Aki exportál, az számoljon a politikai kockázattal

Öt év alatt a két és félszeresére nőtt az EXIM biztosítási tevékenységében a fedezetbe vett állomány mértéke, ami tavaly már elérte a 440 milliárd forintot 

– erről Jákli Gergely beszélt a VG-nek. Az EXIM elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az új biztosításifedezet-bevétel 138 milliárd forintot tett ki 2020-ban, miközben 2015-ben ugyanez még 80 milliárd volt. Magyarország hivatalos exporthitel-ügynökségének vezetője a trendet a magyarországi vállalatok külpiaci terjeszkedésével magyarázta, egyúttal rámutatott, hogy a pandémia miatt extra kereslet jelent meg a biztosítási termékek iránt. „Ugyanakkor a Covid-járványtól függetlenül emelkedő tendenciát tapasztalunk, amely az ukrán fegyveres konfliktus kirobbanásával is összefüggésbe hozható. A hazai cégek figyelmét ez az esemény rávilágította a politikai kockázatokra.”

Az EXIM jelenleg a világ 124 országába irányuló – amelyek a világ GDP-jének 96 százalékát termelik – exporttevékenységhez képes biztosítást nyújtani, tehát rendelkezik úgynevezett országlimittel, amely az egyes államokban lehetséges kockázatvállalások maximális szintjét határozza meg. 

A közelmúltban totálisan instabillá váló Afganisztán nem szerepel a listán (az afgán piacon aktív magyar vállalkozás nincs nyilvántartva), mivel eleve rendkívül magas volt a politikai és a gazdasági kockázati besorolása. 

Ennek megállapítása egy hétfokozatú skálán történik, amelyen az 1-es besorolás jelenti a legalacsonyabb kockázatot, míg a 6-os az eseti jelleggel, a 7-es pedig a nem finanszírozható és nem biztosítható relációkat jelöli. Utóbbi kategóriába november óta Etiópia, Laosz, a Maldív-szigetek, Mianmar, Suriname került be.

Jákli Gergely erről azt mondta, hogy az innen érkező vételi szándékot még így sem szabad elutasítani, de mindenképpen érdemes erős előfizetési konstrukcióhoz kötni. A besorolásokat fél-, illetve évente frissítik, jellemzően makroadatok alapján, amelyben meghatározók az OECD-minősítések, valamint az exporthitel- és befektetési biztosítási ágazat nemzetközi szervezetének, a Hitel- és Beruházási Biztosítók Nemzetközi Uniójának (Berni Unió) a konkrét tapasztalatai. A szervezet (személyes jelenléttel) legutóbb 2019-ben Indiában ülésezett, az idén októberben pedig Budapesten tartja az éves közgyűlését, amelyen áttekintik ezt a kérdést is.

Az EXIM elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy a nyilvánvaló kockázatok mellett számos kevésbé kézzelfoghatóval is számolniuk kell a vállalkozásoknak. A politikai mellett ilyen az ellátási és értékesítési láncok biztonsága, a kereskedelmi háborúk vagy a védővámok. Ezeket érdemes egyben kezelni, hogy fel lehessen rájuk készülni. Globálisan 84 exporthitel-ügynökség tagja a Berni Uniónak, amelyek közül egyes szereplők – beleértve az EXIM-et is ­– képesek mind a kereskedelmi, mind a politikai kockázatok átvállalására. Az előző évben a 18 ezer milliárd dolláros világkereskedelmi forgalom 14 százalékát biztosították a berni uniós tagok. Miközben a globális forgalom 7,5 százalékkal csökkent 2019-ről 2020-ra, az exporthitelügynökök biztosítási volumene 9 százalékkal nőtt, illetve megfigyelhető a piaci biztosítások hátrébb húzódása és az állami szereplők szerepvállalásának felértékelődése is a pandémia okán. Jákli Gergely ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy a legutóbbi, 2008–09-es pénzügyi válságkor a növekmény 14 százalék volt. 

