Mutáns vízitetvek ölik halomra az izlandi lazacokat

Súlyosan beteg, halott és haldokló lazacokról készültek képek egy izlandi halgazdaságban, amelyeket egy állatorvosi szakértő soha nem látott mértékű „állatjóléti katasztrófának” minősített. Westfjords régiójában, egy nyitott tengeri ketrec fölött készültek a drónfelvételek a megbetegedett lazacokról, amelyek eddig soha nem látott méretű tengeri tetűfertőzésben szenvednek, emiatt pedig jelentős mennyiségű halat kellett idő előtt levágni, tudósított a The Guardian. 

A paraziták legfeljebb 12 karámot fertőztek meg, amelyekben az elmúlt egy hónapban mintegy egymillió hal fordult meg. A halakat egy rákféle parazita, a lazactetű támadta meg, amelyek csak lazachússal táplálkoznak, ezzel nyílt sebeket okoznak a halak testén. Extrém esetben tömeges pusztulást is okozhat. Berglind Helga Bergsdóttir, az izlandi élelmiszer- és állategészségügyi hatóság, a Mast halbetegségekkel foglalkozó specialistája elmondta, hogy ilyen magas tetűfertőzöttségre Izlandon még nem volt példa.

− mondta Bergsdóttir, aki azt is magyarázta, hogy a keletkezett sebeket a baktériumok rontották tovább, amelyek mélyebbé és nagyobbá tették. Ha a lazactetű szó hallatán rovarra gondolnánk, tévedtünk, ezek ugyanis kis rákok.

Szökött lazacok után a beteg lazacok váltanak ki megrökönyödést

Az incidens kellemetlen időszakban érte az izlandi nyitott karámos lazactenyésztő ágazatot. Augusztusban az Arctic Fish tulajdonában lévő farmról 3500 lazac szökése váltotta ki a környezetvédők felháborodását, az izlandi rendőrség vizsgálatot is indított az ügyben. Az Arctic Fish az ország egyik legnagyobb lazactenyésztő vállalata, amelynek tulajdonosa a norvég székhelyű Mowi, a világ legnagyobb lazactermelője.

A Mast hangsúlyozta, hogy a Tálknafjörðurban tengeri karámokkal rendelkező két cég – az Artic Fish és az Arnarlax – úgy döntött, hogy 

Irtják a tetvet, de védekezik: mutánsok támadhatnak már

Bergsdóttir elmondta, hogy „a Mast már vizsgálja az ügyet. Aggasztó, hogy a rovarirtó nem pusztította el az összes tetűt, és a fertőzés tovább nőtt, így két-három hét alatt óriási mértékben megszaporodott a tetvek száma”. A szerv vizsgál egy olyan teóriát is, miszerint a tetvek mutálódtak-e vagy sem. Bergsdóttir szerint ezek a tetvek könnyen alkalmazkodnak és egyik módszerük a mutáció, különösen, ha gyógyszereket alkalmaznak ellenük.

Idén nyolc szabadkarámos gazdaság kapott engedélyt rovarölő szerek, köztük emamektin, azametifosz és deltametrin használatára.

Az Arctic Fish szóvivője elmondta, hogy „a megnövekedett tengeri tetvek által okozott nyomás miatt az Arctic Fish úgy döntött, hogy Tálknafjörðurnál kiemeli a halat. A helyzet nagyon gyorsan eszkalálódott, és a cég mindent megtesz a halak mielőbbi kiszállítása érdekében”. Az Arnarlax szóvivője elmondta, hogy a szokásosnál nagyobb nyomást gyakorolt rájuk a tetűinvázió, és úgy döntöttek, hogy ők is kiveszik a lazacokat az egészségük megtartása érdekében.

Hisszük vagy nem, létezik lazacárindex – ennyibe kerül a hal

A lazac olyan népszerű termék, hogy például a Nasdaq tőzsdén vezetik az árindexét, amely egyelőre nem mutatja, hogy hatása lenne az izlandi mutáns vízitetű-inváziónak.

Ha mondjuk olyan hatalmas lazactermelő területét érintené a fertőzés, mint Norvégia, az hatással lehetne a lazac árára akár a magyar üzletekben is. A skandináv ország a világ lazactermelésének több mint felét adja: ez halak százmillióit jelenti, évi csaknem 2,5 millió tonna mennyiségben. Ezzel szemben az izlandi termelés tavaly 45 ezer tonnát tett ki.

A Nasdaqon a november 1-jén közölt heti index szerint a kibelezett lazac kilója 80,1 norvég koronába került, azaz 2550 forintba. Az év elején még 130 korona volt az ár, a nyár végére 70 korona környékére csökkent, azóta inkább emelkedik, de a héten elindult újabb csökkenést aligha a vízitetvek fogják megtörni.