebb lesz

A júliusi csúcsok megismétlődésének elejét veheti a minisztérium válasza szerint, hogy

• augusztusban jellemzően alacsonyabban alakul a napi átlaghőmérséklet,
• a korábbi tapasztalatok szerint a szabadságolások miatt mérséklődnek a fogyasztási igények,
• a paksi harmadik blokk karbantartásának kezdetére (augusztus 23.) már rendelkezésre fog állni a jelenleg nagykarbantartáson lévő Dunamenti G3 erőműblokk.

A határkeresztező kapacitás Ukrajna felé nemzetközi sztenderdek alapján 2200 megawattban van maximalizálva. E kapacitáshatárig kereskedelmi szerződések alapján történhetnek szállítások, így az exportált áram mennyiségét elsősorban a kereslet-kínálat határozza meg. (Erre egyébként azon kérdés kapcsán tért ki a minisztérium, amely Magyarország ukrajnai áramexportjának hazai piaci hatását firtatta.)

EM: még több megújuló és energiatároló kell 

Az időjárásfüggő megújulók kiegyensúlyozottabb rendszerbe kapcsolását leginkább a zöldenergia tárolása segítheti elő. A kormány a jelenleg futó pályázatokban összesen 230 milliárd forint támogatással ösztönzi erre a családokat és a vállalkozásokat. A cégek esetében 62 milliárd forint szolgálja az energiatárolók létesítését vissza nem térítendő beruházási támogatással és legalább tíz évig tartó működtetésüket bevételkompenzációval. A családoknak szóló Napenergia Plusz Program keretösszegét a kormány az eredeti 75,8 milliárd forintról 30 milliárd forinttal emelte meg – idézi fel a válasz. Az előzetesen becsült 15 ezerrel szemben a pályázat így akár több mint 25 ezer háztartás önellátási képességét erősítheti, áramszámláit csökkentheti. A saját célra megtermelt zöldenergia későbbi felhasználása mérsékli az áramhálózat terhelését, hozzájárulhat az áringadozások kisimításához is.