Még 2007-ben Persi Diaconis görög származású amerikai matematikus egy tanulmányában azt állította, hogy az érmefeldobás a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem pártatlan és tisztességes megoldása egy kérdés eldöntésének. Az általános felfogás szerint feldobás után az érme ugyanakkora eséllyel érkezik vissza az egyik, vagy másik oldalára. Persi Diaconis szerint ez tévedés.
Kutatók egy csoportja elkezdte vizsgálni Diaconis 2007-es munkáját, és arra az eredményre jutottak, hogy
az érmék nagyobb valószínűséggel landolnak azon az oldalukon, amelyikről indultak a hátoldalukkal szemben
– írta meg a Phys.org tudományos portál. A friss tanulmányban az érmefeldobás véletlenszerűségét tesztelték.
Mégsem fifti-fifti az érmefeldobás
Az érmefeldobás már régóta a legtisztességesebb módja annak, hogy az emberek pártatlanul válasszanak két döntés közül. A sportban például a bíró és a csapatkapitányok így döntik el a meccs elején, hogy melyik csapat választhat térfelet. Pénzérmék mindenki zsebében lapulnak, így a hétköznapokban is segíthet tisztességes döntést hozni kérdéses szituációkban.
Természetesen már hosszú évek óta érdekli az embereket, hogy az érmefeldobás valóban olyan véletlenszerű-e, mint azt tartják. Ennek tesztelése során a legtöbben mind arra jutottak, hogy ez a módszer valóban teljesen fair megoldás, hiszen ugyanakkora eséllyel érkezik a pénz egyik vagy másik oldalára, feltéve, hogy nem trükkös érmét használnak.
Töklámpás, csontvázak, cukorkák és dollármilliárdok – brutális biznisz a halloween AmerikábanAnnak ellenére, hogy a halloween csak egyetlen nap, mégis sok kiadást jelent azoknak, akik megünnepelnék október 31-ét: a jelmezektől, sminkektől kezdve az édességeken és partikellékeken át természetesen a sütőtökig. |
Ezt a tézist először Diaconis cáfolta meg. Szerinte a fej vagy írás játék vizsgálatakor mindig csak azt vizsgálták, hogy a feldobott érme melyik oldalára érkezik, de azt sosem, hogy a pénz melyik oldaláról indult. Amennyiben a fej vagy írást játszók nem foglalkoznak azzal, hogy megtervezzék, hogy melyik oldalról dobják fel az érmét, akkor valóban szinte azonos az esélye annak, hogy miként fog leérkezni. Diaconis szerint azonban, ha a pénzt minden esetben ugyanarról az oldaláról dobják fel, akkor az esélyek eltolódnak.
Ennek oka a matematikus szerint, hogy a pénznek az az oldala tölt több időt felfelé, amelyik oldala a kiindulás pillanatában is felfelé volt. Ez alapján nagyobb a valószínűsége, hogy a kiindulási helyzetébe is érkezik vissza.
Diaconis szerint ez alapján 51 százalék az esélye annak, hogy a pénz ugyanúgy érkezik vissza, mint ahogy feldobták
(ha a feldobás pillanatában a fej nézett felfelé, akkor 51 százalék az esélye annak, hogy visszaérkezéskor is a fej nézzen felfelé).
A kísérletben a kutatók 48 embert kértek meg arra, hogy dobjanak fel érméket és jegyezzék fel, hogy a pénz a kiindulási helyzetébe érkezett-e vissza. Annak érdekében, hogy a torzítást kizárhassák, 46 országból szereztek be 350 757 darab érmét a kísérlethez. A résztvevőknek minden dobás után fel kellett írniuk, hogy a pénzt melyik oldaláról dobták fel és melyikre érkezett vissza.
A kísérlet végül Diaconis tézisét igazolta. A kutatók megállapították, hogy
a feldobott érmék 50,8 százalékban érkeztek vissza ugyanabba a helyzetbe, mint ahogy feldobták őket.
