Paks méretű erőművel rúghatja be az ajtót a geotermikus energia következő generációja
A geotermikus energia az energiaátmenet régi ígérete, ám a technológia eddig csupán minimális mértékben volt képes elterjedni, és főként a fűtési megoldásokban jeleskedett. A technológia következő generációja azonban már az áramtermelésben is jelentős eredményeket érhet el, ráadásul földrajzi korlátok nélkül.
Tiszta, de stabil energia, ami nem atomerőmű
A következő generációs geotermikus energia technológiája a kőolaj- és földgáztermelést forradalmasító hidraulikus repesztésen alapul, mellyel jóval mélyebbre lehet fúrni, hogy a Föld hőjét energiatermelésre lehessen felhasználni. A héten a Biden-adminisztráció pedig engedélyt adott a terület vezető szereplője, a Fervo Energy számára, hogy elkezdhesse 2 gigawattos (nagyjából a paksi atomerőmű kapacitása) projektjét Utah államban.
A geotermikus energia nagy előnye, hogy szemben az időjárásfüggő megújuló energiákkal, képes akár napi 24 órába és egész évben is áramot biztosítani,
így akár kulcsszerepet is játszhat az energiaátmenetben, ráadásul a Fervo technológiája az amerikai palaolajtermelésen alapul, így szemben olyan zöld technológiákkal, mint a napelemek, szélerőművek vagy elektromos autók, ezen a területen Kína nem vált domináns szereplővé.
Azonban a következő generációs geotermikus energia még gyerekcipőben jár, így inkább csak a most engedélyezettnél jóval kisebb léptékű, demonstrációs projektek valósultak meg. Azonban az engedély kiadását kommentálva Ali Zaidi, a Fehér Ház klímaügyi tanácsadója szerint ez az újabb típusú geotermikus energia akár 65 millió háztartás energiaellátásához elegendő áramot is biztosíthat – írja a Washington Post.
Az adatközpontok energiaéhsége segítheti világra a geotermikus energia új generációját
Az áramtermelés ezen módjának terjedését a mesterséges intelligenciát fejlesztő tech-óriások kielégíthetetlen energiaéhsége is segíti, a Fervo nemrég üzembe helyezett első erőművét is nagyban segítette a Google-től kapott támogatás.
A Fervo egy mindössze hét éves vállalat, aminek társalapítója és egyben vezérigazgatója, Tim Latimer korábban az olajiparban dolgozott. Mint mondta, karrierje korai szakaszában szenvedélyévé vált a klímaváltozás elleni küzdelem, ezért kereste azt, hogy egy olajiparban edződött fúrómérnök mit tehet az ügy érdekében. Ekkor talált rá a geotermikus energiára, miután rájött, hogy
a technológia életképességének egyik gátját pont a magas fúrási költségek jelentik.
A törekvések egyelőre úgy tűnik sikerrel járnak, így Latimernek most arra kell figyelnie, hogy képes lesz-e elég gyorsan építeni az újabb és újabb erőműveket, melyektől a cégvezető azt várja, hogy végül jelentős mennyiségű áramot termelnek majd, így akár az atomenergia versenytársává is válhatnak. A geotermikus energia szintén folyamatos, mint az atomenergia, ám kevesebb biztonsági kockázattal jár, és valószínűleg a fejlesztési idő is rövidebb, ugyanakkor a területet ismerő mérnökök hiánya jelenthet szűk keresztmetszetet.
Latimer szerint az is optimizmusra adhat okot, hogy a technológia alapját adó olajipari fejlesztések is milyen gyors sebességgel alakították át a szektort, elég ha arra gondolunk, hogy a ma a világ első számú LNG-exportőrének számító Egyesült Államok több exportterminálja eredetileg importterminálnak készült. A Utahban épülő projekt 2028-ra lehet kész.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.