Számolgat Ausztria, fel fog szökni az áram ára a háztartásoknak – zölden drágább

Már jövőre magasabb áram- és gázszámlákra kell számítaniuk az osztrák háztartásoknak – figyelmeztet a Krone. A cikk hangulatot biztosan nem javít, és hogy a háztartások egyébként sem feldobottak, azt sok minden jelzi. A szeptemberi választásokon hatalmas vereséget szenvedtek a fő pártok a Szabadságpárt javára (új kormányt alakítani még nem sikerült), az osztrákok fogyasztása még mindig tántorog az inflációs sokk nyomán, és az osztrák gazdaság utoljára a 2023. év elején tudott növekedni. 

Ha nem költenek az osztrákok, az tehát nem csoda: nagy béremelésekre a gazdaság állapota nem nyújt alapot, a megélhetés költségei ugyanakkor várhatóan emelkednek. Az utóbbihoz tesznek hozzá az osztrák lap cikke szerint a zöldátalakulás – az olajtól és a gáztól való elszakadás – költségei. 

Az elmúlt év pedig az energiaköltségek szempontjából nem volt rossz, esett az áram és a gáz ára is. Ezek a szintek vagy fennmaradnak, vagy nem, van azonban a számláknak egy olyan fontos tétele, amely várhatóan jócskán felszökik a következő években: a hálózati költség. Ezt a hálózatüzemeltetők szedik be (például a Wiener Netze, a Netze NÖ  vagy az APG), és a számlának körülbelül az egyharmadát, tehát tekintélyes részét teszi ki.

Ez a költség szabályozott, és évente állapítja meg a regulátor, az E-Control. Az energiatranzíció – a zöldítés – miatt a hálózatokat nagy befektetésekkel lehet alkalmassá tenni a megváltozó igényekre. 

Egyedül az áramellátási hálózatot működtető APG 9 milliárd eurót készül beruházni 2034-re.

Ez sürgős feladat. A szakértők szerint az osztrák áramfogyasztás 2030-ra 30 százalékkal szökik fel, többek közt mert a vállalatok jobban támaszkodnak az áramra energiafogyasztásukban, terjed az e-mobilitás, több lesz a hőszivattyú. Ez annyit jelent, hogy mintegy 39 terawattal több áramra lesz szükség.

Osztrák rezsi: 300 euró helyett 600 euró hálózati költség

Mivel azonban a hálózatbővítést elsősorban a hálózathasználati díjakból finanszírozzák, ezeknek meredeken emelkedniük kell.

– idézte a lap Joel Tölgyest, az AK energiaszakértőjét. A következő néhány évben pedig a költségek megduplázódnak. 

Ez annyit jelent – jósolja Tölgyes –, hogy egy átlagos háztartás az évente fizetett 300 euró hálózati díj helyett 2030-ra valószínűleg már évi 600 eurót fog fizetni, tehát a dupláját. 

A lap egy érdekes különbségről is beszámol a háztartások és a nagyipar tehervállalásában. Az utóbbi az áramfogyasztás 30 százalékát adja, de a tavalyi 2,5 milliárd eurót kitevő hálózati költségnek csak 14 százalékát fizette. A háztartások ezzel szemben a fogyasztás negyedének fejében 44 százalékot. Még nagyobb a különbség a termelők és a fogyasztók közt: az utóbbiak a költségek 90 százalékát állják Ausztriában (igaz, hogy tavaly az állam 80 százalékos részt fizetett ki a drágulás idején).