Paks méretű erőművel rúghatja be az ajtót a geotermikus energia következő generációja
A geotermikus energia az energiaátmenet régi ígérete, ám a technológia eddig csupán minimális mértékben volt képes elterjedni, és főként a fűtési megoldásokban jeleskedett. A technológia következő generációja azonban már az áramtermelésben is jelentős eredményeket érhet el, ráadásul földrajzi korlátok nélkül.
Tiszta, de stabil energia, és nem atomerőmű
A következő generációs geotermikus energia technológiája a kőolaj- és földgáztermelést forradalmasító hidraulikus repesztésen alapul, mellyel jóval mélyebbre lehet fúrni, hogy a föld hőjét energiatermelésre lehessen felhasználni. A héten a Biden-adminisztráció pedig engedélyt adott a terület vezető szereplője, a Fervo Energy számára, hogy elkezdhesse 2 gigawattos (nagyjából a paksi atomerőmű kapacitása) projektjét Utah államban.
A geotermikus energia nagy előnye, hogy szemben az időjárásfüggő megújuló energiákkal, képes akár napi 24 órában és egész évben is áramot biztosítani,
így akár kulcsszerepet is játszhat az energiaátmenetben, ráadásul a Fervo technológiája az amerikai palaolaj-termelésen alapul, így szemben olyan zöldtechnológiákkal, mint a napelemek, szélerőművek vagy elektromos autók, ezen a területen Kína nem vált domináns szereplővé.
Azonban a következő generációs geotermikus energia még gyerekcipőben jár, így inkább csak a most engedélyezettnél jóval kisebb léptékű, demonstrációs projektek valósultak meg. Azonban az engedély kiadását kommentálva Ali Zaidi, a Fehér Ház klímaügyi tanácsadója szerint ez az újabb típusú geotermikus energia akár 65 millió háztartás energiaellátásához elegendő áramot is biztosíthat – írja a Washington Post.
Az adatközpontok energiaéhsége segítheti világra a geotermikus energia új generációját
Az áramtermelés ezen módjának terjedését a mesterséges intelligenciát fejlesztő tech óriások kielégíthetetlen energiaéhsége is segíti, a Fervo nemrég üzembe helyezett első erőművét is nagyban segítette a Google-tól kapott támogatás.
A Fervo egy mindössze hétéves vállalat, amelynek társalapítója és egyben vezérigazgatója, Tim Latimer korábban az olajiparban dolgozott. Mint mondta, karrierje korai szakaszában szenvedélyévé vált a klímaváltozás elleni küzdelem, ezért kereste azt, hogy egy olajiparban edződött fúrómérnök mit tehet az ügy érdekében. Ekkor talált rá a geotermikus energiára, miután rájött, hogy
a technológia életképességének egyik gátját pont a magas fúrási költségek jelentik.
Egyelőre úgy tűnik, a törekvések sikerrel járnak, Latimernek most arra kell figyelnie, hogy képes lesz-e elég gyorsan építeni az újabb és újabb erőműveket, melyektől a cégvezető azt várja, hogy végül jelentős mennyiségű áramot termelnek majd, így akár az atomenergia versenytársává is válhatnak. A geotermikus energia szintén folyamatos, mint az atomenergia, ám kevesebb biztonsági kockázattal jár, és valószínűleg a fejlesztési idő is rövidebb, ugyanakkor a területet ismerő mérnökök hiánya jelenthet szűk keresztmetszetet.
Latimer szerint az is optimizmusra adhat okot, hogy a technológia alapját adó olajipari fejlesztések is milyen gyors sebességgel alakították át a szektort, elég, ha arra gondolunk, hogy ma a világ első számú LNG-exportőrének számító Egyesült Államok több exportterminálja eredetileg importterminálnak készült. A Utahban épülő projekt 2028-ra lehet kész.
Ajánlott videók
Hogy békülhet ki Trumppal Németország?
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.