Egy akciófilm sem izgalmasabb, mint a Magyar Nemzeti Bank 100 éve – interjú

Az 1848–49-es szabadságharc 12 pontja közül a kilencedik már megfogalmazta a Nemzeti Bank iránti igényt. Miért kellett mégis 1924-ig várni arra, hogy létrejöjjön az intézmény?

Már a reformkorban felmerült az önálló Magyar Nemzeti Bank igénye, hiszen a kor politikusai is tisztában voltak azzal, hogy a jegybank hiánya visszaveti a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Korábban az Osztrák Nemzeti Bank felügyelte a magyar pénzügyeket, majd az 1867-es kiegyezés után, 1878-tól az Osztrák-Magyar Bank – mint a Monarchia jegybankja – már két egyenrangú főintézettel szolgálta a gazdasági életet. Ebben a pénzintézetben kezdte pályafutását Popovics Sándor is, aki később a Magyar Nemzeti Bank első elnöke lett. Az OMB bécsi és budapesti központja közel fél évszázadon át, egészen a Monarchia felbomlásáig látta el a dualista alapon működő jegybank funkcióját. A XIX. század utolsó harmadában fellendült a gazdasági élet: cégek, vállalatok és pénzintézetek alakultak hazánkban. Ez idő tájt a jegybank fiókjainak száma Magyarországon negyvenkettőre emelkedett, ám az igazi pénzügyi ugrás a századfordulóra tehető, ekkorra a hitelintézetek száma a kétezret is meghaladta. Az első világháború után az Osztrák-Magyar Bank megszűnt, és 

Három dátum köré szervezzük az idei ünnepléssorozatot: az első április 26. – ekkor született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény, a második május 24. – ekkor alakult meg a részvénytársaság, illetve június 24. – amikortól gyakorlatilag is megkezdte működését a bank.

A száz évvel ezelőtti jegybank feladataiban különbözött a jelenlegitől?

Alapvetően a monetáris feladatok tartoztak a jegybankhoz száz éve is, viszont ami jelentős különbség, hogy miután az MNB-t és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) összevonták, a jelenlegi intézmény sokkal szélesebb jogkörrel rendelkezik, mint korábban.

Milyen relikviákat őriznek a múltból?

A Pénzmúzeumban igyekszünk megidézi az elmúlt száz évet. Ami a legérdekesebb a látogatói visszajelzések alapján, hogy berendeztünk egy korabeli bankfióki dolgozószobát, így bárki megnézheti, hogy a bankárok milyen körülmények között dolgoztak 100 évvel ezelőtt. Például akkor még

Áprilisban időszaki kiállítást nyitunk az MNB 100 éves évfordulója alkalmából, ebben az első igazgatót állítjuk a középpontba. Popovics Sándor nagyon felkészült szakember volt, aki a harmadik Wekerle-kormány pénzügyminisztereként is dolgozott, a gondolataiból megjelentetünk egy kiadványt a centenárium során. Rendezvényekkel, országos játékkal is készülünk, és egy emlékérmét is kiadunk a kerek évfordulóra.

Az elmúlt száz év legendái közül melyik a személyes kedvence?

Az Aranyvonat története, amelyről egy harmincöt perces dokumentum-játékfilmet is készítettünk, és amit csütörtökönként ingyenesen vetítünk a Pénzmúzeumban. A Cannes-ban díjat nyert film linkjének QR-kódja a nyolcadikos és a tizenkettedikes állampolgári ismeretek tantárgyhoz készült pénzügyi munkafüzetekben is benne van, így akár iskolai órákon is levetíthető. A film megtörtént esetet dolgoz fel, jelesül azt, amikor a második világháborúban, a német megszállás idején 

hogy az se orosz, se német kézre ne kerülhessen. Az Aranyvonatról a Pénzmúzeum A pénz útja című kiállítása is megemlékezik.

Hogyan vált be a Pénzmúzeum, mennyire szeretik a látogatók?

2022. március 15-e óta 190 ezer látogatót fogadott a Pénzmúzeum, ami azt jelenti, hogy folyamatosan telt házzal működik. A látogatók 52 százaléka 18 éven felüli, 48 százaléka 18 éven aluli. Az edutainment elve alapján szervezzük a programokat: szórakoztatva szeretnénk tanítani a látogatókat, a cél, hogy élményalapon adjuk át az ismereteket. A nyitást egy alapos tervezési időszak előzte meg, több nemzetközi pénz- és interaktív múzeumot megnéztünk, hogy tapasztalatot gyűjtsünk. Persze rengeteg ötletünk volt: például mindenképp szerettük volna, ha 

Nálunk – ezt máshol nem is láttuk a világban – bankjegyet tervezhetnek a vendégek a saját arcképükkel, kipróbálhatják a tőzsdézést, de akár egy széf kinyitását is. Hamarosan az olaszok és a horvátok is megújítják a Pénzmúzeumukat, és hozzánk fordultak tanácsért. Két nemzetközi elismerést nyertünk tavaly: az egyik egy digitális oktatással kapcsolatos fődíj, a másik pedig egy bronzérem, amit negyven ország közül hoztunk el az intelligens turizmus versenyén.

