Ennek nem fognak örülni az ügyvédjelöltek – átveheti a feladatkörüket a ChatGPT?

Még néhány évvel ezelőtt az ügyvédi irodák legmagasabb presztízsű helyisége – a tárgyaló után – a könyvtár volt, hiszen az ügyvédek és az ügyvédjelöltek hosszú órákat töltöttek itt a jogi folyóiratokat és a bírósági döntések gyűjteményét böngészve. Ám a kutatómunkával töltött idő radikálisan lerövidült az internet megjelenésével, amely a gondolkodásmódot is átalakította. Míg korábban az számított, hogy „mit tudunk fejből”, ma már a hangsúly azon van, hogy „tudjuk-e, milyen forrásból kell megszereznünk az információt”. A mesterségesintelligencia-alapú eszközök ezt a változást gyorsítják tovább, amely a mindennapi jogi munkák közül valószínűleg a junior kollégák felé delegált feladatokra hat elsősorban.

Átrendeződhet az ügyvédi irodák piaca az MI miatt

„Minket is keresett már meg olyan cég, amely mesterségesintelligencia-alapú programot fejlesztett, kifejezetten ahhoz, amivel mi foglalkozunk, azaz a cégek átvilágításához – mondta el a Világgazdaságnak dr. Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnerügyvédje. – Lehetőségünk volt megismerni a rendszer működését, amit nagyon érdekesnek találtunk. Az biztos, hogy az emberi szem, tudás nem vonható ki az egyenletből, mert muszáj ellenőrizni, amit a gép elénk tesz, hogy jó következtetést vont-e le, a megfelelő kockázatokra mutatott-e rá. Viszont, ha egy tranzakció emberi erőforrásának igénye csökken, az átrendezheti az ügyvédi irodák piacát is.” Hiszen, ha egy megbízás kevesebb kollégával is teljesíthető az MI segítségével, akkor 

Kevesebb ügyvédjelöltre lesz szükség a ChatGPT fejlődésével?

Mivel az MI-alapú rendszerek sokkal nagyobb mennyiségű dokumentumot sokkal rövidebb idő alatt tudnak majd áttekinteni, így a jogi kutatómunkával, a fordításokkal töltött idő tovább fog rövidülni, akkor ez kihatással lesz a teljes ügyvédi iroda szervezeti felépítésére. „Míg most az ügyvédi irodák szerkezete piramis alakkal írható le – lent sok ügyvédjelölt, fent a partnerek és a managing partner –, ez valószínűleg változni fog, hiszen a piramis alja kicsit szűkülhet, ha már kevesebb emberre lesz szükség – folytatta dr. Párkányi Rita. – Arról nem is beszélve, hogy ezek a programok folyamatosan tanulnak, fejlődnek, és minél többet használjuk, annál okosabbak lesznek. Ha rámutatunk a problémás részekre, legközelebb nagyobb eséllyel szűrik ki azokat.”

Óradíjas elszámolás helyett: értékalapú

Jelenleg sok ügyvédi iroda óradíjas elszámolással dolgozik, érdekes kérdés, hogy ez átváltozik-e értékalapú árazássá – vetette fel a szakértő. Ha a mesterséges intelligencia használatának az a lényege, hogy a munkaórák száma csökkenjen, akkor elképzelhető, hogy 

Dr. Párkányi Rita elmondása szerint a kisebb ügyvédi irodák ma nem feltétlenül engedhetnek meg maguknak kontrollingszakembert, aki a rendelkezésre álló pénzügyi adatok kielemzésével támogatja az iroda ügyei és munkatársai hatékonyságának mérését, hanem sokszor a megérzéseik alapján hoznak meg üzleti döntéseket. Ha lesznek olyan MI-alapú szoftverek, amelyek ezt a típusú munkát olcsóbban és nem utolsósorban gyorsabban végzik el, mint az élő munkaerő, akkor ebbe beruházva egy ügyvédi iroda vagy tanácsadó cég költséghatékonyan tudja majd fejleszteni az üzletét.

A jogi kutatómunka és az üzleti elemzések után a harmadik terület, ahol komoly áttörést jelenthet az MI, az ügyfelekkel való kommunikáció. 

például egy cégvezetőnek, HR- vagy pénzügyi vezetőnek, aki azt a választ szeretné beépíteni az üzleti döntésébe. A ChatGPT-t már ma is sokan használják arra, hogy egy jogi elemzés eredményét összegezzék az ügyfélnek, meghatározva annak stílusát, hosszát és egyéb paramétereit.

