Ezeket a magyar történelmi filmeket érdemes elővenni az ünnepi hétvégén
A március 15-ei hosszú hétvégén sokaknak nyílik alkalma egy kis filmnézésre, akár az otthonuk kényelmében vagy akár a mozitermekben. Idén az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmával új feldolgozásban is láthatjuk Petőfi Sándor és a márciusi ifjak harcát, ennek kapcsán pedig összeszedtük melyik magyar történelmi filmeket érdemes megnézni a napokban.
Fotó: Máthé Daniella
Föltámadott a tenger
Sokan nem tudják, de nem a Most vagy soha! az első film, ami feldolgozza Petőfi és a márciusi ifjak történetét. A Nádasdy Kálmán, Ranódy László és Szemes Mihály rendezésével készült kétrészes játékfilm nem csak az 1848. március 15-ei eseményeket mutatja be, hanem a forradalom kitörésétől egészen a nagyszebeni győzelemig dolgozza fel a történéseket.
A filmben bár megjelenik Petőfi alakja is, de a középpontban inkább Görgei Artúr és Táncsics Mihály karakterei állnak.
A Föltámadott a tengert előszeretettel veszik elő évről évre különböző tévécsatornák (főleg a Duna Televízió), így érdemes éles szemmel figyelni a tévéműsorokat, ha látni szeretnénk egy igazán jó feldolgozását az 1848–49-es eseményeknek.
A tenkes kapitánya
Bár nem a március 15-ei forradalmat dolgozza a Tenkes kapitánya, de szintén egy magyar szabadságharchoz kapcsolódik, az 1700-as évek elejéről. A Zenthe Ferenc főszereplésével készült televíziós sorozat 13 részben mutatta be a Siklós térségében állomásozó kurucok harcát a megszálló labancokkal (osztrákokkal) szemben. A sorozat bár egy komoly, elhúzódó küzdelemről szól, mégis képes volt mindezt kiváló humorral tálalni, elég ha csak a fürdőmesteres vagy puskaporos hordós részre gondolunk.
A kőszívű ember fiai
Nemcsak Jókai Mór regénye vált klasszikussá, hanem az az alapján készült filmváltozat is. A mű hűen követi az alapjául szolgáló könyvet, természetesen azért itt-ott mindig vannak eltérések, de a lényeget sikerül visszaadnia: az 1848–49-es forradalom kitörését és a Baradlay-család tragédiáját. A kétrészes film díszletei és jelmezei a mai napig képesek elkápráztatni a nézőket, ahogyan a neves szereplőgárda is mindent megtesz, hogy hitelesen adja vissza a karaktereket.
A tizedes meg a többiek
Az oroszok már a spájzban vannak!
– az idézet, amit talán nem kell senkinek sem magyarázni. Elsőre furcsán hangozhat az ötlet, vígjátékot készíteni a második világháborúból, Keleti Márton rendezőnek viszont sikerült, nem is akárhogy. A film tele van olyan aranyköpésekkel, melyeket a mai napig kortól függetlenül idézünk, arról ne is beszélve, hogy a Sinkovits Imre játszotta Molnár tizedes milyen kalandos utat jár be a kézigránátokba rejtett lopott zsolddal.
Egri csillagok
Talán az egyik legismertebb kötelező olvasmány az Egri csillagok, a kétrészes filmadaptáció pedig az egyik leglátványosabb klasszikus magyar történelmi film. Ha nem lenne elég, hogy az Egri csillagok az egyik legnézettebb magyar film, díszletei és jelmezei pazar a mai napig pazar látványt nyújtanak, még olyan legendák is keringenek róla, mint a karórás janicsár, bár állítólag ez tényleg szóbeszéd. A történelmi filmet minden nap levetítik részletekben a Dobó István Vármúzeum Gótikus Püspöki Palotájának kiállítótermében.
Isten hozta, őrnagy úr!
Valószínűleg kevesen vannak, akik nem találkoztak még Örkény István nevével, a legtöbb ember szívébe a főleg humoros Egyperces novellákkal lopta be magát. Sosem állt tőle messze az abszurd humor, ezt képviseli a Tóték című kisregénye és a belőle készült film is.
Az Isten hozta, őrnagy úr! zsenialitása a két főszereplő személyének ellentéteiből fakad.
Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre úszkálnak a szerepeikben, de főleg az Őrnagy lehetetlenségei maradnak meg a nézők emlékezetében, na meg a csattanó hajtogatógép hangja.
A fekete város
Mikszáth Kálmán regényei közül többet is megfilmesítettek, de talán egyik sem kapott akkora figyelmet és megbecsülést, mint A fekete város. A hétrészes sorozat jeleneteinek túlnyomó részét eredeti helyszíneken vették fel, emiatt pedig több mint egy tucat városban forgattak. Bár a Rákóczi-szabadságharc adja a történet alapját, a középpontban inkább Görgey Pál és Lőcse városának drámája van. A sorozat egyik, talán legismertebb jellegzetessége a főcím zenéje, melyet Szőllősy András komponált, és az egyik legismertebb magyar filmzene.
Az ötödik pecsét
Van a háborúnak egy olyan oldala, amit nem lehet humorral feldolgozni, a nyilasok uralma is ide tartozik.
Az ötödik pecsét – a könyv és a film is – egy szintén nehezen megkerülhető magyar alkotás.
A film legerősebb szereplője maga a hangulat, ahogy a kocsmában összegyűlt férfiak attól tartanak, hogy valaki meghallja a kritikus megjegyzéseiket. Ez végül be is következik és ekkor a néző maga is szembesül az egy személyben megjelenő rendszerrel, Latinovits Zoltán névtelen, civilruhás nyilas tisztjével.
Abigél
Az ünnepi szezonok egyik visszatérő szereplője az Abigél, ami már lassan olyan kötelező jelleggel tűnik fel a tévéképernyőkön, mint a Reszkessetek betörők karácsonykor. Szabó Magda azonos című regényéből készült négyrészes sorozat viszont sokkal kellemesebb időtöltést kínál, mint a házát minden évben aláaknázó Kevin. A második világháború alatt játszódó dráma nagyon jó korképet mutat az akkori lánykollégiumokról és a serdülő korban lévő lakóikról, miközben bemutatja Magyarország német megszállását.
Kincsem
Nehezen lenne tagadható, hogy a Kincsem film stílusát a hollywoodi nagy produkcióktól leste el. Ezzel pedig nincs is semmi baj, mivel Herendi Gábor filmjében kellemesen vegyülnek a történelmi pillanatok és a hatásvadász elemek.
Nagy Ervinnek kifejezetten jól áll a sokszor felelőtlen Blaskovich Ernő szerepe,
és izgalmas párost alakítanak Petrik Andreával (akkor is, ha a történet fikció része főleg a színésznő karakterét érinti). A film igazi sztárja viszont maga a csodaló, Kincsem, akinek legendásan szeszélyes természetét tökéletesen visszaadja a film.
Fotó: Semmelweis / Facebook
Semmelweis
Egyre kevesebb olyan magyar történelmi személy van, akit még nem dolgozott fel a magyar filmipar, 2023-ban pedig Semmelweis Ignác is végre megkapta saját nagyjátékfilmjét. A Semmelweisnek szembe kellett néznie a magyar történelmi filmekkel kialakult előítéletekkel, a végeredmény pedig megosztotta a nézőket és a kritikusokat is. Az alkotás viszont jól bemutatja Semmelweis Ignác munkásságát, noha helyenként azért ez a film is tartalmaz fikciót. Mindenesetre, aki kikapcsolódásra vágyik és egy igényes látványvilággal rendelkező magyar történelmi filmet szeretne látni, a Semmelweist még több mozi műsorán elérheti.
Most vagy soha!
Az idei év legjobban várt magyar filmje Petőfiék történetének új feldolgozása. A Most vagy soha! már csak azzal is nevet szerzett magának, hogy ez minden idők legdrágább magyar filmje a maga 4,5 milliárd forintos költségvetésével. A film március 14-én debütált a mozikban, az eredeti tervek szerint viszont 2023-ban, Petőfi Sándor születésnapjának 200. évfordulóján láthattuk volna az alkotást. A film előzetes kritikái a Semmelweishez hasonlóan megosztók, azt viszont senki nem vitatja, hogy a Most vagy soha! igazi nagyvászonra készült látványfilm, melyet érdemes moziban látni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.