Soha sincs jó idő, avagy hogy állunk a meleg- és hidegrekordokkal
Rendkívül és hosszan forró nyár után meleg napokban bővelkedő őszt hozott az idei év, de a július és augusztus után, amikor előbb hét, majd három napi hőségrekord is született, az októberi időjárásnál egyetlen 2024-es dátum sem szerepel.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos adatbázisa alapján, immár több mint egy évszázadra visszamenőleg elérhető a szélsőségek válogatása, a napi országos legkisebb minimum-hőmérsékletek és a napi országos legnagyobb maximum-hőmérsékletek krónikája.
A 20. század első felében még túlnyomó részben kéziratos adatok állnak rendelkezésre, ebből az időszakból hibás feljegyzések is előfordulhatnak, a statisztika később azonban már megbízhatóan tükrözi az időjárási szélsőségeket. Mint most is.
Bizonyára emlékezetes, hogy
idén már a nyári iskolai vakáció előtti napok is hőségriadóval, strandbelépős akciókkal teltek,
és alighogy véget ért a tanítás, június 22-én 37,7 Celsius-fokos napi csúcshőmérséklettel vonult be Derekegyháza a hazai időjárási rekordok könyvébe, pontosabban listájára.
Júliusban hét napon is megdőlt az aktuális napi országos melegrekord, ebből hat napon át rendkívül magas maximum-hőmérséklettel:
- július 11-én 40 Celsius-fokos,
- július 12-én 40,4,
- július 13-án 40,6,
- július 14-én 41,
- július 15-én 39,5,
- majd július 16-án 41,6 Celsius-fokot mutatott a hőmérő az ország különböző pontjain.
Mindezek után még született két szeptember eleji csúcs, szeptember 3-án 36,5 és szeptember 4-én 36,2 Celsius-fokkal, azóta viszont a több mint százéves legmagasabb napi maximum-hőmérsékletet egyik nap sem haladta meg az idei időjárás, sőt, volt részünk rendkívüli lehűlésben, szokatlanul korainak tűnő hideg napokban is:
szeptember második felében már sokan kénytelenek voltak befűteni, majd hetekre újra letekerni a fűtést.
Hűtési szezonból a fűtési szezonba
Hosszan és különösen meleg ősznek bizonyult a 2018-as, amikor ezekben a napokban a 27 fokot is többször meghaladta a nappali csúcshőmérséklet.
Egyre többet hallani, okkal, a klímaváltozásról, a fokozatos felmelegedést egyre több kétezres évekhez kötődő melegrekord is tükrözi, ilyentájt, vagyis az októberi, sőt október eleji mínuszok nagyobb része pedig többnyire az 1900-as évek első feléből, a múlt század ötvenes–hatvanas éveiből szerepel a rekordok között.
A napi minimum és maximum hőmérsékleti eltérések rendkívül nagyok, október utolsó és november első napjaiban mínusz 17 fok körüli értékek is szerepelnek, például az 1920-as év vélhetően nagyon hideg teléről, Túrkevéről, miközben csaknem száz évvel később, 2018-ban 25,8 Celsius-fokos
melegrekorddal kezdődött a november, majd hosszan, csaknem két hétig nem ment 20 fok alá a napi csúcs,
2018. november 12-én még 23 fokot mutatott a hőmérő Sellyén.
Szokatlanul meleg őszre, kora télre a múlt évszázadból, illetve az évezred végéről is találhatunk több példát, november utolsó harmadában is több 20 fok feletti csúccsal jegyzett nap szerepel a maximumok között.
Akit bővebben érdekelnek a hőmérsékleti szélsőségek, itt böngészhet a részletes adatok között.
Hőségriadóktól a klímaszolidaritásig: kinek fájt legjobban ez a nyár?
A hőmérsékleti rekordoknak alapvetően nem is a fejlett országok egészséges városlakói isszák meg a levét, hanem a legsebezhetőbb és legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokba tartozók a Föld elmaradottabb részein. De nemcsak a hőség, hanem a korábban nem tapasztalt viharok és kiterjedt esőzések is a hátrányosabb helyzetű régiókat sújtják a legnagyobb mértékben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.