késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ezért drága a jegy a világsztárok koncertjeire
Vaskos pénzköteget kell letenniük az asztalra a rajongóknak például Bruce Springsteen májusi nagy-britanniai fellépéséért, amire a legolcsóbb állójegy 120 fontba (56 ezer forint) kerül, míg Billie Eilish jövő évi turnéján ugyanezért már 145 fontot (68 ezer forint) kell kifizetni. Taylor Swift szeptember közepén ad koncertet a briteknek. Az értékesítés kezdetekor az énekesnő koncertjein való részvételért legalább 110,40 fontot (52 ezer forint) kértek, de ha jó helyet szeretett volna valaki, akkor 172,25 font erejéig (80 ezer forint) kellett kilapítania a pénztárcáját. Az értékesítés végére a jegyárak már a 300 fontot (140 ezer forint) is meghaladták. A Sky News összeszedte, hogy mi mindent foglalnak magukban a jegyárak.
A magas jegyárak hátterében számos tényező áll
A jegyek elsősorban azért drágák, mert vannak, akik képesek megfizetni őket.
Amíg a kínálat találkozik a kereslettel, addig az értékesítőknek nem érdekük a jegyárak csökkentése.
„Egyre többen vannak, akik szívesen költik a rendelkezésre álló jövedelmük nagy részét arra, hogy elmenjenek egy-egy nagy zenei eseményre” – magyarázta Matt Hanner, a Runway foglalási rendszer vezetője a Sky Newsnak. Hasonlóan vélekedett Jon Collins, a LIVE, az Egyesült Királyság élő zenei ipart képviselő szervezetének vezérigazgatója is. Mint mondta, manapság több a nagyszabású bemutató és turné, mint valaha, és a zenekedvelők körében erre óriási az igény.
A nagyobb felhajtásnak nagyobb a költsége is
A nagyszabású show-k többe kerülnek a szervezőknek is. Nagyobb helyszínt kell bérelni, amihez nagyobb személyzet kell, a több szórakoztató látványelem, a technika nagyobb szállítási költséggel és biztosítási díjakkal jár, ráadásul maguk a fellépők is többet kérnek.
Az energiaválság miatt a bérleti költségek megugrottak, mint ahogy a legtöbb teremé és szolgáltatásé is, de a munkaerő is többért hajlandó dolgozni. Minderre pedig ráépül az áfa, amely a világon 5–27 százalék között mozog. Ezek a kiadások mind beépülnek a jegyárakba.
Az, hogy a bevétel mekkora hányadát kapja az előadó, nagyban függ attól, hogy mekkora sztár, és mennyire lehet őt helyettesíteni. A bevétel elosztásának másik kardinális szereplője a marketingcég, amely jellemzően nagyobb részesedést kap, ha több munkája van a promócióval. A kisebb előadók a jegyekből befolyt összeg 20 százalékát vihetik haza, nem úgy, mint a világ legismertebb előadója. A Forbes szerint
Taylor Swift 8 és 10,5 millió fontot (3,75 –4,9 milliárd forint) keres az Eras turnéja minden állomásán. Sőt, az énekesnő a turnéból származó összes bevétel bő 85 százalékát viszi haza,
amiből nagylelkűen 76 ezer fontot (36 millió forint) ad a teherautó-sofőröknek pluszban a koncertsorozat alatt. A sztár tavalyi koncertjein az átlagos jegyár 254 dollár volt, ami hozzásegítette Swiftet ahhoz, hogy már tavaly dollármilliárdossá váljon.
A zenészek bevételeinek egyre nagyobb hányadát a koncertek hozzák, mivel az interneten ingyen vagy potom összegekért meg lehet hallgatni a számaikat, így abból nagy összeg nem folyik be hozzájuk.
A híresebb művészek és együttesek jobban emelték gázsijukat kevésbé ismert társaikhoz képest.
A magas árak miatt pedig a koncertre járók a kisebb eseményeken spórolnak.
Más is közrejátszik a jegyárakban
Swift egyik munkatársa, Jack Antonoff szerint problémát okoz a jegyértékesítő oldalak, például a Ticketmaster „dinamikus árazása”. Ez azt jelenti, hogyha egy koncert népszerű, akkor a nagyobb kereslet miatt emelik a jegyek árát.
A Ticketmaster platina jegyárai például a kereslet és a kínálat függvényében változnak. A jegyértékesítő oldal a honlapján a dinamikus árképzési rendszer céljaként a jegyekhez való tisztességes és biztonságos hozzáférést jelölte úgy, hogy „közben lehetővé teszi a művészek és az élő események rendezésében részt vevő más személyeknek, hogy a jegyeket a valódi piaci értékükhöz közelebb árazhassák”.
A cég állítása szerint a művészek, a csapataik és a marketingeseik határozzák meg az árat, valamint döntik el, hogy dinamikus árazást alkalmazzanak-e műsoraikhoz.
A The Cure énekese, Robert Smith is megszólalt az ügyben korábban, aki a rajongóitól tavaly azt olvasta, hogy
a Ticketmaster egyed díjai bizonyos esetekben többe kerültek, mint maga a jegy.
A jegyértékesítő erre azt reagálta, hogy a díjait általában az ügyfeleik határozzák meg.
A jegyértékesítőnél az Egyesült Államok kormánya is talált problémát. Joe Bidenék beperelték a Ticketmaster tulajdonosát, a Live Nationt arra hivatkozva, hogy a vállalat monopolizálja az élő események iparágát, amely annak 70 százalékát kézben tartja Amerikában. A Live Nation szerint a nyeresége 1,4 százalék, ami nem utal monopolhelyzetre.
A vállalat legfrissebb botránya, hogy a dinamikus árazás miatt magasabb áron adja a jegyeket az újra összeállt Oasis koncertjeire, mint korábban hirdette. Az Egyesült Királyság illetékes hatósága vizsgálatot indított az ügyben.
Egy-egy világsztár még arra is képes, hogy megemelje az inflációt a koncertjéhez kapcsolódó szolgáltatásokban. Így történt ez Taylor Swift esetében is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.