Meleg hűtővízzel kevesebb áramot ad az atomerőmű, leállítva semennyit

Nem a Paksi Atomerőmű biztonságos működése, hanem a Duna élővilágának védelme miatt írta elő egy 2001-es rendelet, hogy a folyónak az a hőmérséklete, amely a természeti hatások és az atomerőműből érkező hűtővíz keveredésével alakul ki, nem lehet magasabb 30 Celsius-foknál.

Alaposan meg kell indokolni

Ha esélyessé válik a 30 fok túllépése, akkor vissza kell venni az erőmű teljesítményét. Nem véletlen, hogy elsősorban környezetvédők tiltakoztak azon augusztus 15-i rendelet miatt, amely feloldást enged a 30 fokos korlát betartása alól, ha a feloldást az energiaügyi miniszter jóváhagyja. 

Az ellátásbiztonság kérdése felmerülhet kánikula idején – vagyis például most –, amikor

• a helyiségek hűtése úgy jár nagy energiafelhasználással,
• hogy közben más hazai áramtermelő berendezések is állnak, akár tervszerű karbantartás miatt is,
• egyúttal pedig beszűkül az import lehetősége.

Most például áll a Dunamenti Erőmű nagykarbantartáson lévő G3-as blokkja, de augusztus 23-ra, a paksi harmadik blokk karbantartásának kezdetére már rendelkezésre áll – ezt a napokban közölte a Világgazdasággal a tárca. Mindazonáltal augusztus 16-án délután a mintegy 2000 megawatt teljesítményű atomerőmű csak mintegy 1500 megawattal termelt, továbbá kiesett a rendszerből 1506 megawatt (egy paksi blokknyi) további kapacitás azért, mert üzemzavar volt a Dunamenti Erőmű blokkjaiból háromnál és a Hamburger Hungária kartongyár erőművénél. Ez a pillanatnyi helyzetkép is azt mutatja, hogy előfordulhatnak ellátásbiztonsági kockázatok.

Igaz, a vizsgált időszakban vélhetőleg éppen nem volt, annak alapján, hogy a naperőművek gőzerővel termeltek, órákon át több mint a felét adták a hazai áramtermelésnek, még exportra is jutott bőven. A fő vevő Horvátország és Ausztria volt – az utóbbi előzőleg nem is készült importálni –, de jutott magyar villamos energia Szerbiába, Romániába és Ukrajnába is. Szlovéniából és Szlovákiából viszont éppen érkezett az áram az ország területére. (A felsoroltak azonban a villamos energia fizikai áramlását és nem a kereskedelmi szerződések alapján folyó szállítást mutatják.)

Az erőműtársaság folyamatosan méri a Duna vizének hőmérsékletét

Azt, hogy milyen a Paksi Atomerőműbe beérkező Duna-víz hőmérséklete, a társaság folyamatosan méri a hideg vizes csatorna torkolatánál. Ha az Országos Vízjelző Szolgálattól (OVSZ) kapott napi jelentés vagy a hideg vizes csatornában 11 órakor történt mérés szerint a Duna vízhőfoka eléri a 25 Celsius-fokot, akkor a társaság megkezdi a dunai hőcsóva hivatalos mérését. 

A mérést továbbra is készek lehetővé tenni a civil szervezeteknek is. A hiteles mérésnek azonban megvan a maga módszertana, amely például rögzíti a mérés helyét, mélységét és ismétléseinek számát. Egy hőmérőnek a Duna-partján, az erőmű lehetséges közelében történő vízbe belógatása aligha ad korrekt, a jogszabályban előírtak szerint elfogadható eredményt.

A Duna nyári időszakban megemelkedett vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű biztonságosságát nem befolyásolja. A felmelegedett Duna-víz az atomerőmű hőkörfolyamatának hatásfokát, így a megtermelt villamos energia mennyiségét is csökkentette – tette közzé az erőműtársaság tulajdonosa, az MVM. Az atomerőmű esetleges túlmelegedéséről tehát nincs szó.

Megvan a bevált intézkedési terv

Konzervatív, több évtizedes üzemeltetési gyakorlat szerint az atomerőmű arra az esetre is készített intézkedési tervet, ha a Duna-víz hőmérséklete a torkolattól mért 500 méterre eléri a 29,5 Celsius-fokot. Ezen hőmérséklet és a rendelet szerinti 30 fok között csökkentheti az erőmű teljesítményét annak érdekében, hogy ne érjék el a hatósági hőmérsékletkorlátot.

A beavatkozási határ elérésekor viszont 0,1 Celsius-fokonként 80 megawattal kell csökkenteni a teljesítményt, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet. Ez utóbbi intézkedés alól adhat tehát mostantól felmentést a miniszter.

Az új paksi blokkok plusz-hűtővízmedencét kaphatnak

A Duna vizének hőmérséklete téma a két új paksi atomblokk kapcsán is. Arról, hogy kiegészítő megoldások is terítéken vannak, már 2019-ben nyilatkozott a Világgazdaságnak Kovács Pál, aki akkor a paksi kapacitás fenntartásáért felelős államtitkár volt, most a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Jelen alkalomból érdemes lehet átböngészni a Paks II. projekt környezetvédelmi hatástanulmányának idevonatkozó részét.)

A Greenpeace már tartós semmibe vételt lát

A Greenpeace Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy – mint írja – az energiapolitikáért felelős miniszter lehetőséget kapott a Duna hőmérsékletére vonatkozó, jogszabályban foglalt határérték felülírására. Itt azonban ki kell emelni, hogy míg a jogszabály szerint a miniszter ellátásbiztonsági okból tekinthet el az atomerőmű teljesítményének csökkentésétől, a szervezet máris „a határérték tartósan semmibe vételének lehetőségéről” ír, és az ellen érvel. Hiányolja a rendeletből az érdemi indoklást, a csatolt hatásvizsgálattal pedig elégedetlen. Kijelenti, hogy nem lenne szabad jogszabály-módosításokat hozni az élővilág rovására.