Családoknak is javasolt a múzeum látogatása?

Mindenképpen, pláne, hogy tavaly nyertük el a Családbarát múzeum címet. Ez egy, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ által adományozott díj annak elismerésére, hogy a Pénzmúzeum szolgáltatásai és programjai elősegítik a családok minőségi időtöltését.

Januárban az egyik legolvasottabb cikk a Világgazdaságon arról szólt, hogy mennyit kaphat ma egy papír 200 forintosért az, aki őriz belőle a fiókban. Ennyire népszerű ez a téma?

Ezt mi is tapasztaljuk. Az MNB rendelkezik az ország második legnagyobb numizmatikai és bankjegytörténeti gyűjteményével. Több mint hetvenezer tárgy van az intézmény birtokában, és ez folyamatosan bővül, sok az ingyenes felajánlás, de aukción is vásárolnak a kollégák, ha hiányzó darabra lelnek. Azt látjuk, hogy a numizmatika rajongóinak tábora meglehetősen népes, sőt elmondhatom, hogy 

Múzeumpedagógiai foglalkozásaink éppúgy népszerűek, mint a havonta esedékes nyílt napjaink. De említhetném a Kávéházi beszélgetéseket is, ahol egy téma szakértőjével diskurálunk könnyed, közérthető módon, ismeretterjesztő jelleggel a pénz aspektusairól.

Hogyan nyilvánul meg a Pénzmúzeum társadalmi szerepvállalása?

A Pénzmúzeum megállapodást kötött a Nagycsaládosok Országos Egyesületével, ennek értelmében programokat szervezünk a nagycsaládosoknak, továbbá hátrányos helyzetű gyermekcsoportokat is vendégül látunk. Mondhatjuk társadalmi felelősségvállalásnak egy fontos projektünk, a Bőröndmúzeum elindítását is. 

A cél érdekében az intézmény a pénzügyi ismereteket bőröndbe csomagolta, hogy általános- és középiskolákba települjön ki interaktív programjával, illetve foglakozásával. A 45 perces rendhagyó óra során a diákok az általános pénzügyi ismeretekkel korszerű, játékos pedagógiai módszerek mentén ismerkedhetnek meg. Az óra illeszkedik a Nemzeti Alaptanterv állampolgári ismeretek tantárgy gazdasági-pénzügyi ismeretköréhez, melynek célja a fogyasztói és pénzügyi tudatosság fejlesztése.

Merre tart most a múzeum? Milyen tervekkel készülnek a jövőre?

Célunk, hogy idén is telt házzal működjünk. Emellett jelenleg készülő időszaki kiállítással szeretnénk megemlékezni a bank százéves történetéről. A kiállítás az MNB megalakulásának előzményeit, az önálló jegybank létrejöttét és annak fordulatos történetét mutatja majd be egészen napjainkig, mind történeti, mind gazdaságtörténeti szempontból. A gyűjtemény gyarapítása is mind az előző, mind az idei évben elsősorban a jegybank történetét helyezte előtérbe.

Hogy áll az ország a pénzügyi tudatosság terén?

Egy friss OECD-felmérés szerint, amely 39 országban mérte a pénzügyi tudatosságot, kultúrát, az átlagnak megfelelő eredményt ért el Magyarország. A pénzügyi ismeretek terén a listán negyedikek lettünk, tehát tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent az államadósság, a kamat, a kamatos kamat, az infláció. Alulteljesítettünk viszont abban, hogy ezeket az ismereteket hogyan ültetjük át a gyakorlatba. Ez azt jelenti, hogy 

2010 óta kutatjuk ezt a témát, és szállítjuk az adatokat az OECD-nek, ezek alapján fejlődünk, de van még hova... Ennek érdekében a Pénziránytű Alapítvánnyal kilencedik éve adunk ki tankönyveket és munkafüzeteket az alapvető pénzügyi és gazdasági ismeretekről általános és középiskolásoknak. Például olyan szöveges példákat gyűjtöttünk, amelyekből azt számolhatják ki a fiatalok, hogy ha hitelt vesznek fel, vagy részletre vásárolnak valamit, akkor mennyi pénzt kell visszafizetniük, hogyan számolják ki egy családi utazás, kirándulás költségeit. Ebben a tanévben 700 ezer tankönyv és munkafüzet érkezett az iskolákba, és ez a szám minden évben nő. A felnőttek képzésével pedig a Pénzügyi Navigátor füzetek és honlap foglalkozik, illetve a Magyar Nemzeti Banknak minden vármegyében vannak ingyenes tanácsadó irodái, amelyeket pénzügyi kérdésekkel, elakadásokkal kereshet fel a lakosság.