Naponta kisvárosnyi napenergia vész kárba Magyarországon

Augusztus elején már meghaladta a 0,5 gigawattot a saját célra termelő erőművek (SCTE) kapacitása Magyarországon – ismerteti a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) adatait a napenergia-hasznosító rendszerekre szakosodott Green Geo közleménye.

Ez a kapacitás a jellemzően vállalati felhasználásra épült ilyen rendszerek összesített teljesítményét mutatja, nagysága pedig azonos a paksi atomerőmű egy reaktorblokkjának névleges teljesítményével.

Ám mivel az 50 kilowattnál nagyobb, tipikusan épületek, csarnokok tetejére telepített SCTE-erőművekre vonatkozó szabályozás szerint a megtermelt energia kizárólag helyben hasznosítható – tehát a többlet nem táplálható vissza a hálózatba –, ezeket az erőműveket túltermelés esetén leszabályozzák, azaz ténylegesen kevesebbet termelnek, mint amennyit tudnának. 

A Green Geo számításai szerint országos szinten több mint 100 megawattórányi fel nem használt energiáról van szó, amelyből egy kisváros lakosságának éves energiafogyasztása fedezhető lenne.

Akár helyben is hasznosulhatna a többlet-napenergia  

A felesleg jelentős részét lehetne helyben hasznosítani energiamenedzsment-megoldásokkal, de a vállalkozások többsége elszalasztja ezt a lehetőséget, és nem gondolkozik tovább egy naperőmű telepítésénél. „A jövő egyértelműen arról szól, hogy mennyire tudjuk hatékonyan felhasználni a helyben megtermelt energiát. A digitalizáció – okos mérés, analitikai szoftverek – segítségével ma már részletesen megismerhetők a fogyasztási mintázatok. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél okos méréssel optimalizálják a termelést, például a műszakokat a napelemes termeléshez igazítják, jelentősen akár 20-40 százalékkal is többet használhatnak fel a megtermelt energiából, mint mérések és optimalizálás nélkül” – hangsúlyozza Iványi Csaba, a Green Geo Kft. kereskedelmi igazgatója.

Hőenergia formájában is elspájzolható a többletáram

Nemcsak okos méréssel javítható a napelemek által megtermelt energia felhasználásának aránya, hanem tárolási megoldásokkal is. Egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel, pedig az energiatöbblet hasznosításának fajlagosan a legköltséghatékonyabb módja, ha a villamosenergiát hőenergiaként (meleg vízként) tárolják el. A rendszer működését egy okosmérő segíti, amely folyamatosan monitorozza az energiafelhasználást: ha a termelés nagyobb az aktuális fogyasztásnál, akkor az energia automatikusan meleg vízként hasznosul.

Egy céges flottát is elláthat a pluszban termelt villamos energia

Szintén jelentősen, 20–30 százalékkal csökkentheti az energiaveszteséget, ha a termelési csúcsok idején a cég a felesleget elektromos autókba tölti. Megfelelő automatizmusokkal egy teljes vállalati autóflotta töltése intelligensen kezelhető

• a járművek száma,
• hatótávolsága,
• futásteljesítménye,
• használati ideje alapján,
• és összehangolható a napelemes rendszer termelésével.

Egy átlagos méretű vállalati napelemes rendszerrel 4–5 autó töltését is el lehet látni.

Elő az akkumulátorokkal!

Ugyancsak gyerekcipőben jár a hazai cégek körében az akkumulátoros energiatárolás, pedig az akkumulátorokkal lényegesen, akár 25–40 százalékkal is növelhető az önfogyasztás aránya. A technológia kiforrott, és a korábbinál lényegesen gyorsabban megtérülő beruházásról van szó, hiszen csak az elmúlt egy évben 60 százalékkal csökkent az akkumulátorcellák ára. 

2024-től társaságiadó-kedvezmény is igénybe vehető az energiatárolós beruházások költségeinek 30 százalékáig. A tárolási megoldások ráadásul lehetővé teszik további megújuló kapacitások építését is.