Ebből az következik, hogy koronavírus nyomán nem ugyanolyan típusú megtorpanást látunk, hiszen a piac kockázatvállalási étvágya nem szűnt meg, csak a hangsúlyok helyeződtek át. Az állam közbelépése szükséges, de korántsem a korábbi mélységben.

Ezzel együtt is kijelenthető, hogy az exporthitelügynöki intézmény szerepe itthon és a világban is egyre hangsúlyosabb. Ezt jól szemlélteti az Európai Bizottság (EB) tavaly tavaszi lépése, amellyel módosította az európai uniós szabályrendszert, és megnyitotta a lehetőséget, hogy az állami tulajdonú hitelbiztosítók, mint az EXIM, az unióba irányuló exportkereskedelem kockázataira is nyújthassanak biztosítást. Erre korábban nem volt lehetőség. 

Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EU – a járvánnyal összefüggésben – átmenetileg piacképtelenné nyilvánította saját magát. Három éve még senki nem gondolta volna, hogy egy hazai vállalatnak szüksége lesz az EXIM-re, hogy egy német tranzakció kapcsán biztosítson halasztott fizetést. Mostanra ez bekövetkezett, vagyis a hihetetlent is be kell árazni

 – fogalmazott. Az EXIM Németországon túl olyan relációkban jelent meg biztosítóként, mint az USA, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Csehország vagy Szlovákia. Az EXIM az EU-n belüli kereskedelmi forgalom biztosítására hozta létre a Kárenyhítő hitelbiztosítási programját, amelyet kedvezményes feltételekkel és gyorsított eljárással nyújt. A nyugati piacokra mintegy negyven kötvényt bocsátottak ki eddig.

A vonatkozó uniós szabályozás december 31-ig érvényes, de zajlik az EB tagállamok közötti felmérése, egyeztetése a határidő meghosszabbításáról. Ez október folyamán dőlhet el, és Jákli Gergely szerint van esély, mivel a járványhelyzet nem ért véget. Ráadásul az EB nem először szabna új időpontot: az első dátum 2020. december volt, amely 2021 júniusára, majd az év végére módosult. 

Az EXIM az unión kívül már a pandémiát megelőzően is képes volt biztosítást nyújtani a világ legtöbb pontján, beleértve Közép-Ázsiát, a Távol-Keletet, Afrikát, Latin-Amerikát. 

Ezek díja a konkrét szerződés értékének 1–5 százaléka között mozog, amely költség könnyen beépíthető a kereskedelmi árba, hiszen rugalmasságot kínál a vevőnek finanszírozási és fizetési szempontból is.

Arról nem beszélve, hogy a kárfizetési indexek alapján távolról sem ablakon kidobott pénzről van szó. A Berni Unióban regisztrált exporthitelügynökök 2020-ban 6,6 milliárd dollárnyi kárt fedeztek, amely nominálisan magas érték, de jóval elmarad a 2008-as válság összegétől. 

Ez ugyancsak optimizmusra ad okot, és azt jelenti, hogy a piacnak nem volt szüksége akkora támaszra a biztosítói szegmens részéről. Az EXIM-nek 2,4 milliárd forint kárfizetése volt 2020-ban, 2021 első fél évében pedig 1,2 milliárd. Ebben ugyancsak látszik némi kiugrás, de a 440 milliárdos állományhoz képest nem minősül jelentősnek. Jákli Gergely kiemelte, hogy az EXIM minden káresetnél fizet, a politikai kockázatra is, ahogy tette ezt anno az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódó kárigény esetében is. „Ezzel együtt sem versenyzünk a piaci biztosítókkal, mi a kiegészítői vagyunk az ágazatnak. A piacképtelen biztosításokat visszük, egyedi kockázatokat is képesek vagyunk kezelni. Tesszük ezt abban a reményben például, hogy az ilyen ügyletek, ha megerősödnek, előbb-utóbb a piac számára is benchmarkolhatóvá válnak.”