Akár előre tudhatjuk egy bíró várható döntését

A prediktív elemzésekkel foglalkozó MI-szoftverek lehetőséget nyújthatnak majd arra, hogy egy adott jogi témában hozott korábbi bírósági döntéseket elemezzenek, így akár egy adott bíró korábbi döntéseit figyelembe véve, pontosabb előrejelzést adhatnak egy peres ügy kimenetelére vonatkozóan. „Ha tényleg az összes bírósági döntés anonimizált formában bárki számára elérhetővé válik, és az is, hogy melyik döntés melyik bíró nevéhez fűződik, akkor egy MI-alapú program képes ezekre vonatkozóan bizonyos törvényszerűségeket felállítani – magyarázta dr. Párkányi Rita. – Ha egy bíró döntéseit nézzük, abban mindig benne van az illető személyisége, az értékrendje – sokszor tudat alatt. Amennyiben mindezt kielemzi egy szoftver, 

Egy bíróról természetesen ma is lehetnek benyomásai egy ügyvédnek, ha találkozott már vele egy per kapcsán, vagy ha egy kolléga élményeit meghallgatta, és akár sejtheti, mire számíthat tőle. De ha egy szoftver elemez ki valakit, az nem egy történetből, véleményből indul ki, hanem sokkal nagyobb merítéssel, időszakkal dolgozik, és persze elfogulatlanul, mert az érzéseket kiveszi a következtetéséből.”

Kevesebben fordulhatnak majd ügyvédhez, ha az MI is válaszol a kérdéseikre

A mesterséges intelligencia mindezek alapján valószínűleg tovább növeli a hatékonyságot és a pontosságot az ügyvédi munkában, illetve általánosságban a hozzáférhetőséget a jogi szakmában, hiszen sokkal szélesebb körben válnak elérhetővé majd olyan információk, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre. Más kérdés, hogy ezen információk megfelelő értelmezése továbbra is jogi tapasztalatot igényel, azonban 

(ugyanúgy, ahogy a jogszabályokhoz ma is hozzáférhet bárki, de azok megfelelő értelmezése a legtöbb esetben jogi háttértudást igényel).

„Nem kevesebben, inkább más kérdések miatt fognak ügyvédhez fordulni az emberek, cégek – véli dr. Párkányi Rita. – Az is elképzelhető, hogy ha egy kisebb cég jogi osztálya korábban sok feladatot kiszervezett ügyvédi irodák felé, most több ügyet tud majd házon belül kezelni ezeknek a programoknak a segítségével, és csak komplexebb esetekben kell külsőst bevonnia. Jogi szakértelem nélkül az adatok nem lesznek értelmezhetőek, hiába lát rá egy civil mondjuk egy munkaügyi bíró döntéseinek statisztikájára, ő még abból nem tud megfelelő következtetéseket levonni a saját perének kimenetelére vonatkozóan. Ha valaki rosszul teszi fel a kérdést a szoftvernek, az arra adott MI-válasz is hibás lesz.”

Ha hibázik a ChatGPT, kié a felelősség?

Természetesen a mesterséges intelligenciának is megvannak a veszélyei, a kihívásai, amelyekkel számolni kell, és amelyekre a jogi szakmának választ kell adnia. Ilyenek az algoritmusok elfogultságával, átláthatatlanságával, az MI-rendszerekbe vetett túlzott bizalommal és az ügyvédek felelősségével kapcsolatos kérdések az MI által generált munka felügyeletében.

„Ahogy egyre jobb válaszokat ad majd a szoftver, 

– mondta dr. Párkányi Rita. – Viszont ha nem építünk be a rendszerbe ellenőrző személyeket, akkor amikor egyet hibázik az MI, abból hirtelen nagyobb problémánk is adódhat. A fejlesztők jellemzően felelősségkorlátozásokkal védik magukat, ha téves adatot adna az általuk fejlesztett MI-alapú rendszer, tehát az ebből eredő felelősséget az ügyfelekre igyekeznek hárítani. Az ügyfél, jelen esetben egy ügyvédi iroda pedig úgy tudja ezeket a kockázatokat kezelni, hogy beépíti a működésébe a megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat, illetve valószínűleg előbb-utóbb az ügyvédi felelősségbiztosítások is be fogják „árazni” az ezen rendszerek alkalmazásából eredő rizikót.”