Írországban népszavazással döntenék el, hogy a nők helye nem a konyhában van
Népszavazást tartanak Írországban pénteken arról, hogy módosítsák-e az alkotmányban a nők társadalmi szerepére vonatkozó, idejétmúltnak és diszkriminatívnak tartott részeket.
Az ír alkotmány szerint a nő helye otthon van, a referendumon most arról döntenek, hogy töröljék-e a nők háztartási kötelezettségeire vonatkozó utalásokat, illetve hogy bővítsék-e a család fogalmát.
Az alkotmány jelenleg kimondja: védeni kell a családot mint a társadalom elsődleges alkotóelemét. Az első kérdés arra vonatkozik, hogy szerepeljen-e továbbra is az a kitétel, hogy a házasság a család alapja, vagy pedig ehelyett fogalmazzanak úgy, hogy a családok alapját képezheti házasság vagy tartós kapcsolat.
A második kérdésben arról döntenek, hogy eltávolítsák-e azt a cikkelyt, hogy
az anyákat nem szabad gazdasági szükségszerűségre hivatkozva arra kényszeríteni, hogy munkát vállaljanak, ami miatt el kellene hanyagolniuk háztartási kötelezettségeiket.
Ehelyett az alkotmányt azzal egészítenék ki, hogy egy család minden tagjának felelőssége gondoskodni a másikról.
Írország alkotmányát 1937-ben fogalmazták meg, amikor az ország köztársasággá vált. Az azóta eltelt évtizedekben Írország hatalmas változásokon ment át: a konzervatív, túlnyomó többségében római katolikus, az abortuszt és a válást tiltó országból mára sokszínűbb és liberálisabb felfogású társadalom lett. A hivatalos statisztikák szerint míg 1961-ben még a lakosság 95 százaléka vallotta magát római katolikus hívőnek, ez az arány 2022-ben már 69 százalék volt.
A társadalmi változások miatt az alkotmányt már több alkalommal módosították. Egy 1995-ben tartott népszavazáson legalizálták a választók a válást, 2015-ben támogatták az azonos nemű párok házasságának lehetőségét, illetve 2018-ban a szavazók többsége hozzájárult az abortusz tilalmának eltörléséhez is.
Leo Varadkar ír kormányfő egy évvel ezelőtt, 2023-ban a nemzetközi nőnapon jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a nemi egyenlőség alkotmányba foglalásáról, illetve arról, hogy kivegyék a diszkriminatív megfogalmazású passzusokat az alaptörvény szövegéből. A miniszterelnök szavai szerint a szavazás az ódivatú nyelvezet eltörléséről és a modern családi élet realitásainak elismeréséről szól.
A felmérések szerint mindkét kérdésben várhatóan az igen szavazatok kerülnek majd többségbe, bár sok választó állította azt, hogy még bizonytalan, és a részvételi arány is alacsony lehet. A mostani ügyekben kevésbé volt feszült a társadalmi vita az abortusszal és a melegházassággal kapcsolatos hevesebb indulatokhoz képest. A nagyobb politikai pártok mind támogatják az alkotmány módosítását. A referendum eredményét szombaton teszik közzé.
Leo Varadkar a héten úgy nyilatkozott, „ha szombat reggelre az derül ki, hogy az elutasító szavazatok kerültek többségbe, akkor több százezer írországi gyerek arra ébred majd, hogy a társadalom úgy döntött, az ő családjuk alkotmányellenes és alsóbbrendű, csak azért, mert a szüleik nincsenek összeházasodva. Ha viszont az igen szavazatok győznek, akkor az azt az üzenetet küldi, hogy minden család egyenlő”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.