Emberre is veszélyes aligátorteknőst fogott egy horgász a Balatonnál
Nagyobb korában az emberre is veszélyes, harapós teknőst emelt ki a mai napon Balatonőszöd és Balatonszárszó között egy idősebb horgász – írta az Időkép.
Éppen a Balatont és a közeli tavat összekötő vizesárokból próbált kishalas hálójával sneciket fogni az esti pecázáshoz, amikor a hálójában egy nagyjából
húsz centi páncélhosszú aligátorteknőst pillantott meg.
Egy kifejlett hím példány akár 70-80 centiméter hosszúra is megnőhet, és nagyobb állatokat is elejthet – mondta el a lap megkeresésére Pécsi Tibor, a kőröshegyi Teknős Park tulajdonosa és vezetője, aki az állatot elhelyezte a már meglévő hét példány mellé.
A Teknős Parkban egyébként egy webkamera is működik, itt követhetjük nyomon a teknősök életét.
Az aligátorteknős az USA nagy részén és Kanada területén fordul elő. Kína, Tajvan és Japán területére betelepítették. A felelőtlenül szabadon engedett terráriumi példányok Európa-szerte, így hazánkban is felbukkannak időnként. Meglehetősen nagy tűrőképességű fajról van szó, ezért a szándékosan betelepített vagy tudatlanságból szabadon engedett példányai idővel hatalmas károkat okozhatnak a helyi ökoszisztémákban.
A szakértő pénteken Balatonfűzfőről kapott egy telefonhívást, hogy egy nagyjából 20-25 centi páncélhosszal rendelkező, vörös fülű ékszerteknőst fogtak el, de sajnos később megszökött. Ez a teknősfajta szintén veszélyes a környezetére, mert védett állatokat, védett növényeket fogyaszt. Fiatalon ragadozó, később növényevésre tér át.
Nagyon fontos, hogyha bárki olyan teknőssel találkozik, amely nem őshonos, netán ráun az otthoni tartására,
semmiképp se engedje szabadon,
hanem nyugodtan keresse fel Pécsi Tibort, a Teknős Park ugyanis befogadja és gondozza ezeket a példányokat, a szabadban kószálva viszont komoly problémákat okozhatnak.
Egy éve is volt már hasonló eset, akkor egy keszthelyi horgász hálójába akadt bele egy ugyanilyen fajta teknős.
Bár a kedvtelésből tartott állatok közül még mindig a kutyák, macskák és rágcsálók a legnépszerűbbek, az utóbbi években egyre nagyobb számban jelennek meg az otthon tartott veszélyes állatok – derült ki a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító gyűjtéséből.
A veszélyes állatok tartását a 85/2015. FM rendelet szabályozza, mely az állatokat veszélyességük szerint három nagy kategóriába sorolja:
Az elővigyázatosságot igénylő állatok köre
Ezek olyan állatok, amelyek bár belekerültek a rendeletbe, azonban a besorolásuk alapján a legkevésbé lehetnek az emberre nézve ártalmasak. Ebbe a kategóriába tartozik például a strucc, a sörényes hangyász és a tevék összes faja.
Elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedét olyan természetes személy tarthatja, aki cselekvőképes, és ha jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és biztonsági feltételeket.
Közepesen veszélyes állatok köre
Ebben a kategóriában már külön tartási szabályokat állapít meg a rendelet az egyes állatok tekintetében. A rendelet összesen 223 állatfajt sorol ebbe a kategóriába, amelyből a legnépesebb a hüllők osztálya, melyben 172 fajt tartanak nyilván. Ide sorolandó például a skorpiók, a szirti sas, a vörös óriáskenguru és a szürke farkas. Utalva a korábban leírtakra, a jogalkotónak elég furcsa élményei lehettek a háztáji állatokkal, mert míg a struccot csak elővigyázatosságot igénylő állatként tartja számon, addig a kecskéket a közepesen veszélyes állatok közé sorolja.
Közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása olyan cselekvőképes személynek engedélyezhető, aki a veszélyes állatokra tekintettel képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik (például biológus, zoológus, állatorvos), továbbá meg kell teremtenie a korábbi pontban már említett miniszteri rendeletben előírt tartási és biztonsági feltételeket. Mindezeken felül elvárás az állattartóval szemben, hogy a méreggel nem rendelkező veszélyes állat esetén a tervezett tartási hellyel közvetlenül szomszédos lakóingatlanok, vagy méreggel rendelkező veszélyes állat esetén a közvetlenül szomszédos lakóingatlanokat is magába foglalóan a tartási hely szerinti lakóépület valamennyi lakóingatlana kétharmadának tulajdonosaitól, illetve az ott életvitelszerűen tartózkodóktól engedélyt kell beszerezni.
A biztosító példaképp kiemelte, hogy ha a szomszéd Marika néni úgy dönt, hogy nyugdíjas éveit egy sokszarvú puffogóvipera társaságában szeretné leélni, akkor arról bennünket tájékoztatnia kell. A szabály alól kivételek a halak, mert azok elszabadulására a lakóközösségen belül elég kicsi esély mutatkozik.
Különösen veszélyes állatok
Ezek többsége olyan állat, amelyre az ember elég, ha ránéz, és pár percen belül már csak elbúcsúzni tud. Ebben a kategóriában több medúzafaj is felsorolásra kerül, de ide tartoznak
a pörölycápák,
a krokodilok,
a rozmár
és valamiért szegény zsiráf is.
Különösen veszélyes állat kizárólag állatkertben vagy cirkuszi menazsériában tartható. Cirkuszi menazséria számára is csak méreggel nem rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartása és szaporítása engedélyezhető. Ezeken a helyeken tartott állatok gondozóinak is külön képesítéssel kell rendelkezniük az állatok tekintetében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.