Jó tudni: a hirdetésblokkoló nem csak a reklámok ellen véd
Az online hirdetések alapvető célja, hogy bevételhez juttassák a weboldalak tulajdonosait. Az ilyen reklámokkal, bannerhirdetésekkkel azonban vissza lehet élni, és akár rosszindulatú kódokat is telepíteni lehet a felhasználók eszközére. A kémprogramok fejlesztői ugyanis az internetes hirdetéseket is felhasználhatják a megfigyelésre. Ezek ellen védhet az adblocer, azaz hirdetésblokkoló.
Hogyan fertőzheti meg a telefont egy kémprogram hirdetésen keresztül?
Ehhez általában a felhasználó figyelmetlensége kell. Az úgynevezett malvertising folyamatában rosszindulatú kódot írnak a számítógépes és telefonos böngészőkben megjelenő hirdetésekbe, amelyek kéretlen szoftvert telepítenek a felhasználó eszközére, ha rájuk kattint. Ilyen az Insanet nevű izraeli magáncég reklámalapú fertőző rendszere, amely képes adott személyt hirdetési hálózaton keresztül megtalálni.
Más cég is használ hasonló megoldásokat. Az Aladdin nevű proof-of-concept (PoC), azaz információgyűjtési rendszer az európai Intellexa találmánya. A startup Predator névre hallgató szoftvere Izraelt segíti abban, hogy valós időben hozzáférhessen a célpontja telefonjának teljes tartalmához – írja a Haaretz.
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a PoC-t alapvetően nem károkozásra találták ki, ám az eszközt sebezhetővé teszik, mivel egy-egy ilyen leírás nyilvánosságra kerülése után a kiberbűnözők a közzétett információkat károkozásra is felhasználhatják.
A hirdetésblokkoló megelőzi a bajt
A hirdetésblokkolók megakadályozzák a hirdetések megjelenítését a webböngészőkben, így már azelőtt megállíthatják a rosszindulatú szoftvereket, hogy azok elérnék a eszközt.
Az adblockerek ugyanis nem egyszerűen elrejtik a hirdetéseket, hanem megakadályozzák, hogy a mögöttes weboldal egyáltalán betöltse azokat.
Ez az adatvédelem szempontjából is előnyös, mivel így a hirdetési szolgáltatók nem használhatnak nyomkövető sütiket, azaz nem tudják monitorozni, hogy a felhasználó mely oldalakat látogatja meg.
A biztonsági szakértők, sőt még az FBI is tanácsolja a hirdetésblokkoló használatát a rosszindulatú támadások megelőzésére – írja a Tech Crunch.
Deepfake-válság: már a hirdetések sincsenek biztonságbanSokaknak feltűnő lehet, ha egy manapság olyan népszerű színésznőt, mint Jenna Ortega, gyanús körülmények között látnak viszont. Legutóbb a Meta platformjain futhattunk bele Jenna Ortegáról készült deepfake hirdetésekbe, amelyekben meztelenül ábrázolták a színésznőt. A deepfake-válság lassan a digitális világ minden területén felüti a fejét, a megoldás pedig a szabályozásban van. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.